INOTAY FERENC, DR. (KDNP)
INOTAY FERENC, DR. (KDNP)
INOTAY FERENC, DR. (KDNP) Elnök Úr? Hölgyeim és Uraim! Mi most az 1966-os I-es törvényt módosítjuk. Én magam, amikor végigtanulmányoztam a törvényt és a módosító javaslatokat, az a képzet alakult ki bennem, ez egy olyan kabát, amelyik annyira foltos, hogy nem lehet látni, hogy eredetileg mi volt. Vagy másképpen, egy olyan toldott-foldott épület, amelyről nem lehet tudni, mi volt az eredeti célja, mire építették, mi a funkciója.
Ezt a törvényt úgy, ahogy van - ahogy az előttem szólók is mondották - el kell dobni. Ez rossz. Mégis szükséges a módosítás azért, mert az élet, a folyamatosság megkövetel bizonyos változtatásokat.
Ami a lényege: a szolgálati idő módosítása, csökkentése, amellyel - gondolom - mindenki egyetért. A honvédelmi miniszter úr ezt a csökkentést már gyakorlatilag részben végrehajtotta annyiban, hogy egyes, szolgálatban lévő, tizenkét hónapot leszolgált katonákat - s ez jelentős szám - már leszerelt. Tehát - bár a törvény ezt nem tette lehetővé - egyes sorkatonák megszabadultak a katonai kötelezettségtől azért, mert gyermekük van, mert a szociális, családi körülményeik ezt indokolták. Ezt a honvédelmi miniszter úr a saját hatáskörén belül csinálta, tehát végeredményben már mielőtt ezt mi megszavaztuk volna, ilyen irányban intézkedés történt - nagyon helyesen.
A honvédelmi törvényünk módosításánál azonban azt mindenféleképpen figyelembe kell venni, hogy a honvédség működőképessége megmaradjon. Remélhetőleg erre a honvédségre olyan szempontból, olyan okokból, mint az elmúlt időben, soha nem lesz szükség, de a működőképességét fenn kell tartani, mert a világban van arra szomorú tapasztalat, hogy a nem kellő működőképességű hadseregeket üzemeltető, fenntartó ország milyen helyzetbe kerülhet.
Most erre a módosító javaslatra - amellyel mi módosítani kívánunk egy használhatatlan, gyakorlatilag egy elavult törvényt - annyi időt szenteltünk a honvédelmi bizottságban, amely ezt nem érdemli meg; és mi is itt nagyon sokat ragozzuk, beszélünk róla. Elkészül az új honvédelmi törvény, egyetlen egy "sorvány" fog bevonulni februárig, és a következő már az új honvédelmi törvény szerint teljesíti a szolgálatot. Én úgy érzem, hogy ezzel nem szabad, nem volna szabad annyi időt eltöltenünk - amikor annyi munkánk volna még -, mint amennyit ténylegesen eltöltünk. Ha egy meglévő házat le fognak bontani, abba nem invesztálunk be olyan mennyiségű energiát, pénzt, időt, csak amennyire szükség van. Itt talán úgy érzem, hogy mi ilyesmit csinálunk.
Mégis néhány szóban egyes kiegészítéseket minősítenem kell, hozzá kell szólnom. Nevezetesen: én még emlékszem arra, amikor a katonai szolgálat harminchat hónap volt, ami tönkretette egy fiatal férfinak az életét, mert kettévágta mind karrier, mind családi, mind egyéb érzelmi kapcsolatai vonatkozásában. Ehhez képest a huszonnégy, majd a tizennyolc hónap egy csodálatos vívmány volt. Most a tizenkét hónap még nagyobb vívmány. A tizenkét hónapnál lejjebb menés? Hát akkor mikor lesz a kiképzés? Lesznek nyári katonák és lesznek téli katonák? Én katonakoromból nagyon jól tudom, hogy milyen lényeges különbség, hogy a tanulást, a képzést mikor kaptam: télen, vagy nyáron. Tizenkét hónapnál lejjebb menni épp azért nem lehet, mert adott esetben nem fogja tudni a nyári katona a téli feladatot megoldani.
A polgári szolgálat. A polgári katonai szolgálat helyett a polgári szolgálatnál már ott merülnek fel viták, hogy ezt a lelkiismereti okra való hivatkozással lehet kémi. A lelkiismeretet vizsgálni énszerintem lehet. Vannak olyanok, akik egy adott ötletből, vagy fiatalos - úgynevezett - brahiból mondanak ilyen vagy olyan véleményt.
A magam részéről amellett vagyok, hogy a bizottságnak - bár nem lehet más döntést hozni, minthogy polgári szolgálatot teljesítsen a hadköteles, ha ragaszkodik hozzá - működnie kell! Hogy a bizottság reálisan működjön, nem tartom rossznak, ha adott esetben az illető egyházának képviselőjét is megkérdezik. Tehát ha valaki valamelyik egyház tagjának tartja magát és azt mondja, hogy az egyházam tanítása szerint nem kívánok katona lenni, s a végén kisül, hogy annak az egyháznak nincs ilyen tanítása. Avagy ha megállapítják, hogy ugyanakkor, amikor humánus és egyéb lelkiismereti okok miatt nem kíván valaki katonai szolgálatot teljesíteni, de egyéb magatartása a társadalomban épp olyan, ami kizárja annak lehetőségét, hogy neki ilyen lelkiismereti kérdése, belső indíttatása legyen.
A polgári szolgálat idejét, ha csökkentjük, azonossá tesszük a katonai szolgálattal vagy tartalékos polgári szolgálatot is rendszeresítünk, rendkívüli anomáliák állnak elő. Mi történik? Én még emlékszem arra, hogyha szükség volt egyes alakulatoknál borbélyra, megnézték, hol van borbély és behívták tartalékos katonai szolgálatra. Most mi történik? Egy meglett, jól menő, valamilyen polgári funkcióban lévő, tehát a civil társadalomba beilleszkedett ember, aki hadköteles, arra kényszeríthetnek, hogy tartalékos polgári szolgálatra hívják be.
Az azonban nem megoldás, hogy a tartalékos polgári szolgálatot akkor teljesítse a hadköteles, amikor ó akarja! Azért nem, mert akkor ez egy munkaadói kötelezettséget jelent. Tehát a Munkaügyi Minisztérium keretein belül nem lehet valakit arra kötelezni, hogy amikor jelentkezik valaki, akkor akarja a katonai szolgálata helyett a tartalékos polgári szolgálatát letölteni.
Egyben azonban Mécs Imre képviselőtársam javaslatával én is nagyon egyetértek, hogy azt ki kell zárni, hogy ha a fegyveres szolgálatot teljesítők közül a honvédségnél a hivatásos funkcióban valamilyen hiány van, azt egy magas képesítésű és a társadalomban betöltött helyes helyéről elvont emberrel töltsék be; magas képzettségű mérnök piti dolgokat végezzen a hadseregben azért, mert tartalékos, nem továbbképzést, nem újratanulást!
Van egy ilyen javaslat is, hogy a társadalmi szervek, társadalmi egyesületek ne legyenek kapcsolatban a hadsereggel. Ez egy lehetetlen helyzetet idézne elő, hiszen a Vöröskereszt is társadalmi szervezet, és a hadseregben háború esetén a Vöröskeresztre háruló feladatokról nem kell részleteket beszélnem.
A polgári szolgálatnál tehát azért tartom a 22 hónapot a magam részéről reálisnak, mert ha nem így volna, azok jutnának előnyösebb helyzetbe, akik ezt a szolgálatot választják, szemben a fegyveres szolgálattal, mert a fegyveres szolgálatot vállalókat - bár 12 hónapot töltenek le egyhuzamban - a további 10 hónapra bármikor behívhatják, amíg a hadköteles kor végét el nem érték.
A tartalékos polgári szolgálatot pedig én az előbb említetteknél fogva nem tartom helyesnek, de ez az álláspontja a honvédelmi bizottságnak is.
Végezetül azt szeretném még egyszer elmondani és javasolni, hogy minél kevesebbet foglalkozzunk most ezzel a témával, mert májusban, a honvédelmi törvény tárgyalásakor érzésem szerint sokkal erősebb és sokkal komolyabb problémák, viták lesznek.
Köszönöm szépen. (Taps a jobb oldalról.)
(Elnökváltás. Az elnöki széket Vörös Vince foglalja el.)
