MÉCS IMRE (SZDSZ)
MÉCS IMRE (SZDSZ)
MÉCS IMRE (SZDSZ) Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A Honvédelmi Minisztérium itt lévő Munkatársai! Amint ezt már Balogh György expozéjából is hallottuk lényegesen megváltoztak a körülmények az 1976. évi állapothoz képest. Akkor Magyarország nem volt önálló; hadserege be volt tagolva a Varsói Szerződés nagyobb katonai erejébe. És sajnos ez egy olyan helyzet volt, amelyre ebben az évszázadban szinte mindig sor került, az első világháború során is, a második világháború során is és azt követően is. A magyar honvédség ebben a században az országot soha nem tudta megvédeni akkor, amikor kritikus helyzetbe jutott. Ez egy rendkívüli nagy tanulság, amit szem előtt kell tartanunk. Az országot csak úgy tudjuk megvédeni, ha békében élünk, és környezetünket is erre késztetjük minden lehető eszközzel.
Nem tartom szerencsésnek a körkörös védelem kifejezéseket és más ilyesmit. Mi az egyesült Európában békében kívánunk élni szomszédainkkal, és a honvédségünket ennek megfelelően az egységes védelmi doktrína részeként le kívánjuk csökkenteni a minimális mértékre. De mindig fenn kell tartani a megfelelő védelmi készültséget.
De tudjuk a régi mondást, hogy haza csak ott van, ahol jog van. Végre visszakaptuk a hazánkat, jogaink vannak, és ezekből a jogokból kötelességek fakadnak és származnak. Ezen kötelességeket kívánja újra-szabályozni a most tárgyalt törvényjavaslat és törvénymódosítás. Ígéretet kaptunk arra a Kormány illetékeseitől, hogy az 1976. évi I. törvény helyett egy teljesen új törvény fog megszületni, amely már a korszerű magyar demokráciának lesz a törvénye. Éppen ezért a liberális pártok és az ellenzék többi pártja a módosítások során kizárólag a legszükségesebb javaslatokat tette meg, amelyek feltétlenül szükségesek, hogy a törvény erre a félévre is még alkalmazható legyen, amennyi hátra van az új törvény megszületéséig.
Szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy Magyarország az Európa Parlament tagja lett, és az Európa Parlamentnek van egy határozata A3 15/89-es szám alatt, amelyik a katonai szolgálat lelkiismereti okokból történő megtagadásáról és az alternatív polgári szolgálatról szól. Ebben a határozatban felhívja a tagállamokat, hogy tegyenek meg minden szükséges lépést ahhoz, hogy jogszabályaikon javítva összhangba hozzák azt ezzel a határozattal. Lényegében most van az az alkalom, amikor mi mint az Európa Parlament tagjai a mi Parlamentünknek, a mi Európa Parlamentünknek a határozatát tulajdonképpen foganatba vegyük. Tehát nem kerülhetünk ellentétbe a mostani szabályozás során azokkal az ajánlásokkal és azokkal a határozatokkal, amelyeket az Európa Parlament hozott. Nem választási slogan most már, hogy fölzárkózunk Európához, nem külföldi utazásoknak a sloganje ez, hanem itt vagyunk, hic Rhodus, hic salta, tessék, tisztelt Ház, most teljesítsük az Európa Parlament erre vonatkozó javaslatait.
Ezek között elsőként szerepel, hogy alanyi joga az állampolgárnak, hogy fegyver nélküli vagy polgári szolgálatot vállaljon. Ezt tükröznie kell a törvénynek is, és a törvényben nem lehet megengedni azt, hogy egy katonai hatóság engedélyétől függjön az, hogy ki teljesít fegyver nélküli vagy polgári szolgálatot.
Leszögezi ez a határozat, hogy sem bíróság, sem bizottság nem képes megvizsgálni az egyén lelkiismeretét.
Ennek következtében következik more geometriae, hogy semmilyen körülmények között a lelkiismereti döntés megalapozását vizsgáló bizottságok nem kerülhetnek a törvénybe, mert szembekerülünk saját európaiságunkkal és Európa parlamenti tagságunkkal.
Ugyancsak ebben a határozatban szerepel, hogy a polgári és fegyver nélküli szolgálat ne haladja meg a sorkatonai fegyveres szolgálat másfélszeresét. Mivelhogy abban megállapodtunk, hogy 12 hónap legyen a fegyveres katonai szolgálat, mivelhogy ennyi idő alatt megfelelő intenzív oktatással a legmodernebb haditechnikára is meg lehet tanítani az embereket, ennek másfélszerese az, amelyik az Európa Parlament határozatával összeférő, tehát 18 hónapi polgári szolgálat az, ami ebből a szempontból európainak számít. Tehát azért javasoltuk azt, hogy 18 hónap legyen a polgári szolgálat időtartama, és hasonlóan a jogegyenlőség előbb hangoztatott elvei alapján legyen tartalékos szolgálat is, amely 4 hónap lenne, és így összesen 22 hónapra terjedne.
A fegyver nélküli katonai szolgálat esetében az az álláspontunk, hogy nem szabad hosszabbnak lennie a fegyveres katonai szolgálatnál. A modern harcászatban és a modern katonai szervezésben egyre nő a szerepe a nem fegyveres szolgálatot teljesítő katonáknak. Ebbe az irányba kell haladnunk, és szervezés kérdése, hogy az egyén kívánságának megfelelően fegyveres vagy pedig fegyver nélküli szolgálatra osztják be az illetőt.
Föl szeretném hívni arra is a figyelmet, hogy a honvédségünk erősen a szakosodás és a profi hadsereg felé halad, igénylik ezt a modern, nagy értékű eszközök, az elektronikai eszközök és a modern fegyverek, amelyeket nem lehet kiképzetlen vagy kiképzésre alkalmatlan sorkatonákra bízni.
Az is fontos, hogy egyre inkább halad a katonai szolgálat egy társadalmi szolgálat felé. A polgári szolgálat bevezetésével a társadalom számára fontos szociális célok valósíthatók meg. Nem szabad ezeket a célokat alacsonyabb rendűnek tartani, mint amilyenek a fegyveres katonai szolgálatnak a céljai. Meg kell őket becsülni, és tudomásul kell venni azt, hogy aki ezekre vállalkozik, hogy magatehetetlen betegeket mosdasson szeretetotthonokban és kórházakban, vagy más olyan munkahelyeken dolgozzon a társadalom érdekében, ahova nem lehet munkaerőt kapni, az igen jelentős szociális érzékenységgel és lelkiismerettel párosul.
Úgy véljük, hogy ez a 18 hónapi szolgálat elegendő diszkriminatív, illetve visszatartó erejű a kibújókkal szemben, ugyanakkor pedig a hadsereg vezetőire olyan kötelmet ró, hogy a fegyveres katonai szolgálatot vonzóvá tegyék, és ne állítsák elviselhetetlen körülmények közé a sorkatonákat. Sokan voltunk, akik katonai szolgálatot teljesítettünk. tudjuk, hogy mennyi sok redundáns idő volt ott, mennyi sok olyan magatartásformát tapasztaltunk, ami megengedhetetlen.
Tehát abból kell kiindulni, hogy a polgári szolgálatra 18 hónapot adunk meg, és ehhez képest kell olyan választási lehetőséget biztosítani, hogy csak az válassza a polgári szolgálatot, aki valóban lelkiismereti okból akarja.
A törvényjavaslat-módosítások között szerepel a gyakorló szolgálatnak a megszüntetése mint tartalékos behívási jogcím Közismert, különösen fiatal szakemberek, mérnökök, orvosok körében, hogy nagyon gyakran behívtak egy-két hónapos vagy három hónapos szolgálatra értelmiségieket azért, hogy a katonaság bizonyos munkaköröket betöltsön; műhelyvezető, rendelővezetői feladatokra. Ezzel visszavetette a polgári munkában az illetőket, és ezt meg kellett szüntetni.
El szeretném mondani azt, hogy a bizottságokban nagy viták voltak, és igen csekély szótöbbségű az a határozat, amelyet Balogh György elnök úr ismertetett. Például a 18 hónapi polgári szolgálattal kapcsolatban hatan szavaztak mellette és nyolcan ellene.
Ugyancsak javasoltuk azt, hogy a katonai büntetés-végrehajtási intézetekben töltött idő számítson be a katonai szolgálatba, és ne lehessen meghosszabbítani azzal a szolgálatnak az idejét. Ezt több szempontból is fontosnak tartjuk, elsősorban állampolgári jogok szempontjából, de a honvédség szempontjából is. Nincs szükség arra, hogy börtöntöltelékek katonai szolgálatot teljesítsenek, és rontsák a honvédségnek a morálját. Tehát ezt a javaslatot hat "igen" szavazat mellett hét ellenszavazat vetette el, éppen ezért fordulok a tisztelt Házhoz, hogy főként az Európa Parlament határozatát figyelembe véve, mérlegelje ezeket az arányokat, és bízom benne, hogy a mérlegelés során el fogják fogadni javaslatainkat. Köszönöm szépen. (Taps.)
