SURJÁN LÁSZLÓ, DR. népjóléti miniszter:
SURJÁN LÁSZLÓ, DR. népjóléti miniszter:
SURJÁN LÁSZLÓ, DR. népjóléti miniszter: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársam! Sokféle irányba mutató gondolatsort indított el a tisztelt képviselőnő interpellációjával.
A korábbi jogszabályok, amelyek a szociális területet szabályozzák, különböző időszakokban születtek, mintegy a 60-as évek közepétől, és így természetszerűleg más-más gazdasági feltételrendszerre épültek. És épp ez az egyik gond! Ma is állandóan változó gazdasági feltételrendszerben élünk. Mire alapozzuk a szociális ellátási törvényt?
A készülő szociális törvény az Alkotmányban és a nemzetközi egyezményekben rögzített szociális jogokat fejti majd ki, elsősorban azokat, amelyek az állam aktív közreműködését igénylik.
E törvény egyúttal részletezni fogja a szociális jogok általános garanciáit is. Ma ezen a területen rendeletek és utasítások vannak, ezek helyébe az egyes ellátási formákra, illetve a szociálisan érintett csoportokra vonatkozó törvényeknek kell lépniük. Úgymint gyermek- és ifjúságvédelmi szociális ellátások, munkanélküliek szociális ellátása, társadalombiztosítási, illetve azon kívüli pénzbeli ellátások, lakhatást szabályozó törvény, fogyatékosok különleges szociális ellátására, szociális intézmények működésére és igénybevételére vonatkozó törvény.
De azt gondolom, hogy ígérgetésekből a képviselőnőnek már elege van. A szociális ellátási törvény rendszerében, ha német mintára próbálnánk irányt venni, tudnunk kell, hogy nem áll rendelkezésünkre tíz esztendő, amibe ennek a törvénynek a kidolgozásra kerül.
Napjainkban a sürgetően fellépő igényeknek két oldala van. Szükséges az is, hogy a mai helyzettel ki-ki tisztában legyen Az önkormányzatokban dolgozók és a lakosság egyaránt ismerje a hatályos jogokat és kötelezettségeket. Ezért kívánatos a jelenlegi jogszabályok rendszerezése, a területen dolgozók szakmai képzése, továbbképzése és a lakosság ismereteinek bővítése. Ez azonban természetesen nem elegendő.
A jövő év első felében látjuk reálisnak azt, hogy első olvasatra alkalmas módon legalább a Parlament elé terjesszük a szociális törvénykezési csomagot.
Az interpelláció három hivatal és egy központi segélyalap helyzetére is kitér. A segítő hivatalt az önkormányzatokba képzeltük, ezek megvalósítására központi intézkedések nem, legfeljebb módszertani tanácsok adhatók. A minisztériumnak nyilvánvalóan nincs joga beleszólni az önkormányzatok belső rendjébe. A közösségvédő intézet elméletibb jellegű elgondolás, a költségvetés súlyos helyzete miatt erre 1991-ben nem kerülhet sor. A tanácsadó irodát – talán jobb lenne tanácsadó szolgálatot mondani – a PHARE-program keretén belül kívánjuk megszervezni, amennyiben pályázatunkat az Európa Tanács elfogadja. Ez a tanácsadó iroda egyaránt kívánja mind az önkormányzatokban dolgozó emberek, munkatársak, hivatalnokok szakmai segítését, mind a hozzá forduló egyének szakmai irányítását.
A társadalmi segélyalap nonprofit szolgáltatások működését szeretné támogatni. Pénzügyi fedezetét részben a Kormánynak kell biztosítania; ennek feltételei ugyancsak hiányoznak. Tervezzük, hogy a reményeink szerint felfutó privatizációs bevételek egy részét ebben az irányban használjuk fel. Ezenkívül a minisztérium már most létrehozott egy alapítványokat támogató központi pénzalapot részben saját, részben külföldi erővel; ez januártól működni fog, és a helyi erőforrásokat kívánja gazdagítani.
Még egyszer köszönöm az interpellációt, és kérem válaszom elfogadását. (Taps.)
