BALSAI ISTVÁN, DR. igazságügy-miniszter:
BALSAI ISTVÁN, DR. igazságügy-miniszter:
BALSAI ISTVÁN, DR. igazságügy-miniszter: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! A FIDESZ parlamenti frakciójának tagjaként a képviselő úr interpellációjában tulajdonképpen egy általános problémára kívánt rámutatni, tudniillik a képviselői munka akadályoztatása tárgyában kifogásolja az egész FIDESZ parlamenti frakciójának akadályoztatását. Az én tudásom szerint, de cáfolja meg a képviselő úr, hogy ha nem erről van szó, a konkrét eset a Kormány hároméves gazdasági programjának kidolgozásával kapcsolatos részmunka anyagokra vonatkozó felvilágosítással összefüggésben merült föl. Ezzel kapcsolatban kifogásolja azt az intézkedést, hogy az érintett szervek indokolásukban kifejtették, hogy a kért dokumentumokat a Kormány még nem hagyta jóvá, illetve, hogy az államtitokká vagy szolgálati titokká minősített dokumentumként nem teszi lehetővé a képviselők számára történő betekintést.
Az indoklás, túlmenően azon, hogy egy azóta már hatályon kívül helyezett minisztertanácsi rendeletre hivatkozik, tehát jogilag talán nem is szorul bizonyításra, hogy az indokolás jogilag ma már nem érvényes, de kétségtelen tény, hogy azért ennél többet érdemel az indokolásban kifejtett jogi álláspont cáfolata is, ugyanis itt egészen különböző két dologról van szó. Teljesen természetesnek tartom a Kormány nevében azt az igényt, amelyet az Országgyűlés Házszabálya és a képviselők jogállására vonatkozó törvény is megerősít, és amely arra irányul, hogy a képviselők a munkájukhoz adott esetben a kormányzat ellenőrzéséhez szükséges információk birtokába juthassanak. Az idézett jogszabályi rendelkezések is annak az elősegítését hivatottak szolgálni, amikor ezeknek az információknak a kiadását az állami szervek kötelezettségévé teszik.
Teljesen természetes tehát, hogy a kormányzat - ez a Kormány, amelyet képviselek ebben a pillanatban is - messzemenően támogatja e jogos igény maradéktalan kielégítését e tekintetben. Világosan meg kell azonban különböztetni két dolgot: egyfelől az adatokat és tényeket, másfelől pedig a kormányzati politika alakításának a folyamatát. Ennek az utóbbinak a során a felmerült elképzelések és különbözd feladatmegoldási variációk különböző egyeztetési folyamat eredményeként fognak kormányzati álláspontként tükröződni. Erre a különbségre figyelemmel, szerintem a világ egyetlenegy kormánya sem kötelezhető - és nincs is ilyen világszerte, szerintem párját ritkítaná; de cáfoljon meg a képviselő, hogy ha van ilyen gyakorlat - hogy a Kormány teljes körű betekintést engedjen a politikai döntéseit megelőző egyeztetési munkálatokba, egy olyan műhelymunkába, amely a kormányzat belső ügye. Az erről. történő informálás hiánya nem jelentheti akadályát a képviselői munkának.
A kormányzat a konkrét döntésekért tartozik felelősséggel a Parlamentnek, nem pedig a döntést előkészítő folyamatért. Ebből eredően a képviselők is a meghozott intézkedéssel összefüggésben minősítik a kormányzat tevékenységét, bírálják azt vagy támogatják, az adott döntéssel kapcsolatban fejtik ki munkájukat. Akkor végezheti a képviselő a munkáját megfelelően, hogy ha már a kialakított kormányzati elképzelésekkel kapcsolatos konkrétumok tekintetében rendelkezik kellő tájékozottsággal.
Már említettem, hogy Glattfelder képviselő úr egy 1050/1986-os számot viselt, azóta hatályon kívül helyezett kormányrendeletre hivatkozik, így ennek a jogi indoklásnak a bővebb cáfolatát nem kívánom kifejteni, hiszen nem hatályos jogszabályról van szó. Mindamellett az a személyes véleményem, hogy az a bizonyos kormányhatározat, amely tehát ily módon már hatályon kívül helyezésre került, nem ellentétes az itt általam elmondottakkal, hiszen természetesen amikor ebben a kormányhatározatban - a már hatályon kívül helyezett kormányhatározatról beszélek bizonyos tervekről beszél a kormányhatározat, akkor természetesen olyan tervekről beszél, amely a Kormány álláspontjaként jelentkező tervezendő intézkedéseket jelenti, nem pedig a kormányzati álláspontot kialakító, különböző döntéseket előkészítő tervezési szakaszról.
Az interpelláció érinti az államtitok, illetőleg a szolgálati titok fogalmát is, ezzel kapcsolatban várható, hogy hamarosan találkozni fog a tisztelt Országgyűlés ennek újraszabályozásával. A jelenleg hatályos jogszabályok értelmében a kérdés úgy válaszolható meg, hogy amennyiben az érintett adat, vagyis a már meghozott kormányzati döntés államtitok, akkor annak megismerésére az jogosult, akinek az államtitokká minősítéséhez feljogosított személy erre betekintési jogosultságot engedélyez. Ez a helyzet. Az 1987. évi 5. számú törvényerejű rendelet 9. szakasza szabályozza ezt.
Összefoglalva tehát az eddigieket, álláspontom szerint a kormányzati szerveket a tekintetben nem illeti meg a mérlegelési jogkör, hogy a már kialakított kormányzati döntésekkel kapcsolatban milyen tényeket és adatokat hoznak a képviselők tudomására, azonban a tájékoztatási kötelezettség nem terjed ki a döntést megelőző folyamatban keletkezett információkra, így nem látok semmiféle jogellenességet abban a példaként felhozott esetben, amelyre a képviselő úr interpellációjában kitért.
Úgyhogy, erre tekintettel kérem a tisztelt Országgyűlést és a képviselőt is, hogy az interpellációra adott válaszomat elfogadni szíveskedjék. Köszönöm. (Taps.)
