LUKÁCS TAMÁS, DR. emberi jogi bizottsági előadó:
LUKÁCS TAMÁS, DR. emberi jogi bizottsági előadó:
LUKÁCS TAMÁS, DR. emberi jogi bizottsági előadó: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Hölgyeim és Uraim !
Az emberi jogi bizottság előadójaként kívánok Önökhöz szólni. Mindenekelőtt engedjenek meg egy gondolatot. Szokás ebben a Házban, hogy amennyiben bármelyik bizottság módosító javaslatot nyújt be, úgy az elnök is meg szokta kérdezni, hogy vajon a bizottság kíván-e előadót állítani. Mivel ez nem történt meg, jelzem, hogy az emberi jogi bizottság most is és a jövőben is, amennyiben módosítást nyújt be, kíván előadót állítani. Így kizárólag arról a tárgyról és arról a módosító javaslatról kívánok szólni és a bizottság álláspontját ismertetni a tisztelt Házzal, amelyet a bizottság nyújtott be 536-os és 537-es számmal.
A törvény általános vitájához emberi jogi szempontból le szeretném szögezni, hogy a bizottság egyértelmű álláspontja szerint az a kérdés, hogy valaki választhassa a nem fegyveres szolgálatot és választhassa a polgári szolgálatot, semmilyen bizottság elé nem lehet citálni, semmilyen bizottságot nem lehet felállítani ebben a kérdésben. Az elvi és általános álláspontja az emberi bizottságnak ez.
Ugyanakkor azért nem nyújtott be módosító javaslatot e tekintetben, mert meggyőződésünk, hogy az 1976-os törvény úgy, ahogy van, alkalmatlan egy nemzeti, modern hadseregnek a létrehozására, annak az alapelveinek a tisztázására. Ezt egy új jogszabályban kell megtenni. Ezért kizárólag a benyújtott módosításokhoz kívántunk hozzászólni.
Az 536-os számú módosító indítványunk, amelyik megfelel az Európa Tanács ajánlásainak, nevezetesen, .hogy a polgári szolgálat időtartama 22 hónap, ebből 18 hónap egyben letöltendő, 4 hónap pedig szükség szerint tartalékos polgári szolgálat, úgy gondolom, hogy nem kell külön indokolni, mert mindaddig, amíg általános hadkötelezettség van Magyarországon, addig ezek a számok viszonylag önkényesen választhatók meg, és értelmes vitát ezekről folytatni nem lehet, hanem kizárólag a lehetőségeink figyelembevételével lehet csökkenteni vagy növelni a katonai szolgálatnak a tartamát. Az viszont már általános és elvi kérdés, hogy az Európa Tanács ajánlásait ebben a tekintetben is vegyük figyelembe, mint ahogy egyébként a törvénytervezet is figyelembe vette.
Azért az itt elhangzott délelőtti vitához engedtessék meg egy gondolat, hogy fel kell tenni azt a kérdést majd az új honvédelmi törvény megalkotásánál, hogy vajon a második világháborúnak milyen tanulságai vannak abban a tekintetben, hogy mi képezi egy nemzet védelmi erejét akkor, amikor megszűnt a hátország, és a frontország kifejezés értelmetlenné válik, és vajon egy nemzet védelmi erejét nem jobban szolgálja-e egy olyan kiképzett, számítógéppel bánni tudó, ugyan fegyvert nem fogó katona, aki a hátországban dolgozhat, és nem ér-e esetleg többet a nemzet védelme szempontjából, mint a lövészárokban megfelelő gyorsasággal kúszó ágyútöltelékek.
Ezeket a kérdéseket a mai kor követelményeinek megfelelően az új honvédelmi törvény alkotásánál kell feltenni, és olyan törvényt kell alkotni, amely alapján létrejöhet egy valóban nemzeti hadsereg, amihez hozzátartozik a nem politikai, de hazaszeretetre és a nemzet megbecsülésére való nevelés - és nem oktatás -, és hozzátartozik az, hogy valóban modern legyen ez a hadsereg, tehát a nem fegyveres szolgálatnak is kellő becsülete lehessen.
A másik javaslatunk az 537-es számú módosító javaslat. Ahogy az előbbi javaslatunknak az alapvető indoka az volt, hogy Európába kívánunk jutni, tehát az Európa Tanács ajánlásait kívánjuk elfogadni, úgy az 537-es számú javaslatunk pedig azt célozza, hogy jogállamban kívánunk élni, tehát a jogbiztonságot kívánjuk megteremteni. Ebbe a körbe pedig beletartozik az is, hogy ha nem kellő jogi garanciákkal szabnak ki egy büntetést, nevezetesen a katonaságnál a fegyelmi büntetést, úgy a jogállamiság és a jogbiztonság elleninek érezzük, amennyiben ez a büntetés nem számítana be a katonai szolgálatba, minden külön procedúra nélkül.
Ezzel szemben szintén a jogbiztonság megteremtését szolgálja a módosító javaslatunknak az a része, hogy amennyiben viszont búóság szabja ki a büntetést, úgy a mentesítést is a bíróságnak kell meghoznia, és nem parancsnoki jogkörben, tehát parancsnoki javaslatra a bíróságnak kell a mentesítést kimondania. Mindezek a módosítások a jogbiztonságot szolgálják.
Köszönöm, hogy lehetőséget adtak, hogy bizottságunk álláspontját ismertessem, és kérem, szíveskedjenek figyelembe venni szavazatukkal azt, amit a bizottság álláspontjában próbáltam kifejezésre juttatni. Köszönöm szépen. (Taps.)
