NAGY FERENC JÓZSEF földművelésügyi miniszter:
NAGY FERENC JÓZSEF földművelésügyi miniszter:
NAGY FERENC JÓZSEF földművelésügyi miniszter: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Kertész Zoltán képviselőtársam! Mindjárt azzal kezdem a válaszomat, hogy szükség van a magyar mezőgazdasági termékekre, szükség van a tejtermékekre és szükség van a vágóállatra. De Önök is tudják, hogy a fejlett tőkés országokban is - nem olyan nehéz helyzetben lévő országokban, mint a mi kis hazánk - problémák vannak, túltermelési válság van, és gondot okoz az illető kormányoknak, hogy a mezőgazdaság gondjait hogyan oldják meg.
Tisztelt Kormány, illetve tisztelt Országgyűlés! Nekünk is nagyon rövidesen szembe kell ezzel a kérdéssel néznünk, egyöntetűen el kell dönteni, hogy szükség van-e magyar mezőgazdaságra vagy nincs. Ha szükség van, akkor úgy érzem, ezt úgy kell dotálni és kezelni, hogy ezen áll vagy bukik népgazdaságunk. Ezt teljes felelősségem tudatában kijelentem.
Ezek után engedje meg, hogy a kérdésére konkrétan elmondjam azt, hogy az utóbbi öt évben tejtermelésünk jelentősen emelkedett, és 1985-ben a 2 milliárd 631 liter tejről ez évig mintegy 200 millió liter tejjel nőtt a termelés, 2 milliárd 855 liter tejnél tartunk ma.
Ezzel párhuzamosan a tej- és tejtermékek belföldi fogyasztása az 1987. évi 200 kg/év/fő rekordfogyasztást követően a többszöri áremelések következtében sajnálatos módon rohamosan csökkent, és 1990-ben várhatóan 160-170 kg-ra csökken, a reálisan fogyasztható mennyiségnek mintegy csak 60 százaléka. Emellett az export dinamikusan nőtt, 1487 évtől évente szinte megduplázódott, miközben a világpiaci árakban csökkenő tendencia érvényesül. Ez a kényszerű export már a korábbi években is csak egy jelentős mértékű exporttámogatás mellett volt lebonyolítható, a Kormány rákényszerült az exporttámogatás további csökkentésére. A tejipari termékek - annak ellenére, hogy a maximális exporttámogatást élvezik - már csak veszteséggel exportálhatók. A tejágazatban kialakult feszültségek megoldására, a vertikum valamennyi szereplőjének bevonásával együtt, gondoskodás, kidolgozás indult meg. Csak érdekességképpen említem meg, hogy ma mentettük fel a tejipar vezérigazgatóját. Így például a tejátvételi rendszer minőségi mutatói tervezett szigorításának, mielőbbi, ezzel a gyengébb minőségű tej, sok csíraszám termelésének gyors ütemű csökkenése indokolt.
Megítélésünk szerint az ország tejtermelését a belföldi fogyasztás és a ma már gazdaságos exportlehetőség be kell, hogy korlátozza. Mindamellett a tárca a közeljövőben a Kormány elé terjeszti a tejtermelés és - forgalmazás gondjainak megoldására, valamint a tejipar irányításának korszerűsítésére vonatkozó anyagot, amely intézkedésünk - bízunk benne, hogy - a jelzett feszültségeket megnyugtatóan rendezi.
A vágóállat-állományi létszámhelyzetet vizsgálva - ellentétben a képviselő úr megállapításával sertés szektorban 1490. I. félévében jelentős élénkülés következett be, amelyet a KSH állatszámlálási adatok alátámasztanak. A sertésállomány 1986. december 31-én 8 millió 687 db, 1990. június 30-án 4 millió 045 ezer db. A szarvasmarha szektorban ugyanezen adatok az alábbiak: 1486. december 1-jén 1725 ezer db, 1990. június 30-án 1631 ezer db.
A húsértékesítést tekintve, az I. félévben gondokat nem tapasztaltunk, különös tekintettel a konjunkturális külpiaci árakra és elhelyezési lehetőségekre. A húsipar mindezekre tekintettel a szerződött mennyiségeket és az azon felül kínált vágóállat-mennyiséget felvásárolta.
A költségvetés Önök előtt is ismert helyzete miatt a Kormány rákényszerült az exporttámogatás csökkentésére. A húsipar a csökkentett exporttámogatási kulcsok miatt az export gazdaságosságát már nem tudta megnyugtató módon rendezni, és az alapanyag-termelői oldalról jelentkező komoly jövedelmezőségi problémák, aszálykár, takarmányhiány, minőségromlás, energia-áremelés, ezt a folyamatot tovább gerjeszti.
Ennek megelőzésére a Kormány a közelmúltban jelentős takarmánymennyiség behozataláról gondoskodott, valamint napirendre tűzte a húsvertikum exportjövedelmezőségének a felülvizsgálatát, mely lehetőséget ad a piaci egyensúly helyreállítására.
Baromfi ágazatban a problémák a libaértékesítés területén mutatkoznak. Sajnálatos módon a termelők nem vették figyelembe a piaci lehetőségeket. Sok termelő szerződés nélkül kezdett a libatermelésbe, ennek az eredménye a jelenlegi helyzet.
