DÉNES JÁNOS (MDF)

Teljes szövegű keresés

DÉNES JÁNOS (MDF)
DÉNES JÁNOS (MDF) Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Magyarország a mi országunk, és itt az ifjak számára tizenhatodik életévük betöltéséig tankötelezettséget ír elő az oktatási törvény. A nevelésnek itt különféle módja és lehetősége van, különösképpen most, hogy – demokráciánk lévén – a különféle egyházi, felekezeti, községi és állami iskolák működnek és működni fognak.
Azonban a honvédségnek ez a sokszínűsége, mint ilyen, nincs. A honvédségnek a nevelése nem lehet ilyen sokrétű és sokirányú. A honvédség nevelését meg kell határozza az, hogy mi az a nemzeti, társadalmi, politikai akarat, amelyik ennek az országnak a kifejezése. Hát jelen esetben ennek az országnak a politikai akaratát végső soron ez a Parlament, ez az Országgyűlés fejezi ki. És ez a Parlament, ez az Országgyűlés 1990. május 2-án vagy 3-án meghozta az 1956. október 23-i forradalmi eseményekre hivatkozva azt az alaptörvényt, hogy 1956. október 23-a forradalom és szabadságharc.
Ebben a dátumban már benne is van, hogy jelen esetben a magyar honvédségnek mi a fő nevelési alapelve. És ebből következik az is, hogy miután Magyarországon a hadkötelezettség nem merül ki a sorkötelezettségben – hiszen tartalékos szolgálatra is kötelezhetők az állampolgárok, sőt a tartalékos szolgálaton túl adott esetben általános hadkötelezettségre is – ebből következik, hogy igenis szabályozni kell azt, hogy nem lehet kívánsághangverseny, hogy akarok-é katona lenni, vagy nem akarok-e katona lenni.
És itt jutunk el a polgári szolgálathoz és a fegyveres katonai szolgálathoz. Tekintettel arra, hogy olyan évtizedek vannak mögöttünk, amikor a nemzeti és társadalmi nevelés torz módon ment végbe, így nyilvánvalóan nem lehet nagylelkűen közelíteni a fegyvertelen, polgári, illetve a katonai hadkötelezettséghez, hiszen a társadalomnak, a nemzetnek és a hazának arra semmiféle garanciája nincs, hogy az egyedek mennyire önös, szűk, saját érdeket képviselnek. Ezért nem lehet vonzóvá tenni a polgári szolgálatot. De igenis lehetőséget kell adni a polgári szolgálatra annak, akinek olyan lelki, lelkiismereti, meggyőződésbeli elkötelezettsége van, hogy számára más út nem járható.
Éppen ezért, hogy ő ezt a lehetőséget megkapja, az első vizsgája abból adódik, hogy vállalja az evvel való, önmaga számára előírt erkölcsi követelményekkel való nagyobb áldozatvállalást. Ez a nagyobb áldozatvállalás elsősorban abból adódik, hogy nem lehet kedvezőbb helyzetben, mint az, aki vállalta a sorkötelezettsége révén a fegyveres szolgálatot is, és ennek következtében adott esetben – egy éles nemzetközi vagy katonai, hadászati helyzetben – az egészsége, testi épsége, sőt az élete feláldozásának a kockázatát.
Tehát miközben a lelkiismereti és emberi jogokat teljesen tiszteletben tartjuk, olyan mércét kell emelni a polgári szolgálatot vállalók számára, hogy az teljes egészében biztosítsa azt, hogy csak valóban ilyen lelkiismereti felépítésű emberek éljenek ezzel a joggal, ezzel a lehetőséggel, sőt kötelezettséggel.
Tudniillik mi nem helyezkedhetünk arra az álláspontra, amit Mécs Imre képviselőtársam érintett, hogy külföldi szolgálatot lássunk el, esetleg egészségügyi, lelki tevékenységet folytassanak a polgári szolgálatot teljesítő magyar hadkötelezett állampolgárok, tegyük föl, a világ valamelyik lepratelepén. Mert nem valószínű, hogy a sok száz milliós Kína a megfelelő létszámú polgári szolgálatot teljesítő kínai hadkötelest fogja a lepratelepekre irányítani. (Közbeszólás balról: Miről beszél?)
Tehát én inkább azt szorgalmaznám, hogy aki a polgári szolgálatot vállalja – és valamivel hosszabb időre persze, mint a sorkatonai fegyveres szolgálat –, ne is mehessen külföldre, amíg a polgári szolgálat ideje le nem jár. Ugyanis rendkívül kényelmes volna katonáskodni címszó alatt polgári szolgálatként és valami elitista módon, összeköttetések révén külföldön tölteni le ezt az időt. (Zúgolódás a bal oldalon.)
A másik: a közvetlen katonaidő a 18, illetve 12 hónapot teljesítő fegyveres, jelenleg szolgáló sorkatonák esetében. Először is: a tárca, a honvédelmi miniszter úr a javaslatában igen elfogadható engedményekre következtető és a szavazást elősegítő javaslatot tett a mai legelső felszólalásában. A magam részéről azt tudom elmondani, hogy én akkor voltam katona, mikor Farkas Mihály vezényelte a néphadsereget. A fiam pedig most katona, amikor Für Lajos a honvédelmi miniszter. Ami engem ért szörnyűségként Farkas Mihály kezéből-szájából, annak a fordítottja jut most a fiamnak. Rólunk lehúzták a magyar jelvényeket, kaptunk vörös csillagot, pilotkát, pufajkát, usankát, sunka-nadrágot, scsít reggelire, és 36 hónapig voltam katona! És a legelkeseredettebb embereket nem a börtönben találtam, hanem azok között a katonatársaim között, akik 42 hónapig voltak katonák, mert †50 májusában vonultak be és májusban, amikor letelt a 36 hónap, nem volt számukra leszerelés. A fiam most visszakapja emberi, katonai méltóságát a hadseregben; fiam most azt játssza visszafelé pozitív irányban, ami velem szemben hazaáruló irányban és embertelen módon lejátszódott.
Különben is el kell, hogy mondjam azt, hogy nagyon részletkérdésekről beszélgetünk most, hiszen csak az 1976-os törvény módosításáról van szó, és átmeneti időszakról van szó. És az Alkotmány megszületésével új honvédelmi törvény is kell, hogy megszülessék. Én tehát ennek alapján azt javaslom, hogy szép lassan zárjuk le a részletes vitát is, hiszen egy átmeneti időszakról van szó; az Országgyűlésre, a Parlamentre vár, hogy megalkossa majd mielőbb az új honvédelmi törvényt. Addig pediglen – azt hiszem – lesz annyi emberi tartás és méltóság egy sorkatonában – beleértve a saját fiamat is –, hogy eme időszakban, amikor még teljes egészében nem tisztázódott az új szellem a honvédségnél, kellőképpen eleget tudjon tenni annak a kötelezettségének, amivel ennek a népnek, ennek a hazának, ennek az országnak tartozik.
A magam részéről a honvédelmi miniszter úr által beterjesztett, illetve a tárca által beterjesztett törvénymódosítási javaslatot a módosító javaslatok kellő megfontolása után elfogadásra ajánlom, és kérem, a részletes vitát is mielőbb fejezzük be! (Szórványos taps a jobb oldalról.)

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem