CSÉFALVAY GYULA (KDNP)
CSÉFALVAY GYULA (KDNP)
CSÉFALVAY GYULA (KDNP) Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az ártörvényre – ahogy áttanulmányoztam, meg ahogy a miniszter úr is tájékoztatott bennünket róla – tulajdonképpen a piacgazdaság bevezetése miatt van szükség. Vannak olyan vállalatok, amelyek monopolhelyzetben vannak, és ezzel vissza is élhetnek, s vissza is élhettek.
Én egy olyan dologról akarok szólni, amely ennek az ellentéte, éppen nem lehet visszaélni vele. Ezelőtt 10 nappal adtam át a miniszter úrnak egy emlékeztetőt a hédervári tehéntartó gazdának a problémájáról, aki a tejet a tejipari vállalatnak átadja, s a vállalat értesítette ezeket a gazdákat, hogy a tejnek az 50 százalékát tudják csak kifizetni. Megkérdezték a gazdák, akkor ők mit csináljanak a tehenekkel, a válasz az volt, amit akarnak. Amikor biztatást kaptak ezek az emberek a tehéntartásra, tejtermelésre, akkor egy előszerződést kötöttek a tejipari vállalattal, s ennek az előszerződésnek a bemutatására a takarékpénztár adta a hitelt. Ott alá kellett írni egy olyan kötelezvényt, hogy négy évig nem adják el az állataikat, négy évig tartani fogják.
Ha én megnézem ezt az ártörvényt, ebben van olyan passzus, hogy az ár maximuma és minimuma. Ha a tejtermelő gazda az általa termelt tejet nem tudja a vállalatnak eladni hivatalos áron, akkor ha eladja – kiméri ott helyben a fogyasztónak olcsóbban –, máris megsértette az ártörvényt.
Valamikor régen, még a hetvenes években, emlékezem arra, is volt akkor ártörvény, meg volt határozva a maximum- és a minimumár, de akkor gondoskodtak arról, hogy a minimumáron a termelő eladhassa az áruját. Kötelezték erre azt a monopolhelyzetben levő gazdálkodó- szervezetet, át kellett vennie az árut, azután annak a gondja, dolga volt, hogy mit csinál az áruval.
Próbáltam tájékozódni, hogy a tejtermelés körül mi a helyzet. Azt mondják a Földművelésügyi Minisztériumban, hogy nincs túltermelés, hanem a fogyasztás csökkent, és ezért van a tejiparnak problémája. Én szeretném, hogyha ennek a feloldására lehetőség lenne a törvényben, jó lenne, ha a törvényt átdolgoznák, hogy ilyen ellentmondások ne kerüljenek bele, mert ma már a legtöbb olyan áru, amely az ártörvényben van, hiánycikk, vagyis ott árfelhajtásnak lehet helye.
De véletlenül eltolódott ez a törvény oda, a tej jutott abba a pozícióba, hogy nem lehet eladni. A tejet szintén egy eszközzel lehet előállítani, ez pedig a tehén. A tejtermelő gazdák elmentek az állatforgalmi vállalathoz, hogy vegyék meg akkor a tehenet. Ott azt mondják, nem tudják megvenni. A napokban az egyik termelőszövetkezet főagronómusa panaszkodott nekem, hogy a tsz széjjelmegy, kisebb tsz-ekre oszlik széjjel, s a 700 db tehénből 500 db-nak lesz gazdája, öt tsz elfogadja, de 200 db fennmaradt, aminek nem tudják, mi legyen a sorsa. Az állatforgalmi vállalat azt mondta, ő nem tudja megvásárolni, mert neki nincs erre fedezete, vagyis az ő terveit meghaladná ez, ezzel ők nem számoltak.
Az ártörvény megalkotásakor kérném, hogy az ilyen kérdéseket oldják fel, különben a törvénnyel egyetértek. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps!)
