BALOGH GYÖRGY, DR. a honvédelmi bizottság elnöke:
BALOGH GYÖRGY, DR. a honvédelmi bizottság elnöke:
BALOGH GYÖRGY, DR. a honvédelmi bizottság elnöke: Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az előterjesztett törvényjavaslat lényegében a honvédelemről szóló és többszörösen módosított 1976. évi I. törvény újabb módosítása, és - ahogy az előterjesztő miniszter úr mondta - tulajdonképpen két témával foglalkozik. Az egyik: a katonai szolgálati idő, a másik a szolgálati korhatárnak az állampolgár részére kedvező módosulása.
Tudjuk azt, hogy egy törvény nem 14 évig, hanem annál hosszabb ideig kell, hogy érvényes legyen. Ez a mi tőrvényünk 14 éves, és már többszörösen módosítottuk, az egész törvény megérett arra, hogy egy új törvény adja azokat a feladatokat, kötelezettségeket és jogokat, amelyek e tekintetben szükségesek. Ez a törvény előkészületben van, és ez a mai módosítás azért vált szükségessé, mert a kővetkező kiképzési év perceken belül itt van, és ebben a vonatkozásban feltétlenül törvényes módosító lehetőségre volt szükség.
Az előadó miniszter úr részletesen rátért mindazokra az ismérvekre, amelyek a törvényjavaslat elbírálásához szükségesek, mégis egy-két olyan dologban, amelyet a miniszter úr előadott, nekem is állást kell foglalnom, hiszen bizottságunk hosszúhosszú órákon keresztül számos módosító javaslatot tárgyalva alakította ki azt a véleményét, amelynek az előadására ma kötelezett vagyok.
A honvédelem az egész társadalom ügye, abban mind az állami szervezeteknek, mind a gazdálkodó szervezeteknek, mind pedig az állampolgároknak részt kell venniük. Az állampolgároknak a honvédelemben való részvétele a hadkötelezettség, mely a katonai szolgálat teljesítése útján valósul meg. Jelenleg a hadkötelesek katonai szolgálati kőtelezettségüknek sorkatonai szolgálat, illetve tartalékos katonai szolgálat teljesítésével tesznek eleget. Ennek megfelelően a hadkötelezettség a legénységi és tiszthelyettesi állománynál 55 éves korig, míg a tiszteknél 60 éves korig tart. Ez idő alatt békében a katonai szolgálat ideje 28 hónap, melyből 18 hónap a sorkatonai, 10 hónap a tartalékos katonai szolgálat ideje. Kivételt képeznek az egyetemet és főiskolát végzett hadkötelesek, akik 12 hónap sorkatonai és 16 hónap tartalékos szolgálat teljesítésére kőtelezettek. Tudom, hogy ezek az általam most elmondottak megismétlései a miniszter úr által előadottaknak, de miután alapját képezi a vitának, nem árt, ha ezekkel a gondolatokkal még közelebbről és ismételten találkozunk.
A benyújtott törvényjavaslat célja, hogy az állampolgárokra háruló kőtelezettségeket úgy enyhítse, hogy az ne vonja maga után az ország védelmi képességének a csökkenését. A szolgálati idő meghatározásakor két érdeket kell ütköztetni, az állampolgár egyéni érdekét, mely minél rövidebb szolgálati időt igényel, és a közösség érdekét, mely a haza határainak védelmében testesült meg.
Mindnyájan tudjuk, hogy Magyarország a II. világháborút követően geopolitikai helyzetéből adódóan ideológiai szférahatárként szerepelt, és ez maga után vonta a Varsói Szerződésbe kerülését, valamint azt a tényt, hogy a szerződést aláíró tagországok katonai tömbjéhez tartozik. Elvesztette önállóságát, nem beszélhetünk önálló katonai doktrínájáról, és a versailles-i békeszerződésből adódó környező államokkal egy katonai tömbhöz tartozott. Ennek az állapotnak egyetlen haszna volt, hogy nem kellett támadástól tartania. Ma merőben más a helyzetünk. Önállóak lettünk, és katonai doktrínánk kidolgozása folyamatban vannak. Ennek a doktrínának alapja a védelemre történő berendezkedés és olyan hadsereg fenntartása, mely képes az ország határainak a védelmére. Ezért van szükség nagy körültekintésre a szolgálati idő meghatározásakor, megalapozott számításokra. Ahogy egy földszintes házra ha emeletet akarunk építeni, előbb statikai vizsgálatot végeznek, hogy az alapok mit bírnak ki, így számításokat kell nekünk is végezni ahhoz, hogy melyik az a katonai szolgálati idő, amely mindkét érdek ütköztetéséből jelentkezhet.
A törvényjavaslat kidolgozásának alapját képezte a hadsereg jelenlegi és jövőbeni béke- és mozgósítási létszáma, a rendelkezésre álló sor- és tartalékos hadkötelesek száma, a hadsereg és csapataink jelenlegi és további diszlokáció változása és a kiképzési rendszer korszerűsítésének anyagi és személyi feltételei.
Hazánk hadköteles férfi lakossága 2 és fél millió, ebből jelenleg katonai szolgálatra 1,4 millió fő alkalmas, közülük 105 ezer sorköteles, vagyis jövendőbeli újonc. A katonai szolgálatra alkalmas 1,4 millió közül csak mintegy 400-450 ezerre tehető a korszerűen kiképzett tartalékosok száma. Ez a létszám biztosítja a hadsereg béke- és háborús létszámának fenntartását és a tartalékállomány 5-7 évenkénti folyamatos cseréjét. A mintegy 900 ezer fős tartalékosra nem számíthatunk viszonylag magas életkora, egészségügyi alkalmatlansága miatt, a további részük meghagyásos munkahelyeken dolgozik, így a közlekedésben, energiaellátásban, közellátásban.
A törvényjavaslat a férfiak hadkötelezettségét ahogy miniszter úr már tájékoztatót adott róla - 50 évre tervezi leszállítani. Gyakorlatilag megszünteti a korábbi tőrvényben a legénységi és tiszthelyettesi állományú tartalékosok és a tisztek kőzött lévő eltérő hadkötelezettségi időt. A törvénymódosítás kihatása: 418 ezer hadkötelest, kőztük 30 ezer tartalékos tisztet érint, vagyis ezek a tartalékosok véglegesen kikerülnek a hadkötelezettség alól. A törvényjavaslat békében az eddigi 28 hónappal szemben 22 hónapban határozza meg a szolgálati időt. Ez történhet fegyveresen vagy fegyver nélkül.
Ismeretes, hogy Alkotmányunk lehetővé teszi, hogy akiknek lelkiismereti meggyőződésük tiltja a katonai szolgálat teljesítését, polgári szolgálatot teljesíthetnek. Ezek szolgálati idejét a törvényjavaslat a katonai szolgálatot teljesítőkkel azonosan, ugyancsak 22 hónapban állapítja meg. A katonai szolgálati kötelezettségen belül a törvényjavaslat szerint sorkatonaként a jövőben egységesen minden hadköteles 12 hónap sorkatonai szolgálati időt köteles teljesíteni. A további tíz hónapot ötven éves korukig részletekben, tartalékos katonaként kell letölteniük.
Ettől némileg eltérnek a fegyver nélküli katonai szolgálat szabályai. Itt tulajdonképpen ugyanezeket a gondolatokat tolmácsolom, mint amiket a miniszter úrtól hallottunk, de szükséges ezeknek a gondolatoknak a megismétlése, mert tapasztaltuk a benyújtott módosító indítványokon keresztül, hogy, ezek a kérdések nagyobb áttekintésre, megismerésre tartanak igényt. A törvényalkotás nem tévesztheti szem elől az állampolgári jogegyenlőség elvét. E tekintetben ez nemcsak a szolgálati időre, hanem a szolgálati kötelezettség tartamára is alkalmazott elv. Az különösebb indoklásra nem szorul, hogy a fegyveres katonai szolgálatot teljesítők kötelezettségei tágabb körűek, mint a fegyver nélküli katonai szolgálatot; teljesítőké, vagyis a fegyveres szolgálat az állampolgárokra pszichésen is, fizikailag is nagyobb terheket ró, amint ezt a miniszter úr expozéjában is részletesen kifejtette. Ezt a különbséget érzékelteti a törvényjavaslat akkor, amikor különbséget tesz a sorkatonaként letöltött sorkatonai szolgálati idő között a fegyveres és fegyver nélküli katonai szolgálatot teljesítők tekintetében. Eszerint a fegyver nélküli katonai szolgálatot teljesítők tizenöt hónapot töltenek el sorkatonai szolgálatban; és csupán hét hónapra vehetők igénybe tartalékosként.
A bizottság, képviselői indítványok alapján, fontolóra vette a katonai szolgálati idő további csökkentésének lehetőségét is: erre most nincs lehetőség. A jelenleg tizennyolc hónapos sorkatonai szolgálati időt háromszor hat hónapos kiképzési rendszerben töltik le a sorkötelesek, Ez azt jelenti, hogy bevonulásuk után hat hónapig olyan kiképzésben részesülnek, ami biztosítja számukra a rájuk bízott harci technikai eszközök kezelését, vezetését. Ezt követően tizenkét hónapot töltenek el a csapatoknál különböző beosztásban. Magyarul: tizenkét hónapon keresztül a hadsereg kétharmada jól képzett, feladatuk végrehajtására felkészített sorkatonákkal rendelkezik. A tizenkét hónapos katonai szolgálati idő bevezetése szükségessé teszi a hadsereg eddigi kiképzési rendszerének teljes átdolgozását. Ennek az a lényege, hogy mivel a bonyolult haditechnikai eszközök kezelésére eddig felhasznált hat hónapot tovább csökkenteni nem lehet, így át kell térni egy kétszer hat hónapos kiképzési rendszerre, ami azt vonja maga után, hogy a hadsereg csapatai a korábbi tizenkét hónap helyett hat hónapig lesznek kiképzett katonákkal feltöltve, a korábbi kétharmados létszámmal szemben ötven százalékban. A további szolgálatiidő-csökkentés csak azt eredményezhetné egyelőre, hogy még nagyobb mértékű lenne a kiképzetlen újoncállomány a hadsereg keretén belül. Ez szükségképpen a harcérték további csökkentését eredményezné.
Ugyancsak a hadsereg potenciális harcértékének fenntartása indokolja a törvényjavaslatban szabályozott tartalékos katonai szolgálati idő mértékét is. A bizottságnak döntő érvként kellett figyelembe vennie azt hogy a jelenlegi tartalékos hadkötelesek tizennyolc hónapi vagy ennél hosszabb katonai szolgálati időt teljesítettek. Közülük 186 ezer fő már húsz hónapnál tart, ami azt jelenti, hogy az elkövetkezendő években, a törvényjavaslat elfogadása esetén, mindössze csak két hónapra vehetők már igénybe.
A hadsereg fegyverrendben álló létszáma a szükséges védelmi képesség által megkövetelt létszám egyharmadát teszi ki. Az ország védelme csak akkor biztosítható, ha a szükséges létszám további kétharmada azonnal hadra fogható, jól képzett tartalékos állományból biztosítható. Ha a tartalékos szolgálati idő a jelenlegi törvényjavaslatban megállapított időhöz képest tovább csökken, akár két hónappal is, a hadseregnek nem lenne lehetősége a tartalékos állomány békeidőszaki igénybevételére, ami egyértelműen az egész hadsereg harcértékének az elvesztéséhez vezethet.
A bizottságban éles vita folyt a polgári szolgálat letöltésének módjáról. Az ezzel kapcsolatos álláspont kialakításához a bizottság meghallgatta a katonai szolgálatmegtagadókat egyesítő Albakör képviselőit is. A bizottság egyhangúan elfogadta az Albakör tagjainak álláspontjából azt, hogy a lelkiismereti okokra hivatkozással a katonai szolgálat megtagadása mindenkinek elidegeníthetetlen emberi joga. Ugyanakkor szükségesnek tartotta lerögzíteni azt is, hogy ezen jog gyakorlása nem eredményezheti az állampolgári kötelezettségek teljesítése alóli mentesülést. Ezért, szintén a jogegyenlőség elvét a többségi véleménnyel elfogadva, úgy foglalt állást, hogy a katonai szolgálatot teljesítők ne kerüljenek hátrányosabb helyzetbe azoknál, akik, élve jogukkal, a katonai szolgálat helyett polgári szolgálatot teljesítenek.
Ebben a tárgyban miniszter úr előadói beszédében részletesen indokolta azokat az ismérveket, amelyek alapján erre az álláspontra kellett helyezkedni. A jogok és kötelezettségek azonos mértéke azonban önmagában, a szolgálati idő azonos meghatározásában nem biztosítható. A polgári szolgálatot teljesítők, a szolgálat teljesítésének körülményeiből eredően lényegesen könnyebb helyzetbe kerülnek azoknál, akik katonai szolgálatot teljesítenek. Mind pszichés megterhelésük, mind fizikai igénybevételük, mind pedig életvitelük tekintetében könnyebb helyzetben vannak. Erről miniszter úr részletes tájékoztatást adott. Ezt a különbséget valahogy a szolgálatteljesítésük módjában is ki kell fejezni, ezért a bizottság szótöbbséggel elfogadta a Kormány azon álláspontját, miszerint a különbség ellentételezésére a polgári szolgálatot - a szolgálathalasztás félbeszakításának eseteit kivéve - folyamatosan kell teljesíteni.
Tisztelt Országgyűlés! A honvédelmi bizottság a honvédelemről szóló 1976. évi I. törvény módosítására irányuló javaslatot - ahogy az a bizottság által előterjesztett 576-os számú jelentésben olvasható - három alkalommal is napirenden tárgyalta, Álláspontjáról már korábban, az 544-es és 545-ös számú jelentésében is tájékoztatást adott. A negyvenkét oldal terjedelemben ismertetett és a most előterjesztett érvek alapján kérem a bizottság által mindenre kiterjedő figyelemmel megtárgyalt javaslat elfogadását annak a gondolatnak a jegyében, ahogy egyik nagy elődünk mondotta: "A haza mindenek előtt! "
Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps.)
