KATONA BÉLA, DR. (MSZP)
KATONA BÉLA, DR. (MSZP)
KATONA BÉLA, DR. (MSZP) Elnök Úr! Tisztelt Ház! Amint azt már az általános vitában elmondtam, a szocialista frakció rendkívül fontosnak tartja, hogy a privatizációnak ezt az első törvényét igen gondosan és körültekintően alakítsuk ki, hiszen ez lesz az a privatizáció, amely az állampolgárok szemében az első bizonyítékát adhatja annak, hogy ezt elég komolyan gondoljuk, másrészt meg is tudjuk csinálni. Ezért támogatjuk a törvényjavaslatnak a megteremtését, ehhez megpróbáltunk módosító javaslatainkkal is hozzájárulni. Annak ellenére tettük ezt, hogy tulajdonképpen a törvényjavaslat koncepcionális részével nem értünk teljes mértékben egyet, hiszen mi egy, a piacgazdasághoz közelebb álló, többszereplős privatizációs törvényt is el tudtunk volna képzelni, de úgy gondoljuk, hogy a koncepciónak a megválasztása a Kormány dolga és nekünk itt, képviselőknek az volt a feladatunk, hogy a megválasztott koncepciót próbáljuk a lehető legteljesebbé tenni. Nagy örömömre szolgált, hogy a bizottsági munkákban valóban komoly tevékenység folyt és sok esetben több módosító javaslatból születtek új, azoknak lényegi elemeit tartalmazó összevont javaslatok, amelyek most itt fekszenek előttünk. Ezért, mivel az én javaslataimnak egy része is beépült más, összevont, több javaslatot tartalmazó módosításba, szeretném bejelenteni, hogy a 431-es számon beadott módosító javaslataim közül a 2., 3. és 5. pontokat visszavonom, mivel azok lényege más előterjesztett javaslatokban most megjelenik.
Az általános vitában elmondtam azt is, mi úgy gondoljuk, akkor lesz jó a törvény, ha a három főszereplőnek megfelelő biztosítékokat ad a jövőre vonatkozóan, ha egyaránt tudja képviselni az állam érdekeit, ha biztonságot tud adni a vállalkozóknak és ha foglalkozik a jelenleg a kereskedelemben dolgozók jövőjével is. A sok jó módosító javaslat ellenére egy-egy részkérdésben úgy érzem mind a három területen még hiányaink vannak. Az állam és a költségvetés érdekeinél, ami gyakorlatilag valamenynyiünk érdeke, hogy ez ne sérüljön, egy hibát még mindig látok, és ezt szeretném, ha a Parlament itt a részletes vitában korrigálná. Többen elmondtuk az általános vitában, hogy a Vagyonügynökség létszáma nem teszi lehetővé a privatizációs munka gyakorlati lebonyolítását, ezért feltétlenül szükséges, hogy különböző szervezeteket bízzon meg az üzletek konkrét értékesítésével. Ez a módosító javaslatok közé a 6. §-hoz bekerült, ahol megjelenik, hogy a Vagyonügynökség vállalatokat, gazdasági társaságokat és egyéni vállalkozókat is megbízhat az üzlet konkrét értékesítésével. De szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy ez is csak akkor lesz mindenki számára megnyugtató, ha erre az értékesítésre ugyanolyan versenytárgyaláson jelentkezhetnek a különböző vállalkozók, mint ahogy magát az üzletet versenytárgyaláson kell értékesíteni. Rendkívüli veszély van abban, ha a Vagyonügynökség a jövőben néhány általa kiválasztott szervezetet fog ebben az ügyben preferálni. Olyan összefonódásra adhat alkalmat… gondoljanak bele tisztelt képviselőtársaim, hogy az a néhány szervezet, aki ezt a jogot a Vagyonügynökségtől megkapja, az hosszú távon rendkívüli bevételekre fog szert tenni az országban, ezért szeretném, ha az általam és többek által beadott módosító javaslatot elfogadná a Parlament és előírná, hogy itt is versenytárgyaláson kell elnyerni magát az értékesítés jogát is.
A másik gondom a vállalkozók biztonságérzeténél van, sokkal kisebb, mint ami a törvény előterjesztésénél volt, jó néhány olyan tétel beépült a javaslatok közé, amelyek valóban azt teszik lehetővé, hogy nyugodtabb szívvel merjen valaki belevágni ebbe a teljesen új, számára új profilba. Én úgy gondolom, nem az a cél, hogy ezeket a kiskereskedelmi szolgáltató egységeket a nagy cápák nyeljék le, hanem az a cél, hogy sok új kisvállalkozó kerüljön olyan szituációba, hogy ki tudja próbálni a saját erejét, hogy kockáztassa a saját pénzét, hogy valóban vállalkozhasson.
Ezért nagyon fontos az, hogy ezeknek a vállalkozóknak, kereskedőknek teremtsük meg azt a hátteret, amely ahhoz szükséges, hogy sikeres legyen a tevékenységük. Sajnos, a törvényjavaslat erre nem tér ki. Szeretném, ha legalább a záró rendelkezésekben lenne olyan tétel – erre vonatkozik az egyik módosító javaslatom – hogy az kevés, hogy ezeket az üzleteket eladjuk a vállalkozóknak, szükséges az is, hogy azokat a háttérszervezeteket a nagykereskedelmi egységektől a szállítmányozásig, különböző könyvelési feladatok elvégzéséig vagy akár raktározási feladatok közös végzéséig ezeket a háttérszervezeteket is valamilyen kedvezményes hitelfeltétellel próbáljuk meg segíteni, hogy megalakulhassanak, különben az fog történni, hogy több ezer privatizált bolt működése egyik napról a másikra, néhány hónap után össze fog csuklani, mert nincs mögötte az a háttérszervezet, amely ilyen decentralizált bolthálózatot el tud látni.
A 3. tétel, amit még fontosnak tartok a módosítások közül, a jelenlegi kereskedelmi dolgozókra vonatkozik.
Elmondtam az általános vitában is, módosító javaslatban is beadtam, és szeretném még egyszer megvédeni azt, hogy amikor nagyjából egyidőben, nagy tömegben, azonos képzettségű emberek szabadulnak föl a munkából és válnak munkanélkülivé, akkor a világon mindenütt – teljesen függetlenül attól, hogy konzervatív, liberális vagy szociáldemokrata kormány van az országban éppen hatalmon – erre a Kormány külön tervet készít ezeknek az embereknek az elhelyezkedési, átképzési lehetőségeinek a megalapítására. Erről ebben a törvényben egy szó sincsen. Szeretném elmondani, hogy a múlt héten nyilvánosságra jutott adatok alapján Magyarországon ma 45 ezer regisztrált munkanélküli van. Ez az egy ügy, amit tudatosan vállalunk föl, tudván azt is, hogy munkanélküliek tízezreit fogja megteremteni, ez körülbelül 40–50 ezer emberrel növelheti a munkanélküliek számát bizonyos rossz esetben.
Nagyon nagy hiba lenne, ha ezt az általános munkanélküliség sorában kezelnénk. Úgyis van a Kormánynak rengeteg gondja a munkanélküliség kezelésével ott, ahol nem tudjuk előre, hogy mire számíthatunk. Ahol majd csak a gazdasági élet fogja megteremteni, hogy ki válik munkanélkülivé és ki tarthatja meg saját munkahelyét. Itt viszont előre tudjuk nagyjából az időpontját és a létszámát. Nem engedhetjük meg magunknak, hogy ne gondoskodjunk ezekről az emberekről a jövőben. Ezért annak ellenére, hogy összességében a törvény elveivel, céljaival egyetértünk, annak ellenére, hogy sokkal jobb a módosítások után a törvényjavaslat, mint eredetileg, ez a három olyan tétel, amelynek az elfogadását még kérjük a Parlamenttől, hogy mindenki számára megnyugtató legyen a törvény végső megfogalmazása, és így válik számunkra is elfogadhatóvá. Köszönöm. (Taps balról.)
