TÖRÖK FERENC (SZDSZ)
TÖRÖK FERENC (SZDSZ)
TÖRÖK FERENC (SZDSZ) Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A köztársasági elnökkel kapcsolatos kérdéshez szeretnék hozzászólni.
Önök előtt van írásos javaslatom az Alkotmány 70. § b. pontja (2) bekezdésének módosítására vonatkozóan. Az általános vitában nem szólaltam fel, de szeretnék most, a részletes vitában néhány mondatos indokolást adni.
Az Alkotmányban deklarált legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez való jog biztosítására a hatályos szöveg (2) bekezdése szerint a munkavédelem, az orvosi ellátás és az egészségügyi intézmények szervezését, valamint az épített és természetes környezet védelmét sorolja fel. Ezt javaslom én a rendszeres testedzés lehetőségének a biztosításával kiegészíteni, mert szerintem azonos súlyú, egyenrangú biztosíték az eddig felsoroltakéval. Hangsúlyozom, hogy nem élsportról, nem is elsősorban versenysportról vagy iskolai testnevelésről van szó, hanem a népegészség ügyét szolgáló szabadidősportról, a testedzés lehetőségéről, mely körbe beletartozik a testi fogyatékosok, az idősek testedzése, a gyógytestnevelés, a betegség utáni rehabilitációs testedzés és még sok egyéb.
A javaslat szerinti rendszeres testedzés eredményeképpen csökkenthetők a civilizációs ártalmak hatásai, erősíthető a szervezet ellenállása, kevesebb lesz a neurózis, csökkenthető az alkoholizmus és több betegség fenyegetése. Meghosszabbodnék az emberek átlagéletkora.
E falak között már sokszor és sokak által hangzott el, hogy az állampolgárok lelki és testi harmóniája milyen fontos a nemzet számára. Véleményem szerint e kívánalmat a törvényhozásnak nemcsak hangoztatnia kell, hanem megvalósításának a feltételeit alapvető törvényekkel biztosítania is kell. Az állampolgárok eme jogának törvények által biztosított lehetősége és joga nemcsak az egyéni érdekeket, hanem a gazdaságét is szolgálja. Sajnos a kormány megújulást hirdető programjában az a szó, hogy test vagy sport, el sem hangzott. A kormányprogram számos pontjához lehet értelemszerűen kapcsolni a testedzés, a sportmozgalom területeit és kérdéseit, ám nagyon jól tudjuk, hogy az értelmezés, az utólagos magyarázat nem pótolja a konkrét meghatározást. Ez utóbbinak a hiánya könnyen adhat lehetőséget fontos területek vagy kérdések eljelentéktelenítésére.
Ez történt Nádori képviselőtársam felszólalása után a kormányprogram vitájának a lezárásakor is. A miniszterelnök úr az ellenzék többi javaslatával együtt ezt is úgy ítélte meg, hogy nem kapott érdemleges, számottevő észrevételt. Elkeserítő volt, választópolgáraim körében rossz visszhangot váltott ki a kultuszminiszter úr néhány, a sportmozgalmat érintő nyilatkozata.
E példák is igazolják, hogy ha az Alkotmány nem biztosítja az állampolgárok javaslatom szerinti jogát, akkor nagyon könnyen előfordulhat, hogy egy adott miniszter vagy a Kormány szubjektív megítélésén fog múlni a testedzés. Úgy gondolom, ez a szemlélet tükröződik az alkotmányügyi bizottság álláspontjában is, amikor - valószínűleg a részletes vita gyorsítása érdekében - sok más jó javaslattal együtt az én javaslatomat sem támogatja. Tudom, hogy sok fontos, alapvető kérdésről kell a Parlamentnek rövid idő alatt, sürgősen döntenie, de úgy vélem, hogy ilyen széles körű alkotmánymódosítás esetén igenis időszerű a javaslatom előterjesztése, mert az Alkotmánynak egy igen régi hiányosságát szeretné rendezni.
Tisztelt Ház! Nem kívánom az önök idejét a gazdaság, a népegészség, az ifjúságnevelés elmaradottságának különböző statisztikai adataival rabolni, de azokkal a példákkal, hogy ott, ahol a rendszeres testedzést és sportolást törvény biztosította, milyen eredményeket értek el a társadalomnak azokon a területein, ahol nálunk megrendítő tények fedhetik fel. Csupán egyetlen mutatóval kívánom az Önök figyelmét a sport mozgalom társadalmi fontosságára felhívni.
Ha a táppénzes napok száma egy esztendőben csupán 1 %-kal csökkenne - ez nem jelent egy egész napot sem -, az mintegy 250 milliós megtakarítást jelentene a gazdaságnak. Gondoljanak arra, hogy a lúdtalpas, hanyag testtartású iskolás korú gyerekek rendes testedzésének a hiánya miatt hogyan válik a negyven év feletti lakosság egynegyede, az ötven év feletti lakosság egyharmada gerincbántalmakkal küszködő beteggé!
Kérem tehát képviselőtársaimat, hogy az elmondottak figyelembevételével módosító javaslatomat fogadják el! Kérem, hogy döntésükkel járuljanak hozzá, hogy megvalósuljon az "ép testben ép lélek" gondolata, ami - úgy gondolom - az emberközpontú kormányprogram irányelveinek is megfelel.
