REMPORT KATALIN, DR. (MDF)
REMPORT KATALIN, DR. (MDF)
REMPORT KATALIN, DR. (MDF) Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A jelen törvényt jónak tartom, és alapvetően támogatom. Mint tudják, a bírák és ügyészek már a korábbi Parlament által meg lettek fosztva aktív politizálási jogaiktól, így aztán nekünk, ügyvédeknek kell képviselnünk a Parlamentben is az érdekeiket.
Egyetértek mind az államtitkár úrral, mind – sok vonatkozásban – Szigethy képviselő úrral is, abban, amit előterjesztettek. Megemlíteném, mi az, amit jónak tartok ebben a törvényben, és mi az, amin szeretnék változtatni a módosító indítványommal.
Mindenképpen jónak tartom, hogy a bírák és ügyészek a jelen törvény alapján egy automatizmus szerint fognak előmenetelben részesülni, ez az automatizmus pedig egyrészt a beosztásuknál fogva fog érvényesülni, másrészt pedig a munkában eltöltött idejük kapcsán. Ez kiküszöböli, hogy bármilyen szubjektív tényező alapján legyen megítélve a munkájuk.
Jónak tartom a törvényben azt is, hogy a kiváló munkavégzést és a tudományos munkát külön preferálja, lehetővé téve, hogy aki kiválóan végzi a munkáját, vagy pedig külön tudományos tevékenységet végez, az külön, soron kívüli előmenetelben részesülhessen.
Mindemellett, az alapbéren, az alapjövedelmen kívül pótlékban részesülnek a bírók és ügyészek; vezetői pótlék is bevezetésre kerül a jelen törvényben, plusz, évente egy alkalommal az egyhavi átlagjövedelemnek megfelelő, külön juttatásban is részesülnek az ott dolgozók.
Mindamellett, hogy ezzel egyetértek, és tudom, a bírák is ezt támogatják, szeretném elmondani, hogy a Békés megyei bíróságon a bírák és a képviselők között létrejött tanácskozáson mikre derült fény. A bírák ismertették velünk jelenlegi munkakörülményeiket, ismertették társadalmi megbecsülésüket, és nehéz helyzetüket. Ezt egy picit szeretném Önökkel is megismertetni. Mint már államtitkár úr is mondta, a bírák egyre nagyobb megterhelésnek vannak kitéve, újabb és újabb jogköröket kapnak, amiben el kell, hogy járjanak, mégpedig olyan új szakterületeket is, amikben új képzést kell kapniuk, új felkészülést kell beszerezniük. Heti két-három ülésnapon tartanak tárgyalásokat, egy nap panasznapot tartanak, így aztán sokszor a munkaidejükön kívül kell felkészülniük a tárgyalásaikra, hét végeken kell sokszor elkészíteni az ítéleteiket, azokat írásba foglalni, és felkészülni a következő heti munkára.
Mindemellett a jövedelmük nagyon alacsony. Mint mondta az államtitkár úr is, a kezdő bírói fizetés 15 ezer forint. Ez azt jelenti, hogy egy kezdő bíró 12 ezer forintot sem visz haza, de például a gyulai bíróságon az ottani valamennyi dolgozó átlagjövedelmét figyelembe véve, az átlagjövedelem mindössze 12008 forint. Így aztán nem lehet csodálni, hogy valóban azok, akik rátermettek, akik megfelelő szakképzettséggel rendelkeznek, ha kapnak egy jobb anyagi lehetőséget, otthagyják ezt a pályát – holott azért mentek oda, mert valóban szeretik a bírói hivatást.
Közös érdekünk, hogy megőrizzük a legjobb szakembereket ezen a pályán. Hiszen itt nem pusztán arról a pár ezer emberről van szó, aki ott dolgozik; előbb-utóbb valamennyi ember, ha nem is valamennyi, de a nagy többségünk kapcsolatba kerül a bíróságokkal, valamilyen üggyel kapcsolatban mi is eljárás alanyaivá válunk. Így aztán egyáltalán nem mindegy, hogy ki ítélkezik az ügyünkben, felkészült-e az a bíró, nem mindegy, hogy ítéletét mennyire megalapozottan hozza meg, mennyire gyorsan, rátermetten. Éppen ezért szükséges, hogy a társadalmi megbecsülés mindenképpen kifejezésre jusson.
Ez a kifejezés nagyon fontos az anyagi vonatkozásban, hiszen hogyha megteremtjük az anyagi függetlenségüket, akkor már nagyobb vonzást teremtünk annak, hogy a kezdő, egyetemről kikerülő fiatalok is oda menjenek dolgozni és valóban hivatástudatból és hivatásszeretetből maradjanak ezen a pályán.
Mindamellett a Békés Megyei Bíróságon külön felhívták a figyelmemet, hogy bár elfogadható számukra a jelenlegi bérezés, amit ez a törvény tartalmaz, a jelenlegi jövedelmezés, mégis jobban szeretnék – és ezt egyhangúan kifejezték –, ha a miniszteri fizetéshez viszonyítva százalékos arányban kerülne meghatározásra a jövedelmük. Ezt egyrészt alátámasztja az, hogy így az infláció változásával nem kellene állandóan hozzányúlni ehhez a törvényhez, hanem egy tartós, stabil törvényt alkothatnánk, másrészt alátámasztja az is, amire mindig hivatkozunk, a hatalom hármassága: törvényhozói, végrehajtói és bírói hatalom hármassága. Ez a hármasság úgy érzem, már kifejezésre jut a polgármesterek jövedelmezésében, amikor ott is a miniszteri bérezéshez arányosították az ő jövedelmüket. Éppen ezért én a 817-es számú javaslatomban szintén ennek megfelelően terjesztettem be módosító indítványomat. A módosításban megjelölt százalékkulcsok körülbelül azonosak azzal az összeggel, kicsit alacsonyabbak talán, mint amit tartalmaz a jelen törvényjavaslat.
A magam részéről ezzel a módosító indítvánnyal együtt jónak tartom a jelenleg beterjesztett törvényjavaslatot, azt támogatom. Kérem Önöket is, hogy tegyék hasonlóan. Köszönöm figyelmüket. (Taps.)
