BÉKI GABRIELLA (SZDSZ)
BÉKI GABRIELLA (SZDSZ)
BÉKI GABRIELLA (SZDSZ) Elnök Úr! Tisztelt Ház! Miniszter Úr!
A munkanélküliség nyomasztó és méreteit tekintve egyre súlyosabbá váló tehertétel. Hivatalos statisztikák szerint jelenleg olyan egy százalék körül van, év végére megduplázódhat, jövőre elérheti a 200 ezer főt; és attól tartok, hogy ezek még alulbecsülik a tendenciát.
A munkanélküliség veszélye nem egyformán érinti a különböző társadalmi csoportokat. Úgy gondolom, vannak társadalmi rétegek, amelyek ebből a szempontból sokkal kiszolgáltatottabb helyzetben vannak. Különösen kiszolgáltatott helyzetben vannak a szakképzetlenek általában és még inkább a fiatal szakképzetlenek.
Az 1989-es statisztikák szerint az oktatási intézmények nappali tagozatáról kilépők és tovább nem tanulók számából 57 ezer fő szakképzetlen. Tudjuk, hogy évről évre nő azok száma, akik nem végzik el az általános iskolát. Csak tavaly több mint 9 ezer fiatal töltötte be úgy a 16. életévét, hogy nem fejezte be az általános iskolát. Nő a középiskolákba nem kerülők száma, és ugyancsak nő az onnan kimorzsolódók, lemorzsolódók száma is. A szakmunkásképzőkből minden negyedik fiatal úgy marad ki, hogy nem kap szakmát. Ezek a fiatalok megelőző munkaviszony híján nem jogosultak munkanélküli segélyre, nem kapnak táppénzt, ha betegek lesznek. Úgy gondolom, hogy teljesen kilátástalan helyzetben vannak: reményük sincs arra, hogy önálló egzisztenciát teremtsenek. Lakás, állás, pénz nélkül néznek a jövőbe.
Egyre növekvő részük feketén fizetett munkából próbálja eltartani magát, vagy csavargóvá válik, bűnözővé válik. Ilyen módon nagy tehertételt jelentenek a társadalomnak.
Mindezek alapján kérdezem a Miniszter Urat: mit kíván tenni annak érdekében, hogy a fiatal munkanélküliek arányának növekedését fékezze? Mikorra várhatjuk, hogy programot dolgoz ki a minisztérium a fiatalok foglalkoztatásának segítésere? Milyen pluszköltségekkel jár majd mindez, és miből lesz erre pénz? (Taps a bal oldalról.)
