GYURKÓ JÁNOS, DR. (MDF)
GYURKÓ JÁNOS, DR. (MDF)
GYURKÓ JÁNOS, DR. (MDF) Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A hazai nemzeti és etnikai kisebbségek képviseletéről és jogaik érvényesítéséről szeretnék beszélni.
A kisebbségi képviselet problémái a választójogi törvény megalkotásakor keletkeztek, amikor a törvényhozók megfeledkeztek a parlamenti képviseletről, a hazai kisebbségek parlamenti képviseletéről.
A korrigálás érdekében megalkották az idei XVII. számú törvényt, de ez sajnos rossz irányban kereste a megoldást, mert választópolgári akaratnyilvánítás nélkül ruházta volna fel képviselői jogokkal kooptált, behívott embereket. Ezen a ponton idéznem kell Jakab Róbertné képviselőtársamat, aki szerint a kooptálás nem antidemokratikus.
Lehet, hogy a népi és a szocialista demokráciában ez nem volt antidemokratikus, de a jelző nélküli demokráciába nem fér bele. (Taps.)
A 69-es számú alkotmánymódosító indítványnak 15., 24. és 45. paragrafusa foglalkozik a hazai kisebbségek jogaival. Helyenként az MDF és az SZDSZ április 29-én megkötött megállapodását követte sajnos a pontatlan fogalmazási módban is. Például ebben az indítványban nemzeti és nyelvi kisebbségekről volt szó. Ez a furcsa két jelző egymás mellett szerintem kizárná a kisebbségi jogalanyok közül a hazai cigányok nagyobb részét, akik magyar anyanyelvűek.
A kétpárti megállapodás, a 34-es számú korábbi MDF-javaslat és az általános vitában Tölgyessy képviselőtársam felszólalása is a hiányzó nemzetiségi képviselet rendezése érdekében több parlamenti biztos megválasztását javasolta a tisztelt Háznak. A parlamenti biztos mint jogintézmény alapfunkciójának teljes félreértéséből származik ez a többes számú javaslat. Csak egy kisebbségi szószóló kell.
Ez egy jogi részterületnek a kontrollja. Nem szabad összekeverni a kisebbségi képviselettel. Azonos alkotmányos jogok érvényesülésének figyelemmel kísérésére több parlamenti biztost választani, jogelméleti képtelenség.
A különböző kisebbségek alkotmányos jogai ugyanis nem térhetnek el egymástól. A félreértés annak ellenére tovább él, hogy az MDF 69-es számú javaslata és Baka András módosító indítványa már kiküszöbölte ezt a hibát, és ebben már csak egy nemzetiségi biztos szerepel. Itt viszont hiba van a jelzővel. Azért rossz a jelző, mert nemcsak nemzeti, hanem etnikai kisebbségeket is elismer a magyar jog.
A jogi bizottság 123-as számú jelentésének 31. oldalán azt olvashatjuk, hogy a bizottság elfogadta az Alkotmány 68-as szakaszának azt a módosítását, mely szerint a nemzeti és nyelvi kisebbségek helyett nemzeti és etnikai kisebbségek szerepeljenek. Tehát ezt a fordulatot fogják beírni az első bekezdésbe, és ezt alkalmazzák minden más helyen, ahol "nemzeti és nyelvi" jelzőpáros szerepel.
Ez a bekezdés minden kisebbségi jognak az alapja. Ezért nem értem a tisztelt bizottságot, hogy ha az alapfordulatnál elfogadja ezt a két jelzőt, akkor ezt a módosítást miért nem viszi végig az egész alkotmánymódosításon. Ha itt elfogadják a pontos szakkifejezést, akkor utána miért nem konzekvensek? Az elismert nemzeti és etnikai kisebbségek jogainak az érvényesülését - a fejezet címe szerint - nemzetiségi biztos fogja figyelemmel kísérni.
A szombati Magyar Nemzetben olvashattuk zsidó honfitársaink tiltakozását nemzetiséggé nyilvánításuk ellen. Senki se akarjon helyettük dönteni, tehát ezt fogadjuk el! Őket nem képviselheti a Parlamentben nemzetiségi biztos.
Másik példa. Az illető bizottság neve a Parlamentben: emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság. Nem nemzetiségi, hanem kisebbségi.
Egy kérdés erejéig visszatérhetek a felszólalásom elején említett példára. Nemzetiségi biztos választása esetén ki fogja képviselni magyar anyanyelvű cigány honfitársainkat? Nemzetiségi biztos helyett tehát kisebbségi biztost kell választani. Ez nem módosító javaslat, hanem úgynevezett szövegpontosítás, amire már volt itt példa korábban is. A kisebbségi képviseletet a választójogi törvény megfelelő módosításával tudjuk majd megoldani. Erre az említett MDF SZDSZ megállapodás már utalt is, csakhogy ennek a módosításnak a hatása csak négy év múlva fog érvényesülni, tehát addig ideiglenes megoldást kell találni erre a problémára.
Én is azt javaslom a tisztelt Háznak, hogy tegye lehetővé a kisebbségi érdekképviseletnek, hogy egy ombudsman mellé létrehozzanak egy kisebbségi kollégiumot, tagjainak a megválasztása legyen az 8 belügye, és minden kisebbség egy-egy tagot küldhessen ebbe a kollégiumba.
Végül egy újabb, hasonló veszélyre szeretném felhívni a tisztelt Ház és a törvény-előkészítők figyelmét. A rendelkezésemre álló önkormányzati törvénytervezetben egyetlen árva szó sincs a nemzeti és etnikai kisebbségek különérdekeinek az érvényesítéséről. A helyhatósági választásokról szóló törvényjavaslatban már van erre egy fejezet. Ez is még félkész törvényjavaslat, és - véleményem szerint - ez a fejezet elég erőtlenül próbálja szabályozni a kisebbségi képviselet létrehozását. Azt szeretném, ha ezúttal elkerülnők az idei országgyűlési választások előtt elkövetett törvényalkotási hibákat, a nemzeti és etnikai kisebbség önkormányzati képviselete ne utólagos, kapkodó és ideiglenes intézkedések révén jöjjön létre.
Végül szeretném a tisztelt Ház figyelmébe ajánlani Baka András képviselő úr 102-es számú alkotmánymódosító javaslatát, mert ennek elfogadásával végre konzekvens és szakszerű lépéseket tehetnénk ennek a problémának a megoldása felé.
Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps.)
