TÖRÖK FERENC, DR. (SZDSZ)

Teljes szövegű keresés

TÖRÖK FERENC, DR. (SZDSZ)
TÖRÖK FERENC, DR. (SZDSZ) Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az illetéktörvénnyel kapcsolatban elég sok módosító javaslatot adtam be. Nem kívánok mindegyiknek a részleteivel foglalkozni, hiszen a bizottsági meghallgatások során általában ezekben a javaslatokban konszenzus született, és a bizottságok általában ezeket támogatták. Nem kívánok külön kitérni most az ajándékozási illeték linearitására és az ezzel összefüggő gépjárműadóra, hiszen ezt Remport Katalin is, Békesi László képviselőtársam is részleteiben elmondták.
Három dologgal szeretnék azonban foglalkozni. Az egyik a lakástulajdonnak a kérdése. A törvényjavaslat a visszterhes lakástulajdon illetékkulcsát, illetékmértékét a felében állapítja meg, mint amennyi általában a visszterhes kulcs. Úgy gondolom, hogy ez a javaslatnak a változatlan törekvése, hiszen a korábbi illetéktörvény is hasonlóképpen rendelkezett. Mindenképpen azt célozza, hogy az állampolgárok könnyebben jussanak lakástulajdonhoz.
Hozzá kell tennem azt is, hogy az öröklési illetéknél és az ajándékozási illetéknél a jelenleg hatályos törvény ugyancsak biztosítja – ugyanezen indokok alapján –: a lakástulajdonnal kapcsolatos öröklési és ajándékozási illetéknek csak az 50 százalékát kell megtéríteni. Én úgy gondolom, hogy ezzel összefüggésben indokolt a jelenlegi szabályozásnak is a fenntartása az öröklésnél és az ajándékozásnál is. Így lenne ez természetes, azonban a törvényjavaslat itt már különbséget tesz az öröklési és az ajándékozási illeték között. A törvényjavaslat azonban nem indokolja ennek az ajándékozási illetéknek ebben a körben való elhagyását. Gondoljanak arra, hogy idegennek biztosan nem fog ajándékozni, hiszen a tervezett visszterhes illeték kedvezőbb, mint az ajándékozási illeték. A családon belül miért kell megvárni azt, hogy valaki elhalálozzon, ahhoz, hogy örökös lakástulajdonhoz jusson, amikor már korábban a feleknek az volt a szándéka, hogy rendezzék a lakásnak a sorsát. Gondoljanak arra, amikor idős szülő gyermekének ajándékozza a lakást. A gyerek felvállalja a lakásnak a bővítését, sőt a családi ház bővítését, nem tud kölcsönt felvenni rá csak azért, mert egy súlyosabb illetékteher terheli.
Én úgy gondolom, hogy ez mindenképpen egy olyan indok, ami megalapozza az ezzel kapcsolatos módosító javaslatomat. Tehát továbbra is egységesen kellene kezelni az öröklési és ajándékozási illetéket a lakástulajdon tekintetében.
Megjegyzem: egyébként nemcsak az én javaslatom, hanem dr. Dávid Ibolyának is hasonló jellegű javaslata van.
A másik témakör az ingó ajándékozására vonatkozó értékhatár kérdése. A törvényjavaslat – a jelenlegi, hatályos rendelkezéssel egyezően – egyszázezer forintban jelöli meg azoknak az ingóknak az értékét, illetve a fölötti értéket, ami az ingó ajándékozási és öröklési illeték alá esik.
Szeretném felhívni a tisztelt Ház figyelmét, hogy Botos Katalin államtitkár asszony azt mondta az általános vitában, hogy nem új adók, vagy új bevételi források bevezetése a cél. Mégis én úgy érzem: ha nem is új adó vagy bevételi forrás, de a bevétel növelése egyértelmű cél. Ha valaki áttanulmányozza a törvényjavaslatnak az eljárási illetékekre vonatkozó részét, akkor azt tapasztalja, hogy több mint 3 százalékos emelést irányoz elő a törvényjavaslat. Megértem azt a kormányálláspontot, hogy az inflációval együtt a szolgáltatási költségek is növekednek. Ha azonban ezt elfogadom és megértem, azt is el kell fogadni, hogy az ilyen ingók értékviszonyai is lényegesen eltolódtak. Öröklésnél gondoljanak arra, hogy egy átlagosan berendezett kétszobás lakásban 100 ezer forintos ingó érték ma már többnyire, éppen a jelenlegi árak miatt megtalálható. Vagy például a házasságkötésnél a család által juttatott nászajándék értéke – nem is beszélve, hogy az egy éven belüli ajándékokat össze kell számítani –, hogy milyen értékeket jelent ez, és mindenképpen ez a százezer forintos értékhatár nem tartható fenn.
Az én javaslatom szerint – és Békesi László képviselőtársam is hasonló összegszerűséget javasolt –: úgy gondolom, hogy ez a 300 ezer forintos értékhatár, az egy elfogadható kell, hogy legyen a Kormány részére, és egységesen kell kezelni az öröklési illetéket az ajándékozási illetékkel együtt. Ezt azért szeretném kihangsúlyozni, mert például a költségvetési bizottságnál egy 150 ezer forintos értékhatárt fogadtak el az öröklésnél, és egy 300 ezer forintos értékhatárt tartottak indokoltnak az ajándékozási illetéknél – ingó ajándékozásról beszélek.
Én azt hiszem – és javaslom a tisztelt Háznak –, hogy ez a 300 ezer forintos értékhatár egy elég tisztességes értékhatár, és ez elfogadható.
A harmadik kérdés, amiről beszélni szeretnék, ez már nem az én javaslatom, és csak azért nem terjesztettem elő, mert láttam, hogy már előterjesztették – ez pedig a házassági bontóperi illetéknek a kérdése. Jelenleg 500 forint a meghallgatás, 2000 forint maga a bírósági eljárás, tehát összesen 2500 forintba kerül egy állampolgárnak, ha el akar válni, ez az eljárási illeték.
A jelenlegi törvényjavaslat szerint, a Kormány javaslata szerint, ezt elég durván, drasztikusan 6000 forintra kívánja felemelni. Ezer forint a meghallgatás és 5000 forint pedig maga az eljárási illeték. Én úgy gondolom, hogy ez olyan elviselhetetlen terhet ró az állampolgárok széles körére, hogy az elfogadhatatlan. Sok embernek egyhavi jövedelmét jelenti ez az összeg, anyagi mélyponton van általában a család, amikor a válásra kerül sor, a gyermektartási díjakat nem tudják befizetni, nehezen hajtható be.
Véleményem szerint nagyon sok ember azért nem fogja kezdeményezni a házasságának a felbontását, mert nem rendelkezik ilyen összeggel. Én örömtelinek tartanám, hogy a válások száma csökkenjen majd, de azt hiszem, hogy nem ez a helyes módja, hogy ilyen magas, 6000 forintos eljárási illetéket rójanak az állampolgárra, azokra, akik válni szeretnének.
Ezért én úgy gondolom, hogy azok a módosító indítványok, amelyek ebben a körben – bár nem tőlem, de mástól – előterjesztésre kerültek, bár emelést jelent a 2500 forinthoz viszonyítva, és 3500 forintosak ezek a javaslatok; megfontolásra ajánlom a tisztelt Háznak, és kérem azok elfogadását. Köszönöm szépen. (Taps.)

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem