GYÖRGYI KÁLMÁN, DR. legfőbb ügyész:
GYÖRGYI KÁLMÁN, DR. legfőbb ügyész:
GYÖRGYI KÁLMÁN, DR. legfőbb ügyész: Elnök Úr! Képviselő Úr! Tisztelt Országgyűlés! Szíves engedelmükkel először a végezetül feltett kérdésre válaszolnék. A jelzett időben külföldön tartózkodtam, távollétem idejére helyettesítésemről gondoskodtam.
Ami a Magyarországon 1990. október 25. és 28. között lezajlott, úgynevezett taxis demonstrációt illeti, az a módszer, ahogy ezt szervezték és végrehajtották, nem felel meg hatályos törvényeinknek.
A polgári engedetlenség nem jogi fogalom, ezért nem értelmezhető. Az Alkotmány szerint a békés gyülekezési jog és annak szabad gyakorlása a gyülekezésről szóló törvény szerint illeti meg az állampolgárokat. Az 1989. évi III. törvény szerint a közterületen tartandó rendezvény bejelentési kötelezettség alá esik az illetékes rendőrkapitányságnál, Budapesten pedig a rendőr-főkapitányságnál legalább három nappal előbb be kell jelenteni.
A gyülekezési jog további korlátja, hogy gyakorlása nem valósíthat meg bűncselekményt vagy bűncselekmény elkövetésére felhívást, és nem járhat mások jogainak és szabadságának sérelmével.
Ismereteim szerint a jelzett időben tartott "rendezvényeket" a rendőrhatóságnak előzetesen nem jelentették be. Ezen kívül a rendezvények során bűncselekmény is megvalósult, elsősorban a közérdekű üzem működésének megzavarása elnevezésű tényállást a tömegközlekedés megbénítása igenis kimeríti.
A gyülekezési jog jogellenes gyakorlásának elsősorban rendészeti szankciója van. A törvény szerint a rendőrség az ilyen rendezvényt feloszlatja – a magyar jogi szóhasználatban a kijelentő mód imperatívuszt jelent –, a feloszlatást azonban figyelmeztetésnek kell megelőznie. Rendőri erő alkalmazására nem került sor. Erről a belügyminiszter úr, illetőleg a Kormány döntött. Ez azonban nem érinti azt a tényt, hogy a demonstráció jogellenes volt, gyülekezési törvénybe ütközött.
A bejelentéshez kötött rendezvény szervezése bejelentés nélkül a gyülekezési joggal visszaélés szabálysértését valósítja meg, amely miatt az eljárás a rendőrség hatáskörébe tartozik.
A következő kérdés arra vonatkozik, hogy milyen intézkedéseket tettek az ügyészi szervek a kritikus napokban. A válasz röviden az, hogy semmilyent. Ha az engem helyettesítő legfőbb ügyész helyettes úr arra a következtetésre jutott volna, hogy a törvénysértés – értsd demonstráció – megszüntetésére hivatott szerv, az Országos Rendőrfőkapitányság vagy a belügyminiszter úr intézkedése szükséges, akkor az ügyészségi törvény szerint náluk felszólalhatott volna. E körben ennyi az ügyészség intézkedési lehetősége, az ügyészség nem rendészeti szerv.
A helyettesem viszont úgy vélte, hogy a rendőri erő alkalmazása nem szükséges, mert a kritikus helyzetet tárgyalás útján kell rendezni, a beláthatatlan következmények megelőzése végett, ezért felszólalással nem élt. Helyettesem október 26-án délelőtt a Magyar Távirati Iroda kérdésére nyilatkozatot adott. Ebben közölte, hogy a demonstrációval kapcsolatos intézkedésekre a rendőri szerveknek van joguk, és ismertette a gyülekezési törvény előbb említett rendelkezéseit. A helyzet jogi megítéléséről pedig több főhatóság szakembereivel konzultált. Eljárásával utólag mindenben egyetértek.
Egy kérdésről kell még szólnom. Említettem, hogy a demonstráció kapcsán bűncselekmény is megvalósult. A magyar büntetőjog a közforgalmú közlekedési üzemet közérdekű üzemnek minősíti, amelynek jelentős mértékű zavarása bűntett. Nem kétséges, hogy a villamos-, a helyi és távolsági autóbusz-közlekedést megbénító vagy korlátozó akadályok elhelyezése, a blokád megvalósítja ezt a tényállást. A blokád korlátozta az Alkotmányban biztosított szabad mozgás jogát is, ami ugyancsak a büntető törvénykönyvbe ütközik.
A cselekmények miatt a nyomozás ugyan a rendőrség hatáskörébe tartozik, de az ügyészségnek is joga és kötelessége az ilyen cselekmények üldözése. Távollétemben helyettesem, október 29. óta pedig én magam ilyen bűncselekmények miatt büntetőeljárást nem kezdeményeztem, és a jövőben sem szándékozom kezdeményezni. Ez az én döntésem, nem a Kormányé, és az én felelősségem, nem a Kormányé.
Ennek indokát röviden abban tudnám megadni, hogy a fiatal magyar demokrácia ez alkalommal először vizsgázott a gyülekezési törvény értelmezéséből. Különböző mértékadónak tekinthető forrásokból az említett napokon egymásnak homlokegyenest ellenkező információk hangzottak el a demonstráció jogosságáról, illetve jogtalanságáról. Abban a helyzetben, amikor a rendőrség a demonstrációhoz asszisztál és nem avatkozik be, és a Kormány a demonstráció szervezőivel tárgyal, megalapozottnak tűnik annak a megengedése, hogy a cselekmény jogellenességét illetően a résztvevők tévedésben lehettek. Mindez természetesen nem vonatkozhat az ez idő alatt elkövetett egyéb köztörvényi bűncselekményekre. Köszönöm. (Nagy taps a bal oldalon.)
