SZABAD GYÖRGY, DR. (MDF)

Teljes szövegű keresés

SZABAD GYÖRGY, DR. (MDF)
SZABAD GYÖRGY, DR. (MDF) Tisztelt Országgyűlés! Természetes, hogy képviselőként szólok. Legyen szabad most szakmai indokokból felszólalnom.
A címer sokat vitatott kérdéséről van szó. Nekem Király Béla kezdeményezéséről - egy kicsit konkrétabb formában -, hogy nekünk a szent korona tiszteletét biztosítanunk kell, nem olvasmányanyagban, nem múzeumi látogatások megszervezésében, hanem a magyar közéletben, nagyon pozitív véleményem van.
A magyar szent korona olyan nemzeti ereklyénk, amely egyedülálló. Most részletekbe nem bocsátkozva, messzemenően indokoltnak tartom - megmondom, már az ellenzéki kerekasztal-tárgyalásokon is képviseltem ezt az álláspontomat -, hogy szülessék a magyar szent korona őrzéséről, tiszteletéről és közéleti szerepéről önálló magyar törvény.
Nem érzem ezzel ellentétesnek, sőt a lényeget tekintve ezzel messzemenően összhangban áll, hogy címerünknek heraldikai okokból is, történeti okokból is, alkotmányfejlődési okokból is a középkori eredetű, történeti alapcímerünket tekintem. E téren íme bizonyság, hogy a Magyar Demokrata Fórumban - békésen, vagy vitázva - megélhetnek egymás mellett különbözd álláspontok. Álláspontom különbözik Zétényi Zsolt szakmai megokolású és Katona Tamás szakmai és politikai meggondolású érvelésétől.
Legyen szabad először is - nem fogom nagyon hosszan igénybe venni türelmüket, de szükségesnek érzem - jelezni azt, amit negyven magyar történész nyilatkozata már az elmúlt ősszel jelzett! Hadd jelezzek most közülük és a hozzájuk csatlakozók közül olyan neveket, mint Benda Kálmán, Fügedi Erik, KIaniczay Gábor, Orosz István, és sorolhatnám még a jelenlevőket és a távollevőket. Az én aláírásom is ott volt. Csatlakozott hozzá Göncz Árpádtól Lukácsi Sándorig számos társadalomtudós, a múlt számos ismerője, aki kifejezetten szakmai okokból másként foglalt állást.
Heraldikailag valljon más álláspontot egy heraldikai nemzetközi szövetség mégannyi tagja is, számomra egyértelmű, hogy címernek azt nevezzük, ami a címerpajzson elhelyezkedik. Ami azon kívül van kétoldalt vagy alul, körben vagy másutt, az legfeljebb mellékletnek tekinthető, az heraldikailag nem része a címernek, bárkit idéznek meg e tekintetben. A címeren felül levő korona nem része a címernek, hanem történeti és heraldikai értelemben Fügedi Erik fejtette ki a vitában a legvilágosabban - jelzi annak a rendi állását, aki a címerrel rendelkezik. A korona tehát mindig azt jelzi, hogy az illető nemes; ha főnemes, milyen rangú főnemes, tehát báró, gróf, herceg; vagy ha uralkodó, király, és ezután belép - jeleznem kell, a Habsburgokkal ez sajátos megoldás - a koronák hierarchiája.
Bocsánatot kérek, nem lesz hosszú. (Derültség.) Nem akartam felszólalni, de úgy érzem, mégis el kell mondanom, mert teljesen félmagyarázatok jönnek majd a tények bizonyos fokú nem ismeretéből.
Mi a helyzet, kérem szépen, a magyar címer és korona tiszteletében - és kapcsolatában? Ez az alapkérdés. Teljesen egyetértek Kéri Kálmánnal: aki nem tiszteli a magyar koronát, aki nem tiszteli a magyar címert, az legalábbis ne tekintse magát magyar hazafinak. Teljesen egyetértek! (Taps.)
Most az a kérdés, hogy ez a kettő történetileg és tartalmilag hogyan kapcsolódik egymáshoz. A XIV. századig a magyar, államinak tekinthető - itt van egy kis leegyszerűsítés, de hadd lépjek ezen túl, mert nem lényeges - címer nem hordoz koronát - amennyire ismerjük. A XIV. században jelenik meg egy szimbolikus korona: nem Szent István koronája, nem az Árpádok koronája, hanem egy szimbolikus fantázia-korona, ami jelzi, hogy itt nem akárkinek a címeréről van szó, hanem egy király címeréről. A rajz nem is hasonlít a földi halandók, egy rajzoló számára megtekinthetetlen szent koronához. Azért is "szent", mert itt egy misztikus tényező van, a középkor világában ő meg sem nézhette, le sem rajzolhatta. Először egy nyitott, sokágú korona jelenik meg, és ez a nyitott korona - nagyon ritka az előfordulása -, a XVII. századig megismétlődik egyes ábrázolásokon.
A XVIII. században Mária Terézia alatt jelenik meg az első olyan ismert ábrázolás, amelyik tényleg a szent koronát és az állami címert most már összekapcsolja. Ez az összekapcsolás az igazán tiszteletet érdemlő királynőnek egy gesztusa volt Magyarország iránt. Egy olyan gesztus volt, amely egybekapcsolódott a Habsburgok azon törekvésével, hogy az ó dinasztiájukat és az uralmuk alatt álló országok fölötti regnálásukat minél inkább kiemelje. Megjelennek sorban, egymás mellett a Habsburgok uralma alatt álló országok címerei - mindegyiken rajta az illetékes korona. Azután, amikor a Német-Római Birodalom sajátos állását széttöri Napóleon, és megalakul az osztrák császárság, akkor ezt elrendezik egy hierarchiában. Ez az alig fél évszázada összekapcsolt címer és korona alárendelődik egy osztrák császári koronának. Tehát ott van összekapcsolva, de nagyon kétséges, hogy az önálló magyar állami létet jelképezve, hanem; nagyon is valóságosan, a császári korona alatt elhelyezkedve. A magyar heraldikusok küzdelmének eredménye lett, hogy, azután a császári címerben mindezt úgy rendezték el: fönn van a császári korona, alatta a többi koronák és a magyar a kétfejű sas mellén - de a császári korona alatt.
A magyar állami jog - ahogy azt Katona Tamástól hallottuk - verekedett azért, hogy ez ne így legyen, hogy a magyar címert., koronástul együtt, kiemeljék ebből az állapotból. Igyekeztek ezt külön ábrázolni, de a Habsburg-hatalom ragaszkodott ehhez a konstellációhoz.
Változás - Katona Tamás is jelezte - '48-ban volt: visszautaltak erre a különállási törekvésre, és ezt helyezték mint kívánalmat a törvénybe. Aztán jött '49, pontosan úgy, ahogy azt Varga János elmondotta; 67-ben alakult ki az, hogy a két címer - az osztrák császári és a magyar királyi - egymás mellé került, formailag szinte már egyenlősítve. Nem indoklom meg, miért mondom, hogy "szinte", de nem indokolatlanul teszem.
Az álom, hogy itt egy ezeréves összekapcsoltságról van szó, szép álom, de álom.
Mikor jelentkezik a magyar törekvés most már teljesen egyértelműen nem mellérendelt állapotban? A magyar címer az osztrákkal - persze, nem alárendelt állapotban -, hanem megvalósulva 1918-ban, a Habsburg-birodalomból való kiszakadásunkkal.
A Kossuth-címer történeti alapszíne teljesen hibás, ez egy primitív leegyszerűsítés. A középkori magyar történeti címerünket emancipálták ebből az állapotból, és ehhez nyúl vissza 1945-46- pontosabban, formálisan '46, de gyakorlatilag már '45-től ez használódik -, és ehhez nyúl vissza, vérrel szentelve meg ezt az állapotot, 1956.
Egyetértek tehát azokkal, akik azt mondják - mint Kéri Kálmán, azzal a tűzzel -, hogy őrizzük mind a kettőt, de vegyük tudomásul: az álom ennek a kettőnek az az összekapcsolása, amit dédapáink, nagyapáink, apáink láttak. És így egy rövid korszakon át érvényesült.
Még egy dolog. Egyes heraldikusok okfejtése utal arra, hogy van néhány unikális eset - így kell mondanom -, amikor nem királyságban is van korona. Félreértés ne legyen: nagyon sok helyen van korona - a címerpajzson belül. Maradjon is a kettős kereszt tövében az a szimbolikus korona, feltétlenül. Ez középkori eredetű. Ez ugyanaz, mint ami a lengyel címerben megjelenik - a pajzson belül. De ha mi arra a bizonyos felső peremre rátesszük a koronát, heraldikailag - és azt kell mondanom: diplomáciailag - magyarázatot kíván, hogy noha ott van, mi nem királyság vagyunk.
Kövessük a legjobb hagyományainkat! Őrizzük a középkori eredetű címerünket, amely tényleg az egyik legrégebbi állami címer Európában! Őrizzük a koronánkat, amelyhez hasonlóval, nemzeti függetlenségét védő ország, kevés rendelkezik! Ennek alkossunk egy törvényt - de ne tekintsük az egyetlen lehetséges hazafias megoldásnak a kettő ilyenformán való összekapcsolását!
Képviselőként szóltam, netán történészként. Én messzemenően alávetem magam a többségi határozatnak. (Taps.)

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages