VASTAGH PÁL, DR. (MSZP)
VASTAGH PÁL, DR. (MSZP)
VASTAGH PÁL, DR. (MSZP) Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A vita délutáni menetében Csépe Béla képviselőtársam azt a javaslatot terjesztette elő a vitában, hogy az alkotmánymódosítás során ne kapjon helyet az Alkotmányban a köztársasági államforma minősítő jelzői között a szociális meghatározás. Ezzel szemben én azt szeretném Önök előtt kifejteni - hivatkozva az alkotmányfejlődés európai menetében kialakult értékekre - miért válhat fontossá, hogy még abban az esetben is, ha az alkotmánymódosítással egy ideiglenes periódus következik be a magyar Alkotmány fejlődésében, miért válhat fontossá, hogy a Magyar Köztársaság államát szociális jellegű államként határozza meg a Parlament.
Szeretném hangsúlyozni, hogy nincs szó arról, hogy valamilyen ködös, ideologikus elemet kívánnánk visszacsempészni az alkotmánymódosítás során. Arról van szó, hogy szeretnénk, ha a magyar Alkotmányban is helyet kapna az a ma már általunk oly sokszor emlegetett, Európa alkotmányaiban több évtized óta megtalálható kategória, aminek eredete a szociális törvényhozáshoz nyúlik vissza, amelynek nyomán kialakultak a szociális alkotmányok, és amelynek eredményeképpen, különösen a II. világháborút követő alkotmányfejlődésben, sőt a legújabb alkotmányfejlődésben éppen azoknak az országoknak az esetében, ahol az elmúlt évek során látványosan haladtak meg korábban elmaradottnak minősített gazdasági, politikai és társadalmi szintet, fontosnak ítélik meg, hogy ez a jelző benne szerepeljen az Alkotmányban.
Természetesen ennek a szónak, ennek a fogalomnak többféle értelmezése lehet. Ugyanakkor én az értelmezésben az eredeti tartalmat szeretném kiemelni, az államnak azt a kötelezettségét, amely társadalmilag azt hiszem széleskörűen elfogadott alapértékké válhat, hogy az állam arra törekszik, hogy az indulásnál a társadalom polgárainak biztosítsa az egyenlőség esélyét, még ha ez nem is garantálhatja az állam valamennyi polgára számára a sikeres életpályát.
Az állam azonban arra törekszik, hogy egy társadalmi igazságosságot képviseljen és valósítson meg. Ilyen értelemben én nem tudom elképzelni, hogy a Parlamentben ülő politikai pártok képviselőinek, illetőleg az egyes pártok programjaival ez ellentétes tartalmú fogalom lenne, és ne lenne méltó, hogy a magyar Alkotmányban helyet kapjon és szerepeljen.
Ezért javaslom, hogy támogassák ezt a javaslatot, és fontolják meg mindazon más javaslatainkat is, amelyek például a gazdasági alkotmányosság körébe tartoznak, amelyeket szintén tartalmaznak más alkotmányok, s nem akarom felsorolni, hogy mely államokban. Például a tervezés előnyeivel, a tervezés funkciójával kapcsolatban - és nyilvánvalóan esetükben szó sem lehet tervgazdasági attitűdről vagy ennek visszacsempészéséről - mégis fontosnak tartják, hogy szerepeljen az alkotmányukban.
Valóban korszerű elemekről van szó, amely a jelenlegi európai alkotmányfejlődés értéke és sajátja, és nem látom indokoltnak, hogy a magyar Parlament mindezeket ne vegye figyelembe. Köszönöm. (Taps a bal oldalon.)
