GERBOVITS JENŐ tárca nélküli miniszter:
GERBOVITS JENŐ tárca nélküli miniszter:
GERBOVITS JENŐ tárca nélküli miniszter: Elnök Úr! Tisztelt Ház! Roszík Gábor képviselőtársam hozzászólására próbálnék reflektálni, amikor nagyra értékelem nagylelkűségét, azonban megítélésem szerint ez nem a jótékonyság, nem a nagylelkűség területe, hanem kőkemény küzdelem világa, amiről most tárgyalunk. Az az aggódás, hogy hagyjuk az üzletvezetőket, falból ígérők jönnek, ez mind igaz, ennek a valószínűsége mind fennáll, azonban ne menjen csúszkálni, akinek nincs korcsolya a cipőjén. Ez egy vállalkozás, ezt nem tudjuk kikerülni, hiszen valamikor †45 előtt bárminemű anyagi tulajdonságú mozgás volt a településeken, az mindig nyílt árverésen történt, úgy cserélt gazdát. Így volt etikus, így volt módi. Én nem tudom, ha egy ilyen dolgot, ha nyílt árverés nélkül, nyilvánosság kizárásával bonyolítanánk le, egyrészt hogy számolunk el a társadalom előtt vagy netán a volt tulajdonossal szemben. Hogy nem fognak addig a bérlők beruházni? – megítélésem szerint egy szerződés köttetett annak idején, amelybe vagy belefoglalták az ilyen irányú kötelmeket vagy nem. Ha nem, akkor úgy is értelmetlen, ha igen, tessék számonkérni. Abban tökéletesen igaza van Roszík Gábor képviselőtársamnak, hogy ők aztán igazán tudják, értik, hogy annak az objektumnak mi az értéke, én csak ehhez egy gondolattal: én még olyan szentet nem láttam, akinek ne maga felé hajlott volna a keze. Köszönöm szépen. (Szórványos taps.)
