TORGYÁN JÓZSEF, DR. (FKgP)
TORGYÁN JÓZSEF, DR. (FKgP)
TORGYÁN JÓZSEF, DR. (FKgP) Elnök Úr! Tisztelt Ház! Eredetileg nem kívántam felszólalni ebben a tárgykörben, viszont számos felszólalás elhangzott már a házassági bontóperi illetékfizetés tárgykörében, mégis – Salamon László képviselőtársam érveit hallgatva – elhatároztam, hogy szót kérek. Azért, mert nem tudom osztani a Salamon képviselő úr által kifejtett nézeteket. Én magam közel 35 évig voltam gyakorló ügyvéd, és állítom, hogy igenis ez a 6 000 forintos bontóperi illeték büntető jellegű illeték. Miért állítom ezt? Azért, igen tisztelt Ház, mert a személyi állapotra vonatkozó perek általában vagy illetékmentesek, vagy sokkal kisebb illeték alá esnek, mind a házassági bontóperek most tervezett 6ooo forintos illetéke. Gondoljunk csak arra, hogy például a gyermekelhelyezési perek illetékmentesek.
A házassági bontóper maga – az én megítélésem szerint – olyan személyi állapotot érintő per, amely egyben alapvető emberi szabadságjogokra is vonatkozik. Márpedig a munkáskerületekben a 2500 forintra felemelt bontóperi illeték is a megfizethetetlenség kategóriájába került. Ha ilyen irányú felmérést a Parlament elvégeztetne, megdöbbenéssel állapíthatnánk meg, hogy a bontóperek jelentős része megszűnik, vagy igazolási kérelem folytán újjáéled egész egyszerűen azért, mert egy munkáscsalád képtelen volt előteremteni a 2500 forint illetéket is, hiszen általában egy család tragédiáját jelenti egy-egy házassági bontóper munkáskörökben, ahol többnyire a tényállás az – ez az esetek 99 százalékára vonatkozik, még akkor is, ha később esetleg a Legfelsőbb Bíróság 9. irányelvének 4. pontja alapján történik a házasság felbontása, tehát a felek közös akaratelhatározása alapján –, hogy a férj elkezd inni, a másfél szoba, konyhás lakásban a család nem tud békében megférni egymással, a gyerekek veszélyeztetett helyzetbe kerülnek, tehát eleve egy olyan szituációban indul az ügy, amikor már arra sincs pénze a nemegyszer 2-3 gyermekes anyának, hogy megindítsa a házassági bontópert. Ezért arra hivatkozni, hogy nem büntető jellegű illeték – álláspontom szerint – megalapozatlan, mert nemcsak hogy büntető jellegű, hanem alapvető emberi szabadságjogok érvényesítését sem teszi lehetővé ez a rendkívül magas illeték. Lehet, hogy ez bizonyos entellektüel körökben nem tekintendő büntető jellegű illetéknek, de a lakosság munkás és paraszti rétegeiben, a lakosság túlnyomó részénél igenis rendkívül eltúlzott mértékű illeték.
Visszatérek a Salamon képviselőtársam által felvetettekre, hogy kérhet költségmentességet. Kérem, az megint egy külön procedúra. Ehhez a procedúrához be kell szerezni az erre vonatkozó nyomtatványt, amit hol lehet kapni, hol nem lehet kapni, igazolni kell az ingatlan lététől kezdve a keresetig sok mindent, és általában a költségmentességre vonatkozó igazságügy-miniszteri rendelkezések évekkel elmaradnak a tényleges infláció mértéke mögött.
Többnyire egy olyan előírást kellene teljesíteni, amely már egyébként is rég túlhaladott. Állítom, hogy ez külön megterhelést jelent. Az esetek többségében a házassági bontópernél – miután a költségmentességre vonatkozó igazságügy-miniszteri irányelvek erre külön kitérnek – általában nem szokták megadni ezt a költségmentességet. Amit alátámaszt még a jelenlegi illetékrendeletnek az a konstrukciója is, amely a 62. § (4) a) pontjából kitűnik. Nevezetesen, hogy kiveszi az illetékfeljegyzési jog kedvezményezettjeinek köréből a házassági bontópert megelőző eljárást és a házassági bontóperi eljárást is. Tehát ebből adódóan viszont a bíróságok a költségmentességi eljárásnál analóg szokták az illetékfeljegyzési jogra vonatkozó törvényes előírásokat betartani és betartatni. Ilyen körülmények között tehát a Salamon képviselő úr által felvetett érvek nem foghatnak helyt, már csak azért sem, mert az illetékrendelet 55. §-a (1) bekezdése előírja, hogy az illetéket általában az a fél köteles előlegezni, aki az eljárást megindítja. Na most, miután az eljárás adott esetben elhúzódhat a jelenlegi rossz bírói ellátottság mellett, ha nem közös megegyezéses lesz az eljárás, évekig, mert a végrehajtási eljárás még ennél is hosszabb ideig elhúzódhat, ebben az esetben tulajdonképpen reménye sincsen az illetékbélyeget előlegező félnek arra, hogy még teljes inflálódás előtt visszakapja a pénzét, mert általában olyan személytől kell visszakérnie a pénzét, aki gyermektartásdíjjal van leterhelve, minimum 40 százalék erejéig, márpedig ha le van terhelve 40 százalékig a fizetése, az egyéb végrehajtás 33 százalékig terjedhet, soha nem tudja ezt a pénzt sem visszakapni ténylegesen.
Tehát ilyen körülmények között az én álláspontom szerint egy alapvető emberi jognak az érvényesítését fogja ez a Ház kimondani, ha felemeli az illetéket a tervezett 5000, illetőleg 1000, összesen 6000 forintra. Köszönöm a figyelmüket. (Taps.)
