TÓTH ISTVÁN (MDF)
TÓTH ISTVÁN (MDF)
TÓTH ISTVÁN (MDF) Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Miniszter Urak! Választókörzetemben üzemel a Borsodi Vegyi Kombinát. A kombinát klórés sósavüzemében jelentős mennyiségű higanyt használ fel. A higany egy részének környezetbe kerülése és az ennek nyomán nyilvánosságra került nyilatkozatok érthető módon aggodalmat váltanak ki a körzet polgáraiból. Szakmai körökben pedig azt nehezményezik, hogy a nyilatkozók, esetenként kampányt folytatók, olyan következményeket is tényként állítanak be, amelyek a jelenlegi mérések, próbafúrások alapján csak valószínűsíthetők.
Ezért először azt szeretném megkérdezni Miniszter Uraktól, hogy az eddig elvégzett vizsgálatok alapján eldönthető-e, hogy a környezetbe távozott higany közvetlenül és súlyosan veszélyezteti-e környezetünket.
A higanyügy kirobbanását követően személyesen tájékozódtam a valós helyzetről a BVK-nál. Az 1978-ban üzembe helyezett higanykatódos elektrolízis üzem az akkori világszínvonalú technológiának felelt meg.
Nyugat-Európa klórtermelésének 68 százalékát jelenleg is ezzel a technológiával állítják elő.
Napjaink csúcstechnológiáját, egy higanymentes eljárást az úgynevezett membráncellás előállítás jelenti. A térség lakóinak, választóimnak érdekeit legjobban az szolgálná, ha a BVK, termelő kapacitásának megmaradása, fejlesztése mellett, e környezetkímélő technológiára térhetne át. Értesüléseim szerint az üzem szakemberei a nyolcvanas évek közepétől vizsgálják ennek lehetőségét. Ennek a beruházásnak az anyagigénye azonban olyan nagy, hogy azt saját erőből képtelenség megvalósítani.
Mindezek mellett az is tény, hogy sok más hátránnyal együtt, súlyos környezetvédelmi gondokat örököltünk az elmúlt rendszertől. A kazincbarcikai higanyszennyződés megszüntetését, a további szennyeződés kiküszöbölését nemcsak azért tartom fontosnak, mert választópolgáraimat közvetlenül érinti, hanem azért is, mert ennek megoldása, olyan megoldás, amely kiküszöböli a további szennyeződést, ugyanakkor nem bénítja meg a termelést, és nem veszélyezteti több ezer dolgozó megélhetését, példa lehetne az említett súlyos örökség kezelésére.
Ezért tisztelettel arra kérem miniszter urakat, vizsgálják meg annak lehetőségét, milyen eszközökkel tudnák ezt a beruházást támogatni.
A higany talajba jutása nemcsak a hazai sajtót foglalkoztatta, de külföldön is élénk érdeklődést váltott ki.
Ennek nyomán a BVK kezdeményezése miatt is jó néhány hazai és külföldi cég kereste meg ajánlatával az üzemet. Ezen ajánlatok között olyanok is vannak, amelyek rendkívül alacsony, 1,5-2 százalékos kamatozású olasz, illetve japán tőkeforrások igénybevételét tennék lehetővé e célra. Mindennek csupán az az akadálya, hogy ha nem közvetlenül a vállalat veszi fel a külföldi hitelt, hanem például a Magyar Nemzeti Bank közvetítését veszi igénybe, úgy a kamat a szokásos belföldi bankkamathoz igazodik, vagyis 25-30 százalék.
A BVK vállalná, hogy amennyiben az olasz vagy japán pénzforráshoz közvetlenül hozzájuthat, úgy konvertibilis valutában saját maga törlesztené azt a külföldi fél által megadott feltételek szerint. Ez esetben tehát a BVK-nak semmilyen kormányzati támogatásra nem lenne szüksége. Látnak-e a miniszter urak lehetőséget arra, hogy az előzőekben említett külföldi hitelt a BVK közvetlenül vehesse fel, illetve törleszthesse? Köszönöm a figyelmet. (Taps.)
