ISÉPY TAMÁS, DR. igazságügyi minisztériumi államtitkár:
ISÉPY TAMÁS, DR. igazságügyi minisztériumi államtitkár:
ISÉPY TAMÁS, DR. igazságügyi minisztériumi államtitkár: Tisztelt Országgyűlés! Igen tisztelt Elnök Úr! Kissé nehéz helyzetben vagyok, hogy egész más jellegű és tartalmú felszólalások után kell előterjesztenem egy ilyen törvényjavaslatot, hogy a "Tisztességtelen piaci magatartás tilalmáról szóló törvényjavaslat."
A részletes expozé alól részben felment az a körülmény, hogy a törvényjavaslatnak a bevezető része és az indokolása részletesen tartalmazza a törvény célját, a szabályozást igénylő tényállási és jogi kérdéseket, és a rendelkezésre álló adatok alapján átfogó és a fontosabb részletszabályokra is kiterjedő szabályozásra törekszik. A cél az, hogy időben kívánjuk megteremteni egy kialakuló piac zavartalan működésének a feltételeit, tehát nehogy az indító rakéták megint fordítva kerüljenek bekapcsolásra, mint a korábbi gazdasági törvények meghozatalánál, hogy később kelljen aztán lihegve futni az elkövetett hibák orvoslása érdekében.
A Magyar Köztársaság Alkotmánya értelmében Magyarország gazdasága piacgazdaság és a köztársaság elismeri és támogatja a vállalkozás jogát, valamint a gazdasági versenynek a szabadságát.
A gazdasági verseny kifejlődéséhez nyilvánvalóan a gazdasági viszonyoknak a megváltozása szükséges, és elsődleges szerepe van ebben a tulajdonviszonyok átrendeződésének, a gazdasági szerkezet és a termelés korszerűsítésének, a hatékony tőkeáramlásnak és a kereslet és kínálat egyensúlyának, amelyek mind nyilvánvalóan közgazdasági és gazdasági előfeltételek.
A verseny kifejlődéséhez és működéséhez, annak tisztességes keretek között tartásához nyilvánvalóan nélkülözhetetlen a fejlett versenyjognak megfelelő hazai jogalkotás.
Ugyanis nyilvánvaló, hogy a verseny önmagában nem egy önérdekű működési elv, mert a közérdekkel ellentétes és egy túlhajtott konkurenciaharc alááshatja magát a piacgazdaságot, ezért alkották meg a fejlett nyugati országok a verseny elfajulását megakadályozó és a tisztességes üzletvitel etikáján alapuló versenytörvényeket. Nyilvánvaló, hogy emellett a fejlett modern versenyjogok kiterjesztették hatáskörüket olyan vállalkozói és kereskedői magatartásokra is, amelyek a verseny korlátozását, megszüntetését célozzák – ez ugyan ellentmondani látszik a piacgazdaság szabadságának, hiszen a piacon már jelen lévő vállalkozó igyekszik minden eszközzel kiszorítani az ott tevékenykedő vagy az oda betörni szándékozó versenytársat. Az ilyen magatartások azonban nem csupán a versenytársat, hanem magát a versenyhez és a piac működéséhez elengedhetetlen közérdeket is sértenek. Ezért fejlődtek ki olyan modern versenyjogi jogintézmények, mint a gazdasági erőfölénnyel való visszaélést és a gazdasági versenyt korlátozó megállapodás, tehát a kartell tilalmának, valamint a verseny visszaszorítását eredményező szervezeti egyesülések, fúziók kontrolljának a szabályai.
Tisztelt Országgyűlés! Hatályos jogunk a tisztességtelen gazdasági tevékenység tilalmáról szóló 1984. évi IV. törvény megtette a kezdő lépéseket a korszerű, a tágabban értelmezett versenyjog kiépítése felé. Csak közbevetőleg megjegyzem, hogy én – koromra tekintettel – még vizsgázhattam az 1923. évi V. törvényből is, amelyik az első a tisztességtelen versenyt korlátok közé szorítani igyekvő magyar jogalkotásból és fontos alapelvi jellegű rendelkezéseket vett fel a szabályai közé. Ugyanakkor – nyilvánvalóan az igény hiányában – adós maradt a versenykorlátozás tilalmának részletes kibontásával, így nem fejtette ki a gazdasági erőfölény fogalmát, nem foglalkozott a vállalkozók szervezeti egyesülésének ellenőrzésével és az úgynevezett meghatározó befolyásolás szabályaival, ami ennek a törvénynek érdekes újítása és újdonsága a kapott nemzetközi példák alapján.
A részvénytársaságok egymásba fonódásának, tehát a konszernképződésnek a szabályozása a társasági jogunkban jelenleg korlátlan, és ez tág lehetőséget teremt arra, hogy a társaságokban mások jelentős, többségi vagy akár közvetlen irányítást biztosító részesedést szerezzenek, és az ilyen befolyásolási lehetőséggel azután a több társaságot kézben tartó vállalkozók könnyen kikapcsolhatják a számukra terhes konkurencia hatásait. A javaslat a gazdálkodók feletti befolyás legkülönbözőbb megszerzési formáinak az ellenőrzésére ad lehetőséget.
A monopóliumok által uralt és a világpiaci versenynek még ki nem tett gazdaságban a versenykorlátozást tiltó szabályok érvényesítése nyilvánvalóan különösen nehéz. Kulcsfontosságú ezért a versenyjog szempontjából a versenyfelügyeletet ellátó szervezet, amely szaktudással rendelkező munkatársaival képes kideríteni a versenykorlátozó magatartásokat, és hatékonyan fel tud lépni ellenük. Ez az intézmény eddig szintén hiányzott a magyar versenyjogból.
Nem elegendő tehát a tisztességtelen versenycselekedetek tiltása, aminek a lehetőségét már megteremtette a korábban és jelenleg hatályban lévő, 1984. évi IV. törvény. A verseny intézményének a fenntartását, a verseny szabadságát és tisztaságát biztosító piacszabályozási jogra van szükség, amely átfogóan rendezi a piaci szereplők piaci magatartásának a szabályait.
Tisztelt Országgyűlés! A beterjesztett törvényjavaslat a benne megállapított piaci magatartásszabályok érvényesítésére részletes eljárási szabályokat és megfelelő fórumrendszert is alakít ki. Bírói hatáskörbe tartozik a hagyományosan tilalmazott tisztességtelen versenycselekményeknek az elbírálása, amely a javaslat 4. és 10. §-ában található. Fontos része a versenyjognak és a törvényjavaslatnak a verseny szempontú fogyasztóvédelem. Ez lényegében a szédelgő reklámozást, a fogyasztók ilyen módon való megtévesztését célzó magatartásokat tiltja. Az ilyen jogsérelem miatt mind a bíróságnál, mind a versenyfelügyelet előtt meg lehet indítani az eljárást – a kezdeményező választásától függően.
Az újabb jogfejlődés nyomán kialakult kartelltilalomba és a gazdasági erőfölénnyel való visszaélés tilalmába ütköző magatartások ügyében, valamint a fúziók ellenőrzésének ügyében a versenyfelügyeletet a Gazdasági Versenyhivatal látja el, ő jár el első fokon. Új megoldásnak számít ez részben a hazai eljárásjogban, amire azért van szükség, mert az ilyen ügyek felderítéséhez nyilvánvalóan egy széles körű gazdasági ismereteket is igénylő szakismeret szükséges. Ugyanakkor a törvény lehetőséget biztosít arra, hogy a Versenyhivatal határozataival szemben bírósági felülvizsgálatra kerülhet sor, ami nyilvánvalóan a törvényességnek a további garanciáit biztosítja.
A törvényalkotó és a törvényjavaslatot az asztalra tevő kormányzat abban a szerencsés helyzetben volt, hogy a piacgazdaságnak és a piaci felügyeletnek nemzetközi tapasztalatokon alapuló konkrét határozataira, konkrét törvényeire, tehát konkrét tényállásokra és konkrét jogszabályalkotásokra építhette fel a törvényjavaslatot. A logikai felépítése egyértelmű: az első részben a tisztességtelen piaci magatartások tilalmát foglalja össze négy fejezetben; a második részben a szervezeti egyesüléseknek az ellenőrzésével foglalkozik; végül a harmadik rész tartalmazza az eljárási és szervezeti rendelkezéseket.
Bízom abban, hogy az Országgyűlés a beterjesztett törvényjavaslat alapján, a módosító javaslatok megtárgyalásával olyan korszerű törvényt fog elfogadni, amely a most alakuló piacnak a zavartalan működését messzemenően biztosítani tudja. Ezért kérem a törvényjavaslat elfogadását. (Taps a jobb oldalon és középen.)
