ZÉTÉNYI ZSOLT, DR. (MDF)
ZÉTÉNYI ZSOLT, DR. (MDF)
ZÉTÉNYI ZSOLT, DR. (MDF) Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Elnök Úr! Azért kértem másodszor is szót, és elnézést kérek, hogy ezt tettem, mert előző alkalommal a zászlóhoz szóltam hozzá, most pedig a címer kérdésével szeretnék néhány szó erejéig foglalkozni.
Én nem tudom, hogy engem illet-e ezért valamilyen szemrehányás, hogy most kerültem szóhoz. Már délelőtt kértem azt, hogy képviselőtársam, Varga János után szólhassak. Reggel jelentkeztem.
A nemzeti jelképeknek nagy a jelentősége, nyelvileg, fogalmilag nehezen ragadhatók meg, hiszen érzelmi, indulati elemeket, a közös nemzeti tudat mélységesen mélyen lévő rétegeit fejezi ki. Egészséges nemzeti tudat nélkül nincs egészséges társadalom, mint mondják sokszor - nem elégszer!
E tudat egyik összetartója a közösségi élmény, ilyen élmény a történelmünkben jelenlévő állami címer, amely egyben nemzeti címerünk is.
Az Országgyűlés elnöki emelvénye mögött látjuk az úgynevezett középcímert, mely a társországok címereit is feltüntette. E címer közepén lévő pajzs és a magyar szent korona együttese a magyar kiscímer. Ez a címer, a történelmi magyar címer ott van az önök kezében, ott van a szent korona nélküli változat is, mint a másik választási lehetőség.
Egyben hadd jelezzem, hogy a 119-es számú módosító javaslatról beszélek, és a Demokrata Fórum részéről, ami ehhez szükséges magyarázatot és kiegészítést ezúton kívánom hozzátenni. Mindenekelőtt azt, hogy a két változatot úgy soroltuk fel, hogy az "A" változat az úgynevezett korona nélküli Kossuth-címer, a "B" változat pedig a történelmi koronás címer.
A "B" változat, tehát a második bekezdés utolsó mondata így szól:
"A pajzson a magyar (szent) korona nyugszik."
Egy gépelési hibának tulajdonítható az, hogy a "szent" szó zárójelbe került. Ezért a hivatalos szövegszerkesztésnél kérem ennek a zárójelnek a törlését, a bizottsági ülésen is törölték. Tehát a szent korona zárójel nélkül értendő.
Itt miről is kell döntenünk? Látszólag két címer között döntünk. De felvetődik a kérdés, hogy nem anakronizmus-e egy köztársaság címerében a korona! Fel is vetődött. Vélemények is hangzottak el. Másokban az egyéni tetszés, emlékek, érzelmek, nem utolsósorban 1956 emléke tűnt elő a korona nélküli címer láttán. Van-e itt igazi összeütközésre, van-e ok kemény, politikai töltetű nézeteltérésre indok? Véleményem szerint nincsen ilyen indok.
Nem két címert tartunk a kezünkben ugyanis, hanem egy magyar címert és annak a csonka változatát. Magam is - akik ismernek, tudják, hogy - nem is olyan régen az akkor egyetlen lehetséges történelmi címerváltozat, a Kossuth-címer mellett készítettem egy deklarációt. Ezt az akkori Szabad Demokraták Szövetsége - azonos a maival - és a FIDESZ képviselői, és sokan mások is ebben a teremben, aláírták. Tettem ezt azért, mert 1988-ban az egyetlen lehetőség az alkotmányosság és a történelmi folytonosság jelzésére a Kossuth-címer pártolása volt.
Tehát nem úgy születtem én sem, hogy a koronás címer híve lettem volna. Sőt 1956-ban első élményeim közé tartozott a Kossuth-címer és ennek különböző harci járműveken, házfalakon való ábrázolása. Hogyan egyeztethető össze ez a két kérdés?
Szakítanunk kell azzal az állásponttal, hogy vannak a magyar történelemnek vállalható és olyan szakaszai, amelyeket meg kell tagadnunk és el kell vetnünk. A magyar történelem egységes egész, ezt pedig a történelmi magyar címer fejezi ki.
Szabad György képviselőtársunk és igen tisztelt professzor úr - bár ő nem szereti ezt a megszólítást, de tekintélye, s el magas színvonala indokolja, hogy ezt használjam. Nagyon impresszionáló előadást tartott, amellyel nem kívánok és nem is tudok vitába szállni. Azonban ajánlom az Önök figyelmébe: Szabad professzor úr is elismerte, hogy nem heraldikus. Mivel én sem vagyok heraldikus, nem lenne értelme a vitának.
Olyan javaslat van önök előtt, amely a Nemzetközi Heraldikai Akadémia három tagjának pozitív pártoló véleményét tartalmazza.
Még egyet engedjenek meg. Ha megnézzük, hogy is került le a korona erről a címerről, akkor azt látjuk, hogy a szent korona levétele az ország címeréből mindig a magyar jogrend, a nemzeti alkotmány és a függetlenség felszámolását célzó politikai törekvések szimbolikus kifejezője volt Tehát tévedés az, hogy ez a magyar szabadság jelképe lett volna.
Mire gondolok? 1670-ben az ellenreformáció, az abszolutizmus idején, I. Lipót vette le a koronát a magyar címerről. Azután a kalapos király, II. József volt az, aki a magyar alkotmányosság semmibevétele jelzéséül eltüntette a magyar koronát. És végül kérdezem önöket, tisztelt képviselőtársaim, hogy 1848-ban ki tüntette el a koronát? Nem Kossuth Lajos, aki ahhoz elég kiváló közjogász volt, hogy ilyen botor lépésre szánja él magát, hanem I. Ferenc József. Tette ezt 1848. március 4-én, amikor az olmützi alkotmánnyal Magyarországot a tartományok egyikének rangjára süllyesztette le, és ennek jelzéséül megsemmisítette a történelmi magyar címert. Abban az időben Magyarországon eltűnt a korona a címerről azokban az országrészekben, ahol az osztrák abszolutizmus uralkodott. Nem találnak Önök olyan iratot, amely Kossuth Lajos kézjegyével úgy szólt volna, hogy elrendelte a korona levételét. Kossuth a Habsburg-ház jelképének az eltüntetését rendelte el, a magyar korona pedig nem volt soha a Habsburg-ház jelképe, hanem a magyar alkotmányosság és a függetlenség jelképe volt.
Éppen ezért most már napjainkig előreérve látnunk kell, hogy egy 1849-es nem is köztársasági államformájú címer átkerült - nem minden megfontolás, nem alapos megfontolás után, az 1918-as Magyar Népköztársaság - mert ez volt a neve - címerébe. Tehát a Magyar Népköztársaság még a kettős kereszt tövéből is eltüntette a nyitott koronát. Majd teljesen logikus módon 1946-ban felkerült a Magyar Köztársaság hivatalos lapjára. Ezt azért mondom így, mert olyan jogszabályt és egyéb rendelkezést, amely ezt magas szinten rendezte volna, magam nem találtam, pedig kerestem.
Nyilvánvaló volt, hogy a koalíciós időszakban a Károlyi-korszakhoz kellene visszanyúlni. Éltek még azok a politikusok, azok az eszmék, élt Károlyi személye is és az 8 tisztelete is. Azonban azon sem csodálkozhatunk, hogy 1956-ban ezt a címert használták.
Miért tértek volna vissza a koronás címerhez, mikor a koalíciós időknek ez volt a jelképe? Azonban ez semmiképpen nem azt indokolja, hogy egy torzót kell nekünk tisztelnünk.
A magam részéről a Kossuth-címerben a szabadságharcaink jelképét tisztelem. Én tisztelem azoknak a hősöknek az emlékét, akik ezzel a kezükben estek el, de sokszor ennyien estek el a történelmi magyar címer alatt. Éppen ezért figyelembe véve a szakemberek véleményét, amely szerint a címer akkor jó ha régi, ha történetileg alakult ki és nem utólag tervezték; ha a nép magáénak vallja és érzi; nem tartalmaz idegen szimbólumokat, megfelel a címertan szabályainak - például nincs kék mezeje -, heraldikai tartalma van, tehát nem csupán a nemzeti színeket ismétli, hanem kifejez olyan tartalmat, amely többletet ad a formához; és végül állandó, tehát a folytonosságot jelképezi.
Ha egy címer ilyen, akkor nekünk mellé kell állni. Ez a címer pedig nem más, mint amit itt látunk, levéve mellőle a társországok címereit.
Az előttem szólóval némileg vitatkozva, hadd jegyezzem meg, hogy ez a barokkos címer - amelyet itt látnak a nyomtatott ív jobb oldalán - ez is a XVIII. század végi alakulat. Tehát ehhez a formához képest nagyon fiatal és legalább hatszáz éves címerváltozattal áll szemben.
Tényleg komolytalan lenne a magyar Országgyűlésben címertani vitába bonyolódni.
(Taps és nevetés a bal oldalról, mellyel azt jelzik, hogy a felszólaló éppen azt teszi, belebonyolódik.)
Mondom lenne, de nem címervitáról, hanem a nemzeti önazonosságról van szó.
Azt hiszem, hogy 11 perc 10 másodpercet sokkal kevésbé jelentős ügyekben is beszéltek ebben a Házban. Különös tekintettel arra, hogy ennek az Alkotmánynak egyetlen paragrafusa sem fog élni akkor, amikor a címer és a zászló még mindig élni fog ebből az Alkotmányból egy másikban. Éppen ezért ajánlom az Önök figyelmébe és pártolásába a történelmi címert. (Taps.)
