ELNÖK (Szabad György)
ELNÖK (Szabad György)
ELNÖK (Szabad György): Tisztelt Országgyűlés! Engedjék meg, hogy röviden szóljak az eltelt időszakról, mióta utoljára a plenáris ülésen találkoztunk, néhány kérdéssel kapcsolatban személyes állásfoglalásomat ismertessem Önökkel.
Képviselőtársaim! Túljutottunk az önkormányzatok demokratizálását célzó választásokon. A valamennyiünk által megteremteni kívánt magyar demokratikus jogállam keretei készen állanak. A tavaszi szabad választások eredményei alapján létrejött Országgyűlés és a neki felelős kormány után megalakulnak a helyi önkormányzati testületek. A választások eredményeként erősödtek demokráciánk pluralista vonásai nem utolsósorban azáltal is, hogy növekedett a közéletben szerephez jutó pártonkívüliek aránya. Ez a pluralizálódás a felelősség fokozott megosztásával jár együtt. Felelősséget kell valamennyiünknek viselnünk, a tavasszal és a most megválasztottaknak egyaránt, azért, hogy minden honfitársunk kivétel nélkül a maga és családja létfeltételei, önértékei kifejtésének, szellemi és erkölcsi emelkedésének lehetőségeit biztosító szeretett otthonának érezhesse és érezze is hazánkat. Hogy e vágyott lehetőségekből valóság váljék, ebben a népszuverenitás letéteményesének, a törvényalkotó, és a végrehajtó hatalmakat elszámoltató magyar Országgyűlésnek a legnagyobb a felelőssége.
Legnagyobb a felelőssége a magyar törvényhozásnak, amelynek minden tekintetben méltónak kell lennie történelmi feladatához.
Tisztelt Képviselőtársaim! Plenáris üléseinknek a – választási küzdelem miatti – szünetelése idején sötét árny vetődött törvényhozásunkra. Mint ismeretes, szeptember 24-től, egy újságközlemény nyomán, felhevülten vitatta az ország és hamarosan sajnos a világ is, szeptember 18-i ülésünk fejleményeit egy bekiabálás kapcsán. Miután október 2-án, mint ismeretes, már egymásnak ellentmondó felvételeket mutatott be arról az ülésünkről két tévéállomásunk, a Magyar Köztársaság legfőbb ügyészét kértem fel sürgős tényfeltáró vizsgálatra. A vizsgálat eredményét, amit október 12-én délután kaptam kézhez, azonnal a nyilvánosság elé tártam teljes szövegében. A legfőbb ügyész – mint Önök is megismerhették – támaszkodva egyfelől a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézete Fonetikai Laboratóriumának vizsgálati jegyzőkönyvére, másfelől a Közlekedési Dokumentációs Vállalat Filmstúdiójának írásbeli szakértői véleményére, megállapította, hogy az inkriminált bekiabálás szövege "Hordót a szónoknak!" volt, de ennek – idézem – "megbízható megállapításához különleges szakértelemre" volt szükség, illetve, hogy a vizsgált felvételek között volt olyan is, amelynek a – idézem – "félrehallhatósága és félreérthetősége nagyfokú volt".
Tisztelt Képviselőtársaim!
Mindezek nyomán indokoltnak tartom, hogy a szeptember 18-i közbekiáltás ügyével az Országgyűlés közvetlenül a továbbiakban ne foglalkozzék. A Magyar Köztársaság Országgyűlése törvényalkotó testület, nem nyomozó hatóság. Mindenki, akinek netán még észrevétele van a vizsgálati eredménnyel kapcsolatban, forduljon ezentúl közvetlenül a Legfőbb Ügyészséghez, de az ügy lezárását nem végezhetjük el bizonyos tanulságok levonása nélkül. Mindenekelőtt: a lehetséges mértékig kerülendőnek kell tekintenünk minden alantas indulatgerjesztést, gúnyolódást, lejáratást vitáink során. Legjobb hagyományaink megengedik a belső meggyőződéstől átfűtött emelkedettséget, sőt szenvedélyességet is, de semmi olyant, ami az érvek mérlegelését lehetetlenné teszi, ami a tárgy helyett a személyt veszi célba, és azt sem, hogy a "kocsma" vagy a "kabaré" kiszólásai és magatartásformái helyet kapjanak köztanácskozásaink legmagasabb szintjén, rossz példát is sugározva szerteszét.
Új Házszabályaink munkálatai jól haladnak. Mindent megteszünk a házbizottságtól is támogatva, hogy még az ősz folyamán a plénum elé kerüljenek, és hozzájáruljanak a kívánatos tárgyalási rend és szint kialakulásához.
Tisztelt Képviselőtársaim! Nem hallgathatom el, hogy ennek a végtelenül káros incidensnek – a Házszabály-munkálatok meggyorsítására hozott házbizottsági határozat mellett – volt egy másik járulékos pozitívuma is. Az, hogy az ügy kapcsán megnyilatkozó valamennyi országgyűlési tényező felhasználta az alkalmat, hogy minden előítéletes megkülönböztetéstől, kivált az antiszemitizmustól nemcsak elhatárolja magát, hanem el is ítélje azt, és hitet tegyen amellett, hogy valljuk és fenntartás nélkül érvényesítjük az emberi, a polgári és a politikai jogokat minden megkülönböztetés nélkül minden honfitársunk számára, összhangban Alkotmányunkkal és a művelt világ legmagasabb szinten kifejezett követelményeivel.
A legfőbb tanulság, amit a plenáris ülések szünetének időszaka nyújt számunkra mindezzel együtt az, hogy népünk azt várja tőlünk, amiért ideküldött a Parlamentbe bennünket, törvényhozó munkát az ország felemelése érdekében.
Hadd mondjam sokszor igazságtalanul, igaztalanul is támadott Országgyűlésünk teljesítménye védelmében. Ez az Országgyűlés már megmutatta, hogy képes eleget tenni feladatának, hiszen működése első öt hónapjában – mindenkinek tiszteletét kiváltva, aki e tényekkel megismerkedett – 79 jogszabályt alkotott, amiből 16 volt új törvény, 31 törvénymódosítás és 32 kisebb-nagyobb országgyűlési határozat.
Tisztelt Képviselőtársaim! Eltérő, szétágazó, sőt ütköző nézeteket hangoztatni, bírálni, javítást kezdeményezni – küzdelmeink eredményeként mindenki jogosult ebben az országban, de az Országgyűlés elhivatottságát a törvényalkotásra ne kérdőjelezze meg senki, sem itt az Országházban, sem a falakon kívül, aki alkotmányos közéletet tényleg akar Magyarországon.
Mi pedig lássunk a dologhoz Kossuth 1848-as intelmével összhangban: "Kerülve mind az elmállasztó zsibbadtságot, mind a féktelen túláradást." Köszönöm a figyelmüket. (Taps.)
Tisztelt Országgyűlés! Többen bejegyeztették napirend előtti felszólalási kérésüket. Elsőként Gál Zoltán a Magyar Szocialista Párt részéről.
Napirend előtti felszólaló: Dr. Gál Zoltán (MSZP)
