MÉSZÁROS ISTVÁN, DR. (SZDSZ)

Teljes szövegű keresés

MÉSZÁROS ISTVÁN, DR. (SZDSZ)
MÉSZÁROS ISTVÁN, DR. (SZDSZ) Tisztelt Elnök Úr, Tisztelt Ház! A 827-es és a 784-es sorszám alatt előterjesztett módosító indítványaimat szeretném indokolni.
Az ingók ajándékozása esetén a törvényjavaslat 11. §-ának (1) és (2) bekezdése akkor teszi illetékkötelessé az ajándékozást, ha az ajándékozásról okiratot állítottak ki, vagy ennek hiányában akkor, ha az ajándék forgalmi értéke meghaladja a százezer forintot. A módosító javaslatomban egyrészt a szerződés szóbelisége és írásbelisége közötti különbségtételt indítványozom megszüntetni, ugyanis a forgalom biztonsága ellen hat az a megoldás, amely az írásbeli szerződést hátrányosabban érinti a szóbelinél.
Másrészt az illetékmentesség értékhatárát egységesen ötszázezer forintban kívánom meghatározni. Ennek indoka pedig az, hogy minden jogszabálynak annyi értelme van csak, amilyen mértékben a jogszabály végrehajtható, alkalmazható. Ebből a szempontból a törvényjavaslat teljes mértékben figyelmen kívül hagyja az életviszonyokat a százezer forintos értékhatárral.
Ehhez előadom még indokolásképpen azt is, hogy az ingók tulajdonjogának átruházásához a Polgári Törvénykönyv szerint az átruházásra irányuló jogcímen felül kizárólag a dolog átadása szükséges. Nem szükséges semmiféle nyilvántartásba vétel, bejegyzés, itt a tulajdonjog megszerzésének egyéb akadálya híján semmi sem kényszeríti az állampolgárokat arra, hogy bármilyen hatósághoz bejelentsék azt, hogy ajándékozási szerződést kötöttek. Ennek tükrében pedig könnyen ki lehet következtetni azt, hogy egyszerűen nincs az a hatóság, amely figyelemmel tudja kísérni ezeket az ügyleteket, akár írásba vannak azok foglalva, akár nem.
Tehát maga a jogszabály alkalmazhatósága kérdőjeleződik meg, ezért indokolt az illetékköteles ajándékozások körét olyan forgalmi érték fölé helyezni, amelyek már nem számítanak szokványos mértékű ajándékoknak, mert ebben az esetben nagyobb a valószínűsége annak, hogy bejelentik ezt az illeték kiszabására jogosult hatóságnak. Feltételezem, hogy csak a lehetősége nagyobb, ebben az esetben sem lehet tehát nagy valószínűséggel arra következtetni, hogy a jogszabályt érvényesíteni tudják, ha nem jelentik be.
Ezzel kapcsolatos a másik módosító indítványom, amely ennek a példájára a 16. § (1) bekezdésénél az örökösnek jutó ingóörökség forgalmi értékét ötszázezer forintban határozza meg, tehát ötszázezer forint értékben határozza meg az illetékmentesség vonatkozásában. Tehát ez megteremti a két rendelkezés között az összhangot.
A 784-es számú módosító indítványom a cégbírósági eljárás illetékeihez kapcsolódik. A törvényjavaslat szerint minden bejelentett változás ezer forint illetékkötelezettség alá esne. A gyakorlatban viszont általános az, hogy egy bejelentés több módosítványt is tartalmaz, így például új tagok felvételét, esetlegesen a törzstőke fölemelését, telephely megváltozását és sorolhatnám még tovább. Amennyiben a törvényjavaslat szövege változatlanul maradna, az a képtelen helyzet állhatna elő, hogy magának a módosító okiratnak az illetéke magasabb lenne, mint a cégalapításnak az illetéke. Ez pedig egyenesen annak az irányába hatna, hogy érdemesebb lenne ilyen esetben megszüntetni a céget, mert az illetékmentes, és újra megalakítani a módosításoknak megfelelően. Ez pedig nyilvánvaló, hogy a jogkövető magatartást tolná háttérbe, és álláspontom szerint nem érdeke a Parlamentnek, hogy olyan törvényeket alkosson, amelyek eleve a jogkövető magatartást teszik kétségessé.
Végezetül, bár ez nem az én módosító indítványom, hanem a Szabad Demokraták Szövetségének módosító indítványa, amelyet Matyi László és Török Ferenc terjesztett elő, ezt szeretném megtámogatni egy-két mondatban, valamint azokat az elveket, amelyek alapján dr. Remport Katalin és dr. Balás István is az öröklési és ajándékozási illetékek vonatkozásában az eddigi progresszív kulcsok helyett lineáris kulcsok bevezetését indítványozza.
Az ügyvédi gyakorlatban rendszerint – elnézést az ide nem illő kifejezésért – hullarablásnak neveztük az öröklési illetékeket a réteges progressziójukkal együtt, amelyek tulajdonképpen a pártállam fiskális szemléletét adaptálták jogi formába. Ezek az indítványok, amelyek a lineáris kulcs bevezetését szorgalmazzák, ezt a szemléletet változtatnák meg azzal, hogy többé nem kerülne sor progresszív alapon az illeték kiszabására.
Engedjenek meg még egy megjegyzést, amely ezzel kapcsolatos. Tekintettel arra, hogy itt az első két kategóriába családon belüli, tehát a család kötelékébe tartozó örökösökről van szó, itt meg kell, hogy jegyezzem azt, hogy a szűk családon belül az öröklés vagy ajándékozás soha nem eredményez tényleges vagyongyarapodást, hanem ez tulajdonképpen egy formális vagyonátszállást mutat. Ilyen módon semmiféle erkölcsi és jogi alap nem kínálkozik arra, hogy ezt illeték- kötelezettség alá lehessen vonni, ezért az én álláspontom az, hogy ennek a szűk családi körön belüli vagyonmozgásnak illetékmentesnek kellene lennie, ezért én személy szerint ezeket a módosító indítványokat is, amelyek lineáris kulcs alkalmazásával az első örökösi kategóriát illeték- kötelezettség alá vonják, csak kompromiszszumnak tekintem.
Végezetül még megjegyzem ennél a kérdésnél, hogy abban világnézeti és vallási hovatartozástól függetlenül megegyeznek az emberek – akár Ádámtól és Évától, akár evolúciós alapon szemlélik az emberiség fejlődését –, hogy a család mint intézmény előbb keletkezett, mint az állam. És ebből következik az is, hogy az államnak tulajdonképpen illik tartózkodnia attól, hogy a családok életébe a túlságosnál nagyobb mértékben beavatkozzon. Higgyék el képviselőtársaim, hogy ez nem kormánypártiságnak vagy ellenzékiségnek a kérdése. Nagy részünknek van családja, vagy szülei élnek még, vagy gyermekei vannak, vagy házastársa, ezért úgy érzem, a lineáris kulcsok bevezetése emberi méltóságunkból fakadó követelmény is, hogy az államot legalább a szűk családi körünkben valamiféle önmérsékletre intsük. Mert azt mindanynyian tudjuk, hogy az elmúlt időszakban igen drasztikus módon avatkozott be olyan intim szférákba, ahova nem illett volna.
Ezért kérem tisztelt képviselőtársaimat, hogy támogassák a lineáris kulcs bevezetését, és ezzel tegyék lehetővé, hogy a szűk családi kör szférája viszonylagosan érintetlen maradjon a hatóságok számára. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps.)

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem