KERESZTES K. SÁNDOR, DR. környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter:
KERESZTES K. SÁNDOR, DR. környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter:
KERESZTES K. SÁNDOR, DR. környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter: Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Képviselőtársaim öt kérdés köré csoportosították interpellációjuk lényegét. Engedjék meg, hogy mindjárt a tárgyra térve pontonként válaszoljak.
Az új környezetvédelmi törvény kodifikációja folyamatban van. Társadalmi egyeztetése a zöldmozgalmakkal, önkormányzati szervekkel rövidesen megkezdődik. Várhatóan decemberre a Kormány elé terjesztjük, és így a Parlament januárban vagy februárban – döntésétől függően – megtárgyalhatja.
A további négy kérdés lényegében tartalomjegyzéke lehetne az elkészült közel harminc oldalas koncepciónak, amit természetesen nincs most módom elmondani, ezért csak tézisszerűen, kiragadva egy-két dolgot szeretnék ismertetni.
A törvény a nyilvánosságot egyrészt garantálni fogja, másrészt a környezetvédelem eszközeként fel is kívánja használni. A nyilvánosság ellenőrző szerepét három síkban, három formában kívánjuk érvényesíteni a törvényben. Az Országgyűlés, illetve az önkormányzatok részvételével, a környezetvédelmi mozgalmakra és szervezetekre épített lehetőségekkel, továbbá az egyéni fellépések jogának garantálásával. A nyilvánosságot természetesen nem elég deklarálni, hanem a hiteles, széles körben közérthető és hozzáférhető információs rendszert is biztosítani kell. Ennek kiépítése jelenleg folyamatban van, és a kapcsolódó követelményeket a törvény is tartalmazni fogja.
Az új környezetvédelmi törvény kimunkálás alatt lévő koncepciójában rögzítettük az egyéni és kollektív jogérvényesítési lehetőségek szükségességét. Ennek a részletes, a magyar jogrendbe illeszkedő szabályait a későbbiek során kell majd kidolgozni. Ilyenek lehetnek a nemzetközi gyakorlatban ismert populáris akciók, továbbá az egyéni jogérvényesítés lehetőségének biztosítása a konkrét eset, illetve esemény által nem érintett személyek részére is.
Harmadszor. A kialakult károk és a jelenleg is folyamatosan működő szennyező források egyszerre történő, gyors felszámolásában hinni illúzió lenne, mint azt már többször is elmondtam. Lehetséges azonban, hogy olyan jogi, gazdasági és műszaki eszközöket alkalmazzunk, amelyek a súlyossági sorrendet figyelembe veszik és a változásokat a legkritikusabb területeken kikényszerítik. Már ilyen szellemben dolgozta ki a Kormány a közúti közlekedés okozta környezetszennyezés csökkentésére irányuló csomagtervét, és hasonló intézkedéseken munkálkodunk a veszélyes hulladékok felszámolására is.
A komplex eszközrendszer kidolgozása szintén a törvény feladata lesz. A jelenleg érvényben lévő egysíkú szankcionálási módszerrel szemben a gazdasági folyamatokat a környezetvédelem igényei szerint is befolyásoló, azokba beépülő eszközrendszer szükséges. Ilyen elemek lesznek az új törvényben például a környezethasználati díj, a környezeti hatásvizsgálat intézménye, a környezetbarát termékeket és technológiákat preferáló vám-, adó- és hitelkonstrukciók bevezetése. Ezek alkalmazhatóságát a készülő törvény által is garantálni kívánjuk.
Negyedszer. Az önkormányzatok létrejöttével a környezetvédelem területén is új szereposztás lehetőségei bontakoznak ki. A Kormány a környezetvédelem területén úgy kíván segítő partner és erős háttér lenni, hogy az önkormányzatok autonómiáját ne korlátozza. Ugyanakkor világosan el kell határolnunk, hogy mely területeken szükséges az együttes fellépés, és hol válnak szét a döntési kompetenciák és felelősségek az önkormányzatok és az állam szervei között.
Az önkormányzati törvényben általános elv lesz, hogy az önkormányzat a központi környezetvédelmi követelményeknél szigorúbbakat általában, enyhébbeket csak külön felhatalmazással támaszthat.
Végül az utolsó kérdéssel kapcsolatban többször deklaráltuk, hogy tárcánk az újraelosztó funkciót minimálisra kívánja csökkenteni, de hatékony, pályázaton alapuló támogatási rendszert kíván létesíteni. Ugyanakkor tény, hogy a felsorolt, történelmileg hendikeppel rendelkező városok önmagukon nem tudnak segíteni. Azokat a városi ártalmakat nem tudják megszüntetni, amelyek közismertek. Ezeknek a területeknek, illetve az itt lévő meghatározó szennyezési üzemeknek kormányzati segítséget kívánunk nyújtani, megteremtve a környezeti esélyegyenlőség feltételét. Más szóval, az általános támogatási rendszerben itt kiemelt preferenciákat fogunk nyújtani.
Kérem képviselőtársaimat, fogadják el válaszaimat. (Taps.)
