MILE LAJOS (MDF)
MILE LAJOS (MDF)
MILE LAJOS (MDF) Elnök Úr! Tisztelt Ház! Hölgyeim és Uraim! A beterjesztett törvénytervezet azon pontjairól szeretnék beszélni, amelyek a legtöbb vitát váltották ki. Szerencsémre egy olyan szakembert tudtam segítségül hívni, aki ennek a területnek elsőrangú tudósa – azzal sem vádolható, hogy a Magyar Demokrata Fórum elkötelezettje lenne. Az illetőt Szelényi Ivánnak hívják, gondolom, többen ismerik.
Először is Juhász Pál képviselőtársam egyik kijelentésével kapcsolatban szeretném őt idézni. A kijelentés nevezetesen azt volt, hogy ha nem sikerül egyezségre jutni az önkormányzati tervezet kapcsán, akkor a most érvényben lévő tanácsi rendszerre kell kiírni vagy lehet kiírni a választásokat. Azt mondja Szelényi Iván ezzel kapcsolatban: "A legnagyobb veszélynek egy esetleges patthelyzet kialakulását érzem, és annak a puszta felvetését is, hogy netán a régi tanácstörvény alapján folynának le a választások."
Magam is képtelenségnek gondolom azt a helyzetet, hogy létezik az országban egy demokratikusan választott Parlament, a Parlamentnek felelős Kormány, és mellette pedig létezik egy sztálini tanácsi rendszer. Ezt a helyzetet mindenképpen tarthatatlannak és képtelenségnek gondolom.
Többször elhangzott az ellenzék soraiból az a vád, hogy ez a törvénytervezet túlzottan centralizálni, központosítani akarna. Szintén Szelényi Iván mondja erről: "A törvényjavaslat gyengíti a központi hatalom szerepét a hagyományos magyar szisztémához képest, és nemcsak a tanácsi rendszerhez mérten is erősen demokratizál." Ugyanez a véleménye az ispáni hivatalról is, jóllehet, az elnevezésről lehet vitatkozni; végrehajtó hatalma nincs az ispánnak, tehát ezt a vádat nem lehet fölhozni ellene.
A megyerendszer is egy olyan probléma volt és egy olyan pontja ennek a törvénytervezetnek, amely több vitát váltott ki. Szelényi Iván mondja erről: "Én nem tudom a magyar közigazgatási rendszert anélkül elképzelni, hogy ne lenne egy harmadik szint, egy megyei szintű demokratikus tanácskozási szervezet, ami netán még vétójoggal is rendelkezne."
Többször elhangzik – a Magyar Nemzetben lehet olvasni ezt – ebben a nyilatkozatban az is, hogy a patthelyzetet, a bénultságot tartaná a legnagyobb tragédiának Szelényi Iván, ami azt jelentené, hogy a tanácsi szervezet működne tovább a választások után.
Mindezt azért tartottam fontosnak elmondani, mert az új önkormányzatot én is a rendszerváltozás nagyon fontos állomásának tartom, de hangsúlyozom, hogy fontos állomásának és nem a folyamat lezárásának! Illúzió, hogy a helyhatósági választásokkal lezárult a rendszerváltozás! Tapasztalataim alapján mondhatom, hogy az emberek elégedetlenségének elsődleges forrása nem a tanácsi rendszerből következik, hanem a munkahelyeken tapasztalt visszaélésekből, hatalomátmentésekből. Ránk nézve ez azt jelenti, hogy minél hamarabb meg kellene hozni azokat a törvényeket is, amelyek a munkás-önszerveződéseket, a munkás-érdekvédelmet, a munkástanácsokat, a szakszervezeteket érintik.
Tehát ha elhúzódik a helyhatósági választásokkal kapcsolatos törvénytervezet vitája, nem születik időben döntés, akkor ezek a törvények is beláthatatlanul kitolódnak az időben, aminek az lesz a következménye, hogy Magyarországon növekedni fog a társadalmi elégedetlenség, egyre nagyobbak lesznek a társadalmi feszültségek. Ezt a felelősséget egyetlen komoly politikai szervezet sem vállalhatja magára.
Az időhúzás tehát nemcsak az önkormányzatok válságához vezethet, hanem meggátolja azt a folyamatot is, hogy tényleg lezáruljon a rendszer megváltoztatása, azaz az emberek Magyarországon egy új társadalom keretei között végre otthon érezhessék magukat, biztonságban, sértetlen igazságérzettel, növekvő jólétben, egyre jobban kiteljesedő emberségben. Köszönöm a figyelmüket. (Taps.)
