GÁL ZOLTÁN, DR. (MSZP)
GÁL ZOLTÁN, DR. (MSZP)
GÁL ZOLTÁN, DR. (MSZP) Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Én is azzal a bevezetővel szeretném kezdeni, amivel Horváth Béla képviselőtársam kezdte, nevezetesen a napirenden szereplő törvényjavaslat jelentőségével. Szoktuk itt az Országgyűlésben – ugye – a hozzászólásainkat azzal kezdeni, mintegy nyomatékot adva mondandónknak, hogy nagy jelentőségű törvényjavaslat fekszik előttünk. Én úgy gondolom, hogy ennek a törvényjavaslatnak a tartalma nem sorolható ezek közé; nem sorolható azon jelentőségű ügyek közé, amelyeket már ez a Parlament tárgyalt, és amelyeket remélhetőleg tárgyalni fog. Mégis valami érdekes módon ennek a törvényjavaslatnak a benyújtási ideje, az az ideológia, amivel a tartalmát mintegy indokolni akarják, és azok a módosító javaslatok, amelyek a Kormány szándékain túlmenően alakították vagy alakítani kívánják ezt a törvényjavaslatot, mégiscsak politikai jelentőségűvé teszik ezt az ügyet.
Politikai jelentőségűvé teszik, mégpedig azért, mert tulajdonképpen arról van itt szó, hogy a magyar Országgyűlésnek döntenie kell arról, hogy a szabad választásokat követő fél esztendőn belül egy legitim pártot és egy alkotmányosan működő szervezetet vagy szervezetek sokaságát politikai mnősítésnek vet alá, mégpedig diszkriminatív módon. Az, amit itt ma el kell döntenie az Országgyűlésnek a törvényjavaslat kapcsán, tulajdonképpen ez a kérdés. Mielőtt félreértés esne, szeretném hangsúlyozni, hogy nem az elszámoltatással van probléma. A Szocialista Párt ebben a teremben is többször kijelentette, hogy el kíván számolni a vagyonnal, hiszen nyom bennünket az a helyzet, hogy a Szocialista Párt jogi értelemben jogutódja az állampártnak, és hát bizonyos értelemben a választási kampány közepette természetesnek tartjuk, hogy ezt a jogi értelemben vett jogutódságot igyekeznek többen politikai értelmű jogutódságnak is beállítani.
Tehát szeretném még egyszer hangsúlyozni, hogy nem az elszámoltatással van probléma, hanem arról van szó, hogy a törvény erejével lehet-e egy legitim pártot minősíteni, a törvény erejével ilyen vagy olyan korszakhoz kötődőnek minősíteni – ez a tulajdonképpeni választási kérdés.
És hogyha – mint ahogy utaltam rá – a törvényjavaslat benyújtásának idejét és tartalmának alakulását nézem, és ezt összevetem itt a napokban vagy az elmúlt hetekben az országban kialakult helyzettel, akkor nem nehéz valamifajta összefüggést találni. Nem nehéz összefüggést találni olyan törekvések között, amelyek esetenként lehetetlenné kívánják tenni egy pártnak a választási kampányban való részvételét. És itt a törvényjavaslat tartalmának és a módosító javaslatoknak az iránya hordoz egy bizonyosfajta – ha lehet így mondani – szemérmességet.
Horváth Béla képviselőtársunk ugyanis benyújtott egy törvényjavaslatot, amelyet itt ma szép szavakkal meg is indokolt. Csak azt felejtette el hozzá tenni, hogy ez a módosítási indítvány sérti a párttörvényt, és sérti az egyesülési törvényt. És ez még mindig nem lenne túlságosan nagy baj, mert egy képviselőtől nem feltétlenül várható el, hogy jogi összefüggésekben gondolkozzék, de ami ennél nagyobb baj, az, hogy ezt a módosító javaslatot az alkotmányügyi bizottság támogatta és a Kormány is egyetértett vele. Márpedig azt hiszem, nem nehéz kimutatni, hogy a módosítási indítvány a párttörvény 6. §-ába és az egyesülési törvény 19. §-ába ütközik, amikor a párttörvény a pártok gazdálkodására nézve kimondja, hogy a tulajdonában álló ingatlannal rendelkezhet a párt, és egyéb gazdálkodó tevékenységet is folytathat.
Márpedig a módosító indítvány nagyon egyértelműen – és ezt szeretném aláhúzni – ütközik ezekbe a szabályokba. Nem tudom, mivel magyarázni, hogy ezt a nyilvánvaló ütközést sem az alkotmányügyi bizottság, sem a Kormány nem vette észre. Ha csak azt a szemérmességet nem sorolom fel magyarázatként, amely bizonyos értelemben természetes. Természetes ugyanis, hogy senki számára nem mutatkozik kedvezőnek, hogy azt a párttörvényt, amely keretéül szolgált az átalakulásnak, a szabad választások után egy legitim, a Parlamentben helyet foglaló pártra nézve hatályon kívül helyezzék.
Márpedig a módosító indítvány, amit Horváth Béla képviselőtársunk benyújtott, ezt teszi. Tehát kérem szépen, az Országgyűlés, amikor szavazni fog Horváth Béla képviselőtársunk indítványáról, gondoljon erre is. Ütközik-e ez a párttörvénnyel, vagy nem ütközik? Alkotmányos-e ebben az értelemben vagy nem alkotmányos? Tulajdonképpen ez a törvényjavaslat itt kap igazán jelentőséget, itt kap igazán politikai tartalmat. A Szocialista Párt által beadott módosító indítványok nem a törvényjavaslat konkrét szövegére irányulnak elsősorban, hanem azt az ideológiát támadják, amelyen ez a törvényjavaslat alapszik. Tehát a javaslataink elfogadása esetén az elszámoltatás meg kell, hogy történjék.
Viszont nem tudjuk elfogadni azt a koncepciót, amelyen ez a törvény nyugszik, és amellyel szabályait magyarázza. Ezért most a tisztelt Országgyűlésnek bejelentjük, hogy nem az elszámoltatás végett, hanem emiatt nem fogjuk megszavazni a törvényt, hogyha ennek tartalma nem olyanná alakul, amely megfelelne a magyar alkotmányosságnak, a jogállamiságnak és – azt hiszem, hozzátehetjük bátran – az európai gondolkodásnak is. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)
