BALSAI ISTVÁN, DR. igazságügy-miniszter:
BALSAI ISTVÁN, DR. igazságügy-miniszter:
BALSAI ISTVÁN, DR. igazságügy-miniszter: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A kezemben tartott jelentés alapján igyekszem a benyújtott módosító indítványokkal kapcsolatban a Kormány álláspontját röviden ismertetni, és a szavazásnál természetesen megismételni.
Első számmal jelzett és dr. Hack Péter képviselő úr által előterjesztett és fenntartott módosító indítvány, amely arra vonatkozna, hogy a népi ülnökökkel kapcsolatos jelölési eljárásban külön nevesítve ne szerepeljen a "társadalmi szervezet – kivéve pártokat." megjelölésű szövegrész, nem támogatjuk. Egyetértve azzal dogmatikailag, hogy természetesen az állampolgárok, illetőleg a választópolgárok összessége ha egyszer jogosult erre a jelölésre, akkor természetes, hogy az általuk alkotott társadalmi szervezetek is ebből eredően jogosultak. Mégis úgy gondoljuk, amikor a több mint 12 ezer ülnöknek kell megválasztódni rövidesen, akkor nem mellőzhető az egyébként nem pártpolitikai szempontok szerint szerveződő állampolgári egyesülések szerepe ebben a kérdésben. S sajnos, mint azt valamennyien tapasztalhattuk a helyhatósági választások alkalmával, rossz tapasztalataink vannak az állampolgárok aktivitását illetően.
Úgyhogy mi ezért nem támogatjuk az egyébként dogmatikailag helyes módosító indítvány elfogadását. Tehát szeretnénk, ha a tisztelt Országgyűlés változatlanul meghagyná a társadalmi szervezetek, nem politikai pártok szerinti társadalmi szervezetek jelölési lehetőségét.
Trombitás Zoltán képviselő úrnak a törvényjavaslathoz beadott módosító indítványával egyetértünk. Ez arra vonatkozik lényegét tekintve, hogy a megyei bíróságok székhelyén, ha azok megyei városi székhelyen működnek, kialakuló ülnöki jelölések arányosan, a lakosság lélekszámához igazodóan, arányos módon kerüljenek jelölésre, tehát a megyei város, levonva a megye egész lakosságából, annyiad részét képviselje a jelöltek számarányának, mint ahányad részt ilyen módon a levonás után maradó megyei lakosság arányosan jelent.
Ezt támogatjuk.
Ugyancsak támogatjuk a 3. pontban a bizottság részéről érkezett módosítást, amely tulajdonképpen stilisztikai szövegpontosítás: a "lakosság száma" kifejezésre kívánja változtatni, tekintettel arra, hogy előzőleg is ez a szóhasználat szerepel. Természetesen az egységes szóhasználat és stilisztikailag szebb szóhasználat érdekében ezt a javaslatot a Kormány támogatja.
Hack Péter képviselő úrnak arra vonatkozó módosító indítványát, amelyet – ha jól emlékszem, az ebédszünet előtt – részletesen megindokolt, támogatjuk. Ez arra vonatkozik, hogy a népi ülnökök visszahívásával kapcsolatos javaslattételi jog a jelenlegi bírósági szervezeti törvényben szabályozott módtól eltérően ne az igazságügy-miniszter, hanem az illetékes bíróság elnökének javaslata legyen, tehát a visszahívó szervnek a javaslatot a bíróság tegye. Hadd jegyezzem meg zárójelben, hogy gyakorlatilag ez jelenleg is így valósul meg. Teljesen funkciótlan lenne ennek a szabálynak a meghagyása. Az igazságügy-miniszter nyilván nem kívánna ilyen adminisztratív lehetőséget a maga részére fenntartani akkor sem, ha ilyen megilletné, mert a szóban forgó bíróság elnöke egyébként is bíróként működő tagjának a visszahívására vonatkozó javaslattételi jog szempontjából nyilvánvalóan indokoltabb, és az Alkotmánnyal és a hatalmi ágak megosztásával is összhangban álló. Ezért ezt támogatjuk.
Torgyán József és Szigethy István képviselő urak összecsengő módosító javaslatát, mely szerint az ülnökbíráskodás alá tartozó ügyek körébe ne maradjon a birtokháborításra és szomszédjogokra vonatkozó perek nagyobb száma, szintén támogatjuk. Két dolgot szeretnék azonban ezzel kapcsolatban megjegyezni.
Nyilván tegnap is szóba került, de nem árt ma is megismételni, hogy az Alkotmányunk jelenleg úgy rendelkezik fő szabályként, hogy a bíróságok népi ülnökök közreműködésével járnak el. Kivételes, ha népi ülnökök közreműködése nélkül egyesbíróként járnak el. Ebből eredően természetesen a jelenlegi alkotmányos keretek között a kivételek száma nem lehet több, mint a fő szabályhoz igazodó ügyek száma. Ennek ellenére támogatjuk a javaslatot. Meg szeretném jegyezni, hogy az Igazságügyi Minisztérium és az én álláspontom ebben eredetileg is ez volt. A Legfelsőbb Bíróság volt az, aki arra való hivatkozással kívánta ezt benne hagyni, hogy ezek az ügyek bizonyos élettapasztalatot igényelnek, és az ülnökök közreműködése azokban az ügyekben indokolt, ahol az általános élettapasztalat és nem a bírói, jogászi szaktudás, ami indokolt. Összegezve: támogatjuk, hogy kimaradjanak ezek az ügyek az ülnökbíráskodás hatálya alá tartozó ügyek közül.
Trombitás Zoltán képviselő úrnak a felsorolást illetően fordított előjellel tett módosító indítványát, amely szerint a sajtó-helyreigazítási ügyekben viszont a bíróságok a javaslattól eltérően ne egyesbíróként, hanem népi ülnökök közreműködésével járnak el, nem támogatjuk. Nem azért nem támogatjuk, mert a bírósági eljárás ilyen ügyekben indokolt nyilvánossága ellen lennénk. Valószínűleg elkerüli a képviselő úr figyelmét az, hogy a bíróságok tématárgyalása egyébként is nyilvános. Az ilyen ügyekben egyébként is – a tapasztalatok szerint – igen széles körű nyilvánosságot kap a tárgyalások nyilvánossága alapján a sajtó-helyreigazítási ügyek egyes konkrét esete. Ezzel szemben az ügy megítélését illetően tisztán szakmai, jogászi értékítéletet kíván, tehát nincs szükség nézetünk szerint a népi ülnökök közreműködésére. Ezért ennek a javaslatnak az elvetését javasoljuk a tisztelt Országgyűlésnek.
A 7-es számmal megjelölt, az ügy lebonyolításával kapcsolatos, bennünk is megfogalmazódó aggályokat tükröző, igen konstruktív javaslatot, melyet az alkotmányügyi bizottság terjesztett elő – velünk összhangban –, mindenképpen támogatjuk. Itt arról van szó, hogy a módosító törvény megalkotásának időpontjában nem voltunk teljesen tisztában azzal a helyzettel, hogy a megyei önkormányzatok megalakulása a mai napig sem tisztázott. A várható megalakulás időpontja, valamint az erre vonatkozó köztársasági elnöki választások kitűzésének időpontja és a lebonyolíthatóság minden bizonnyal kétségessé teszi, hogy mindez január 1-jéig a 12 ezernél több ülnök megválasztását eredményezze. Ezért természetesen egyetértünk azzal a javaslattal, amely szerint a törvény elfogadása esetén a tisztelt Országgyűlés által már korábban meghosszabbított, jelenleg hivatalban lévő ülnökök mandátuma március 31-ig meghosszabbodjon. Egyébként ezt indokolja az ügyek folyamatossága is, ellehetetlenülne a bírósági igazságszolgáltatás ennek hiányában. Ezt mindenképpen támogatjuk.
Balás István képviselőtársunknak egy ide ugyan szervesen nem illeszthető javaslatával egyetértünk, annál is inkább, mert a javaslattal szó szerint egyező törvényjavaslatot terjesztettünk a tisztelt képviselők elé, amelyet azonban az Országgyűlés még nem tudott megtárgyalni, mert nem tartozik azok közé a törvények közé, amelyek az ország működőképességéhez okvetlenül szükségesek. Arra gondolok, hogy az ügyvédi törvényt módosító széles körű törvényjavaslatban az általa felvetett probléma – a gazdasági perekben eddig tilalmazott perköltség-megállapításra vonatkozó rendelkezés kerüljön hatályon kívül helyezésre – a mi szándékunkkal teljesen megegyezik. Balás István képviselő úgy is mint ügyvéd, úgy gondolja, hogy jobb előbb, mint később. Egyetértünk ezzel, bár szerkezetileg nem illeszthető ide, a dolog teljesen másra vonatkozik, ülnökök választásával kívánja a bírósági törvényt és a Pp-t módosítani, de ha a tisztelt Országgyűlés ezzel egyetért, mi magunk is támogatjuk.
Röviden ezt kívántam – a vitát figyelembe véve – az elhangzott módosító javaslatokkal kapcsolatban elmondani, és egyúttal kifejezni köszönetemet a tisztelt Országgyűlésnek a javaslat igen gyors megtárgyalásáért, beleértve a bizottságokat, a bizottságok tagjait, és azt is, hogy tulajdonképpen valamennyi módosító indítvány ebben az esetben teljes mértékben konstruktívnak tekinthető. Mindezekkel együtt kérem a törvényjavaslat elfogadását. Köszönöm a figyelmüket. (Taps.)
Határozathozatal
