DEMSZKY GÁBOR, DR. (SZDSZ)
DEMSZKY GÁBOR, DR. (SZDSZ)
DEMSZKY GÁBOR, DR. (SZDSZ) Elnök Úr! Tisztelt Ház! Mivel bizottságunk nem tárgyalja újra a törvényjavaslatot, ezért szeretném ismertetni a tisztelt Házzal a kisebbségben maradt álláspontot, és felkérem Szokolay Zoltán alelnökünket, hogy a bizottság többségi álláspontját ismertesse a tisztelt Házzal.
Bizottságunk négy tagja nem támogatja sem a Kormány eredeti javaslatát, amely szerint a jövőben a Minisztertanács elnöke helyett a Kormány egyik kijelölt tagja látná el a nemzetbiztonsági szolgálatok felügyeletét, sem pedig a nemzetbiztonsági bizottság 8 tagja, többsége által támogatott indítványt, amely szerint nevesítve az egyik tárca nélküli miniszter lássa el a jövőben a szolgálatok felügyeletét.
Valamennyien tudjuk, hogy igen súlyos politikai válság indokolta a négy szolgálat közvetlen miniszterelnöki felügyeletét. Ennek a megoldásnak az a lényege, hogy e szervezetek minden alkotmánysértő tevékenységéért közvetlenül a kormányfő felel. Ez a megoldás magas szintű garanciát teremt, és alkotmányjogi szempontból is kifogásolhatatlan. A jelenlegi átmeneti állapotban, amikor még nem szabályozza átfogó nemzetbiztonsági törvény ezeknek a veszélyes üzemként működő szervezeteknek a tevékenységét, kívánatosnak tartjuk a felelősség e szintjének, a közvetlen miniszterelnöki felelősségnek a fenntartását.
Említette már Fodor Gábor és Szabó Miklós képviselőtársunk, hogy nem fogadható el, hogy a két katonai és a két civil szolgálat ugyanannak a kormánytagnak a felügyelete alá kerüljön, hiszen ez hatásköri ütközésekkel és huzavonával járna a katonai szolgálatok vonatkozásában, amelyek egyébként a katonai főparancsnok irányítása alatt állnak.
Bizottságunk számtalan ízben sürgette a nemzetbiztonsági törvény megalkotását. Ennek a törvénynek a következő kérdéseket kellene szabályoznia. Ez a szabályozás ma még hiányzik. A nemzetbiztonsági feladatok pontos körülhatárolását kellene elvégeznie. A két katonai és két civil, valamint az ezeket kiszolgáló technikai hivatal hatáskörének az elhatárolását, a hivatalokra felügyelő országgyűlési bizottság jogkörének a meghatározását, a titkosszolgálati eszközök alkalmazásának garanciális szabályait, továbbá azokat a speciális jogorvoslati eszközöket, amelyek biztosítani tudják az alapvető szabadságjogok védelmét ezekkel a hivatalokkal szemben.
Átfogó törvényi szabályozás híján bizottságunk nap mint nap átmeneti szabályozás, ideiglenes szabályozás – nyugodtan mondhatom: zűrzavaros szabályozás – joghézagaival és működési zavaraival találkozik. Néhányat jeleznék ezek közül.
A titkos eszközök alkalmazását a törvény teljesen szigorú feltételekhez köti. Az egy hónapos engedélyezési határidő, amelyet jelenleg csak egy hónappal hosszabbíthat meg az igazságügy-miniszter, a szolgálatok vezetői szerint egyes esetekben nem elegendő. Igen nagy a szolgálatok vezetői által kifejtett nyomás ennek a szabálynak az oldására és ennek a határidőnek a kiterjesztésére. Az igazságügyi kormányzat – elfogadva ezeket az érveket – három hónapra javasolja kiterjeszteni az engedélyezési határidőt. Így rövid időn belül ez lesz majd a második, az 1990. évi törvény átmeneti, de igen szigorú garanciális szabályait módosító és azokat feloldó törvényjavaslat, amely a tisztelt Ház elé kerül. Toldozgatásról-foltozgatásról van tehát itt szó.
Ugyanakkor szabályozatlan az előzetes engedélyek kiadásának a kérdése. Ha az igazságügy-miniszter a terroristaveszély vagy pedig ismert hírszerző személy beutazásának valószínűsítése esetén kiad egy előzetes engedélyt, akkor bizony igen kiterjesztetten értelmezi a törvényt.
Felhívom továbbá a tisztelt Ház figyelmét arra, hogy magának a nemzetbiztonsági bizottságnak a hatásköre és feladata is tisztázatlan egyelőre. Bizottságunk a szolgálatok vezetőinek és az igazságügy-miniszternek a meghallgatása után csak most készíti elő a saját státuszával kapcsolatos országgyűlési határozatot. Nyugodtan mondhatom, hogy pillanatnyilag ezeknek a titkosszolgálatoknak a valóságos ellenőrzésére nem képes.
A kormányelnöki felelősség fenntartását és megerősítését indokolja továbbá a Dunagate-ügy lezáratlansága, a büntetőjogi felelősségre vonások elmaradása. A parlamenti vizsgálóbizottság, elődünk február 28-án kelt jelentése alapján bizony büntetőeljárást kellett volna indítani többek között Horváth István volt belügyminiszter, Pallagi Ferenc volt miniszterhelyettes és Horváth József volt csoportfőnök ellen hivatali visszaélés és hivatali bűnpártolás miatt.
Az eljárások a Németh-kormány alatt nem indultak meg, hiszen a pártállam akkori vezetői érintve voltak ebben az ügyben. A Belügyminisztérium által készített tájékoztató jelentések címzettei és megrendelői éppen ők voltak. Vissza kell itt utalnom a ma reggel, a napirend előtt elhangzottakra. Pozsgay Imrét kell megnyugtatnom: nem fogunk összeesküvőket keresni az MSZP soraiban.
A nemzetbiztonsági bizottság elnökeként kijelenthetem, hogy a korábbi vizsgálóbizottság jelentése egyértelművé teszi: cinkosokat igenis találunk. Kikről van szó? A szabadon választott Parlament elődje hurrogással és közbekiáltásokkal akadályozta, hogy Tamás Gáspár Miklós képviselőtársunk felolvassa ezt a névsort. Most pótolni fogom a megszakadt felolvasást.
1989. október 25-e és december 5-e között a korábbi vizsgálóbizottság jelentésének a melléklete szerint Szűrös Mátyás, Németh Miklós, Pozsgay Imre, Horn Gyula, Nyers Rezső, Kovács Jenő, Medgyessy Péter, Kárpáti Ferenc kapott ezekből a tájékoztató jelentésekből. Álláspontunk szerint az Antall-kormány nem tekintheti lezártnak a Magyar Köztársaságban folytatott lehallgatások ügyét. (Taps az SZDSZ soraiból és a jobb oldalon.)
Összefoglalva az eddig több pontban elmondottakat: a törvényjavaslat, amelyet tárgyalunk, kormányzati szempontból átgondolatlan, nem számol a törvényi szabályozás híján jelentkező problémákkal, amelyek megkövetelik az igen magas szintű kormányzati felelősség fenntartását, és nem néz szembe a Dunagate-ügy lezáratlanságával. Annyi itt bizony a kérdőjel, a bizonytalanság és az elvarratlan szál, hogy elkerülhetetlennek látszik a miniszterelnök úr mindenkori közvetlen interpellálhatósága. (Taps az SZDSZ soraiban.)
