SÓVÁGÓ LÁSZLÓ, DR. az önkormányzati, közigazgatási, belbiztonsági és rendőrségi bizottság előadója:
SÓVÁGÓ LÁSZLÓ, DR. az önkormányzati, közigazgatási, belbiztonsági és rendőrségi bizottság előadója:
SÓVÁGÓ LÁSZLÓ, DR. az önkormányzati, közigazgatási, belbiztonsági és rendőrségi bizottság előadója: Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az Országgyűlés önkormányzati bizottsága tegnap, a plenáris ülést követően megtárgyalta az egyes városok megyei várossá nyilvánításáról szóló határozati javaslattervezetet. A bizottság véleményéről az alábbiakban kívánom tájékoztatni Önöket. Mi a megyei jogú várossá nyilvánítás feltétele? Ez volt az az első kérdés, amelyről a bizottságban vita folyt.
Az önkormányzati törvény 61. § (1) bekezdése szerint az Országgyűlés a képviselő-testület kérelmére az 50 000-nél nagyobb lakosságszámú várost megyei jogú várossá nyilváníthatja. Kötelező-e az Országgyűlésnek – ha 50 000 lakost eléri az adott város – megyei jogú várossá nyilvánítani? Ebben a kérdésben maga a törvény nem ad eligazítást. Oly módon foglal állást, hogy lehetővé teszi, hogy ha 50000-nél nagyobb lakosságszámú az adott város, akkor az megyei jogú város lehessen. Melyek ezek a feltételek? Ennek kérdésében is hosszas vita bontakozott ki az önkormányzati bizottság ülésén, s erre vonatkozóan maga a törvény nem ad részletes meghatározást. Említést tesz viszont erről a törvény indokolása, amikor a következőket mondja: "az 50000-nél több lakosú város megyei jogú várossá nyilvánítása esetén egyrészt települési önkormányzat, másrészt a saját területén ellátja a megyei önkormányzati feladatokat és hatásköröket. Erre kiépült intézményi szolgáltató szervezete, valóságos funkciója alkalmassá teszi". Látható tehát, hogy az 50 000 lélekszámon túl az is szükséges a megyei jogú várossá nyilvánításhoz, hogy erre az adott város intézményi szolgáltató rendszere alapot szolgáltasson.
Többen felvetették a bizottsági vita során, hogy a jövőben egységesebb álláspontot lenne szükséges kialakítani: célszerű lenne megvizsgálni – valamilyen jogi szabályozás formájába önteni ezt –, hogy mely kritériumai vanak egy adott város megyei jogú várossá nyilvánításának. Ez azonban a jövő útja lehetne, az adott jogszabályi rendelkezésből kell ma kiindulni.
Mit is vizsgált ennek megfelelően a bizottság? A bizottság vizsgálata elsősorban arra terjedt ki, hogy az adott város lélekszáma meghaladja az 50 000-et. Ugyanakkor a bizottság tényként fogadta el a Belügyminisztérium azon megjegyzését, amely szerint az adott városok szolgáltató hálózata alkalmassá teszi őket a megyei jogú városi szerep ellátására. Az utóbbit azonban tényként fogadta el, ennek valóságos meglétét nem vizsgálta, a Belügyminisztérium adatszolgáltatására hivatkozott.
Egyetlen módosító javaslat található előttem, amelyet Wekler Ferenc, a bizottság elnöke terjesztett elő. Ebben a kérdésben is állást foglalt bizottságunk. A bizottság többségi szavazással úgy döntött, hogy szükséges a határozattervezet 3. pontja, mely szerint a megyei és megyei jogú városi önkormányzatok közötti feladatkörök rendezéséről, illetve együttműködéséről az érintett önkormányzatok állapodjanak meg. A kisebbségi vélemény – így az előterjesztő véleménye is – az volt, hogy ennek határozattervezetbe foglalása szükségtelen, mert következik az önkormányzati törvény egyéb rendelkezéseiből.
Végezetül arról szeretném önöket tájékoztatni, hogy a bizottság a felsorolt városok megyei jogú várossá nyilvánításával egyetért. Köszönöm. (Taps.)
