HORVÁTH BALÁZS, DR. belügyminiszter:
HORVÁTH BALÁZS, DR. belügyminiszter:
HORVÁTH BALÁZS, DR. belügyminiszter: Elnök Úr! Tisztelt Ház! Elnézést kérek a késésért, de pont ezzel kapcsolatban kellett intézkednem.
Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Ennek az előterjesztésnek, ennek a törvényjavaslatnak az aktualitását az adja meg, hogy épp az imént érkeztem a Sportcsarnokból, ahol több mint 3 ezer polgármester volt jelen – a magyar politika történetében először –, és ők – mint amennyire mindenki, aki itt ül – várják ezeket a javaslatokat, várják ezeket a törvényeket.
Most, hogy lezárultak az önkormányzati választások, a helyi szintű rendszerváltással párhuzamosan megoldásra váró, de jóval nagyobb igényű feladat az új típusú helyi közigazgatás jogi és szervezeti alapfeltételeinek a kialakítása. A jogi feltételrendszer kialakítása több mint kétezer jogszabály felülvizsgálatát feltételezi. Felül kell vizsgálni a megszűnt tanácsok szerveihez telepített feladatokat és hatásköröket. Meg kell határozni a helyi közügyek, a kötelezően ellátandó önkormányzati feladatok körét. Ezektől világosan el kell határolni az önkormányzatok által ellátandó államigazgatási feladatokat és hatásköröket. Egyidejűleg gondoskodni kell ezek újratelepítéséről – részben az önkormányzat szerveihez, részben a dekoncentrált szervekhez.
A többszáz jogszabály módosítását, részleges vagy teljes hatályon kívül helyezését és újraszabályozását tartalmazó törvény kodifikációs munkája várhatóan ez év vége előtt törvényhozási aktussal fog lezárulni. Az említett feltételek teljesítéséig terjedő átmeneti időre is biztosítani kell a lakosság életviszonyait érintő ügyek folyamatos és zavartalan intézését. E célból ideiglenes törvényi rendelkezésekkel meg kell akadályozni a szervezeti és hatásköri vákuum esetleges keletkezését. Az ügyintézés folyamatosságát a megszűnt tanácsi hivatali apparátus további működtetésével, illetőleg az új önkormányzati tisztségviselők, valamint a köztársasági megbízottak helyettesítésére vonatkozó szabályok megalkotásával lehetséges biztosítani.
A helyi önkormányzatokról szóló törvény előírásai értelmében a helyi közügy gyakorlása önkormányzatoktól csak törvény útján vonható el, utalható más szerv hatáskörébe. E garanciális rendelkezéstől az átmeneti időszakban sem lehet eltekinteni. Ez oly módon biztosítható, hogy a helyi közügyek meghatározásáig terjedő időre a megszűnt tanácsi szervek valamennyi feladat- és hatáskörét az utód önkormányzati szervek veszik át.
Az önkormányzati törvény 6.– 7. szakaszában meghatározott hatáskörtelepítési szempontok érvényesülését lehetőleg az átmenet időszakában is tiszteletben kell tartani. Erre tekintettel a megszűnt tanácsi testületi szervekhez telepített feladatokat az átmeneti időszakban is a képviselőtestület látja – döntésüktől függően –, látná el. A tanács tisztségviselőinek feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek a polgármester, míg minden más ügy a jegyző – értelemszerűen a főjegyző – hatáskörébe kerülnek.
Az Önök előtt fekvő törvényjavaslat a megszűnt tanácsi szervek és az utód önkormányzat megfelelő szervei között horizontális hatásköri átrendezést hajt végre. Vertikális hatásköri mozgás a megyei városok esetében következik be. A megyei városi hivatal hatáskörei ugyanis a tovább működő szakigazgatási szervekhez kerülnek át. Ennek oka az, hogy a megyei városi jogállás megszűnésével a megyei hivatalok e minőségüket elveszítik, és a szakigazgatási szervezet részeként működnek – értelemszerűen – tovább.
Elnök Úr! Tisztelt Ház! A Kormány által előterjesztett átmeneti törvényjavaslat rendelkezései nem vitás, hogy nem alkotnak koherens és egységes normarendszert. Kiegészítő jellegű, egyéb rendelkezései nem kapcsolódnak a már vázolt hatásköri és szervezeti szabályokhoz. Céljuk az egyéb, fennmaradó nyitott kérdések átmeneti – és ezt hangsúlyoznám – rendezése. Ennek sorába a következő kérdések tartoznak, egész röviden.
Az önkormányzati rendszer teljes kialakulása, működésének zavartalan megkezdése szükségessé teszi, hogy a megyei és a fővárosi közgyűlések is mielőbb megalakuljanak, és megkezdjék – ahol még nem történt meg – a munkájukat. Ezt a törvényjavaslat néhány kiegészítő szabálya segíti elő. E szabályok a közgyűlés összehívására, a közgyűlési tagok megválasztására és az azzal összefüggő jogorvoslatok elbírálására vonatkoznak. A megszűnt községi közös tanácsok ügyében rendezni kell a normatív állami támogatások felhasználását, és az ezzel kapcsolatos elszámolás rendjét. Az önállóvá vált jogutód-önkormányzatok – persze, ha ez szükséges – a támogatás megosztását az év hátra lévő részére megállapodással rendezhetik. A felhasználási évet követő elszámolás teljesítésénél részükre célszerű együttműködési kötelezettséget megállapítani.
Mivel a megyei közgyűlésben a megyei jogú városok nem képviseltetik magukat, ezért a törvényjavaslatban a megyei várossá nyilvánításra vonatkozó kérelmek ez évi benyújtására határidőt kell megállapítani.Célszerű lenne, ha az Országgyűlés e kérelmek ügyében még ez évben, a megyei közgyűlések alakuló üléseit követően meghozná döntését.
Soron kívül – a dolgok jellegéből következően – rendezést igényel annak kimondása, hogy az állam tulajdonából az önkormányzatok tulajdonába kerülő bérlakások jellege, jogi minősítése változatlan marad. E lakásokra a lakásügyi törvény eltérő rendelkezéséig továbbra is a tanácsi bérlakásokra, a szolgálati stb. lakásokra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. E lakásügyi előírások további alkalmazását a bérlők – és ez nagyon lényeges! – érdekeinek védelme indokolja. Nyilvánvaló, hogy az önkormányzati rendelkezési jog azonnali felszabadítása ez esetben súlyos következménnyel járna vagy járhatna. Nagyszámú állampolgárt érintő kérdésről van szó ebben az esetben – tudjuk a bérlakások számát. Számukra a törvényesen megszerzett jogaik védelméhez ezen formában is jogi garanciát kell nyújtani.
Az önkormányzati tulajdonhoz kapcsolódó kérdés az állami tulajdonból az önkormányzati tulajdonba átkerülő vagyontárgyak megszerzéséhez az illetékmentesség biztosítása. E kérdés rendezésének elmulasztása a helyi önkormányzati működés gazdasági alapjait alkotó vagyontárgyak megszerzését hiúsítaná vagy hiúsíthatná meg.
A helyi önkormányzatok megalakulása, működésük megkezdése számtalan, előre nem látható jogi, pénzügyi és egyéb szakmai problémát vet föl. Ezek megválaszolása sok esetben a szakértők számára nem egyszerű feladat. A problémának a községek közismert szakember-ellátottsági szintje különös hangsúlyt ad. Ezek megoldását az államigazgatás szerveinek – persze erre irányuló megkeresés esetén – elő kell segíteniük. Az aktív segítségnyújtást célszerű törvényi kötelezettséggel megállapítani. Kérem, hogy a tisztelt Ház, tisztelt Országgyűlés a törvényjavaslatot elfogadni szíveskedjen.
Mármost szeretném előrebocsátani, hogy az előzetes viták, megbeszélések – bizottságokra gondolok – során több módosító javaslat érkezett be, a Kormány ezeknek a döntő többségét – hiszen, ahogy már szinte rutinszerűen mondom mindig, mi törvényalkotásra kérjük a Parlamentet, a tisztelt Házat – elfogadta, ezért segítő munkájukért a bizottságoknak és az előterjesztő képviselő uraknak köszönettel tartozunk. Köszönöm a figyelmüket. (Taps.)
