PASZTERNÁK LÁSZLÓ (MSZP)
PASZTERNÁK LÁSZLÓ (MSZP)
PASZTERNÁK LÁSZLÓ (MSZP) Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Gondolom, valamennyien el tudják mondani azt, hogy a törvény általános vitáját megelőzően is egy rendkívüli érdeklődésre számot tartott ügyről volt szó a társadalmon belül, de minél inkább megismerte a közvélemény a privatizációs törvény tartalmát, annál inkább fokozódott az érdeklődés. Több képviselőtársam hivatkozott arra, hogy jelzéseket, megkereséseket kapnak különböző helyekről, szervezetektől. Én többek között olyan szervezetnek vagyok az elnöke, aki előbb-utóbb érintett lesz a privatizációs törvény kapcsán, de a kollégáim például a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetségében egyértelműen megfogalmazták elvárásukat és álláspontjukat, és tisztelt képviselőtársaimnak ezt el is juttatták. Ezennel tisztelettel szeretném döntéshozataluk kapcsán a figyelmükbe ajánlani. Ahogy az idő haladt előre, és a vita egyre szenvedélyesebbé vált, egyre inkább vált nyilvánvalóvá, hogy javult a törvénytervezet megfogalmazásában az állam és a leendő vállalkozók pozíciója. Egyre inkább biztosított számukra jogaik érvényesítése és lehetőségeik. Ugyanakkor azt is szeretném a tisztelt Képviselőháznak elmondani, hogy azon túl, hogy itt több százezer ember sorsáról van szó, a közeljövőben nagyon nagy érdeklődés kíséri mindazt, ami történik a hazai és a nemzetközi közvéleményben is. Nekem az utóbbi két hétben volt módom több, a nemzetközi munkával kapcsolatos tárgyaláson hallani arról, hogy érdeklődnek, egy kicsit vizsgázik a gazdasági rendszerváltás, első lépésében a magyar Parlament, a magyar törvényhozás. Tudniillik nem közömbös, hogy vajon most valóban arról lesz-e szó, mint amit Schamschula képviselő úr említett, hogy kísérletezünk a Parlamentben, egy kísérletező törvényt fogadunk el, vagy pedig megpróbálunk a jelenleg rendelkezésre álló időben és ismereteink birtokában olyan törvényt alkotni, amelyik valamelyest kiállja az idő próbáját. Én úgy gondolom, az a rengeteg módosítás, amelyet megkaptunk a törvénnyel kapcsolatosan – a mai biztos – azt igazolja, hogy ezt a kérdést komplexebben, összefogottabban kellett volna már a megelőző időszakban is kezelni. Ahogy ezt Tardos Márton képviselőtársam említette, a társadalmat meg kell győzni ennek a törvénynek a helyességéről és szükségességéről, de ezt szeretném azzal kiegészíteni, hogy a társadalmat fel is kell kellőképpen világosítani, és meg is kell nyerni ehhez az ügyhöz. Tudniillik a társadalom megnyerése nélkül – megítélésem szerint – a kelleténél sokkal több feszültséggel és ellentmondással végezhető el. Az a véleményem, hogy csak akkor fogadható el, ha nemcsak a tulajdonosi érdeket jeleníti meg, hanem a nemzeti, dolgozói és kisebb érintett közösségek érdekeit is megjeleníti. A jelenlegi privatizáció … a meglévő munkajogi, érdekképviseleti normák rendezetlensége idején kizárólagosan tőkeszempontú tendenciák érvényesülnek, megítélésem szerint. Amennyiben e szempontok szerint érvényesül a privatizáció, a magyar dolgozók jogi érdekérvényesítési helyzete – talán nem túlzok, ha azt mondom, hogy – a századelő viszonyaira fog emlékeztetni.
Minthogy a privatizáció a nemzet hagyományainak átrendezéséről dönt, sem az önkormányzatok, sem a dolgozók nem lehetnek mellékes szereplők. Azt sajnálom, hogy a részletes vitát megelőzően, a bizottsági javaslatoknál döntő részt azok a módosító javaslatok nem kerültek támogatásra, amelyek e kérdésre még megnyugtató választ adhattak volna.
Tisztelt Képviselőház! Én az elmondottakból következően szeretném Önöknek felsorolni azokat a minimálisan szükséges kérdésköröket, amelyeknek vagy párhuzamosan, vagy minél előbb rendeződniük kell, hogy úgy hisszük, hogy a legkisebb feszültséggel oldjuk meg ezt a kérdést. Miről van itt szó? Elsősorban és mindenekelőtt úgy ítélem meg, hogy a privatizációs törvény kapcsán már most, ebben a szakaszban az érdekképviseleti, érdekérvényesítési lehetőségeket szabályozni kell, törvényben kell rögzíteni. Nagyon fontos a munkajoggal összefüggő kérdéskört rendezni, mert olyan ellentmondásokat szülhet, amelyek később szinte megoldhatatlan problémákhoz vezethetnek.
Nem tudom, gondolt-e valaki arra, hogy a munkaegészségügyi, munkavédelmi kérdések vajon ezen a területen milyen módon kezelhetők. Aztán a leglényegesebb kérdés – olyan, mint amit több képviselőtársam megfogalmazott – a foglalkoztatáspolitika kérdése. Én tudom, hogy előkészület alatt van egy foglalkoztatási törvény. Vajon nem lett volna célszerű a két kérdést összehangolni, és egyszerre a Képviselőház elé terjeszteni, mert a legnagyobb feszültség forrása ezen a területen lesz? És itt arról van szó, hogy az a százezerre tehető munkanélküli, aki az év végére megjelenhet, vajon milyen módon szemléli majd a privatizációval összefüggő kérdéseket. Vajon összhangban van-e ez a törvénytervezet a társadalombiztosítás idevonatkozó kérdéseivel? Nagyon lényeges kérdésnek tekintem a kollektív és egyéni jogérvényesítés lehetőségeit, ezen belül is a szociális és kulturális vagyonvédelmi kérdéseket.
Tisztelt Képviselőtársaim! Vajon hol találjuk meg a törvénytervezetben arra a választ, hogy azoknál az állami vállalatoknál, amelyek ebbe a körbe majd a privatizáció kapcsán bekerülnek, az ott felhalmozódott szociális és kulturális vagyonnak mi lesz a sorsa, milyen módon szólhatnak ebbe bele a munkavállalók, és bármilyen formában történő átalakulás után ki lesz annak a kezelője?
Én úgy gondolom, hogy rendkívül fontos kérdés a dolgozói tulajdonlási kérdés. Egyáltalán, a tulajdonhoz jutás kérdése. Elkészült a munkavállalói részvényprogramnak egy valamilyen tervezete. Én tudom, hogy nem elsősorban ennek a kérdéskörnek a kapcsán kell ezekre a kérdésekre választ adni, de arra igenis választ kell adni, hogy amennyiben… – és ezt javaslom a módosításoknál figyelembe venni vagy előnyben részesíteni – az adott egységekben, munkavállalói közösségekben az arra vállalkozókat mindenféleképpen előnyben kell részesíteni. És ehhez hátteret és anyagi kondíciókat, vállalkozási lehetőségeket kell már a törvényen keresztül is biztosítani, vagy amellett mindenféleképpen meg kell teremteni ennek a feltételeit. Az is kérdés, hogy a leendő vállalati igazgatásba való beleszólások, például a participáció kérdése, milyen módon oldhatók meg.
Tisztelt Képviselőtársaim! Én úgy gondolom, hogy ezeknek a kérdéseknek a megválaszolása nélkül egy sor olyan feszültség keletkezhet, amelyeknek a kezelése a törvény elfogadása után mindnyájunk feladata. Ezért én azt szeretném javasolni, hogy amennyiben a törvény mégis ezeknek a szempontoknak a kellő mérlegelése nélkül vagy kellő megválaszolása nélkül lesz elfogadva, a Parlament kötelezze, hogy egy különleges bizottság legyen felállítva, és ennek a különleges bizottságnak a feladata ezeknek a kérdéseknek a napi követése, illetve megnyugtató kezelése. Amennyiben ez nem lesz, nem történik meg, nem hiszem, hogy megfelelően vizsgázunk egy ilyen nagyon fontos gazdasági lépés megtételénél. Köszönöm a figyelmüket. (Gyér taps.)
