SZIGETHY ISTVÁN, DR. (SZDSZ)
SZIGETHY ISTVÁN, DR. (SZDSZ)
SZIGETHY ISTVÁN, DR. (SZDSZ) Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tulajdonképpen egy kérdéshez szeretnék hozzászólni, ahhoz a kérdéshez, hogyha nem állami tulajdonban levő ingatlanban levő üzletet privatizálnak, akkor a tulajdonos érdekvédelmét a törvény milyen körben biztosítja? Ehhez az a kérésem, hogy képviselőtársaim az eredeti törvénytervezetnek a 12. szakasz (2) bekezdését szíveskedjenek elővenni, az alkotmányügyi bizottság utolsó jelentésének 65. pontját – ez a 40. oldalon található – és Eörsi Mátyás 399. számú módosító indítványának a 2. oldalán az 5. pontot.
Bevezetésként el szeretném mondani, hogy az általános vita során Tardos Márton által elmondott intelmeket, úgy tűnik, a képviselőtársaink megpróbálták megfogadni és ennek a törvénynek az előkészítése során időnként úgy tűnt, hogy több párt közötti együttműködés próbálja csiszolgatni az eredeti tervezetnek az apróbb hibáit, ellentmondásait.
Katona Béla is említést tett erről, teljes mértékben egyetértek vele, tényleg úgy érzem, hogy különösen az utolsó két napban az alkotmányügyi bizottságban nagyon kemény, intenzív és érdemi jogi munka folyt, azt hiszem, megfelelően el is fáradtunk ennek eredményeképpen mindkét nap.
Ebben a munkában valóban példaértékű volt Eörsi Mátyásnak az a terjedelmes módosítási indítványa, amelyhez az MDF részéről Horváth József fűzött újabb módosításokat és tulajdonképpen oda vezetett, hogy az Eörsi-indítványok nagyon jelentős részét az alkotmányügyi bizottság is támogatta, más részét, akár a Horváth József-féle javításokkal, másrészt pedig az ott hozzáfűzött egyéb észrevételeinkkel fogadott el és úgy látta, hogy ezek valóban előbbre viszik ezt a törvénytervezetet és valóban jobb törvény lesz, mint amilyen eredetileg ide bekerült hozzánk.
Sajnos ebben a munkában az utolsó nap, csütörtökön déltájban egy kissé disszonáns epizód zavart be és ezzel szeretnék elsősorban foglalkozni, ez a központi kérdése a mostani felszólalásomnak.
Eörsi Mátyás az indítványának, tehát a 399. számú módosító indítványának az 5. pontjában javasolta kizárni a privatizációból a nem állami tulajdonú ingatlanban levő üzleteket. Ez teljes mértékben logikus, hiszen a befolyó érték, nettó érték, az államot illeti, célszerű, hogy a tulajdonjog, amely az állami tulajdonnál nem lehet problematikus, hiszen a bolttal együtt a tulajdonjogot is az állam tudja biztosítani, lehetőség szerint ne váljon el ettől a bérleti jogtól, amelyet ez a mostani privatizáció biztosít. Tisztább jogi helyzetet teremtett volna az, hogy ha az Eörsi Mátyás-féle eredeti indítványnak megfelelően valóban csak a tisztán állami tulajdonban levő üzleteknél folyt volna le ez a privatizáció. Természetesen megvan a lehetőség még most is arra, hogy Eörsi Mátyásnak ezt az indítványát a Parlament elfogadja és abban az esetben rengeteg nem teljesen tisztázott és bizonyos értelemben veszélyes jogi helyzetet teremtő kérdést meg lehet előzni.
Természetesen számolnunk kell azzal, hogy a Parlament Eörsi Mátyásnak ezt az indítványát nem fogja megszavazni. Ebben az esetben egy olyan helyzet áll elő, hogy jelentős összeget befektet a mostani vevő olyan üzletbe, amelynek a tulajdonjogát nem tudja, legalábbis egyelőre, megszerezni. Ennek a helyzetnek az ellentmondásai csiszolása érdekében az alkotmányügyi bizottságban több kompromisszumos megoldást találtunk, így többek között elővásárlási jogot a bolt értékesítése esetére, a bérlő számára egy eléggé hosszú ideig, a javaslat szerint 10 évig fennálló védettséget, amely időben csak neki felróható okban lehet ezt a bérleti jogát neki megszüntetni, minden esetben kártalanítás mellett.
Ez a bérlőnek bizonyos mértékű védettséget biztosított, a tulajdonosnak azonban nem. Végig a vita során ezeknek a módosító indítványoknak a megbeszélésénél abból indultunk ki, hogy a kormány eredeti előterjesztésének a 12. szakasz (2) bekezdése a következőket tartalmazta: A nem állami tulajdonban álló ingatlanban működő üzletet csak az ingatlan tulajdonosának hozzájárulásával lehet értékesíteni. A tulajdonosnak tehát hozzá kellett volna, az eredeti változat szerint, járulnia ehhez a privatizációhoz, ha nem járul hozzá, neki akár résztulajdona van, akár egész tulajdona, a privatizációs eljárást nem lehet lefolytatni. A tulajdonos ezzel a nyilatkozatával magára vállalja azokat a kemény megkötéseket, amelyek lényegesen szigorúbbak, mint a polgári jogban a Polgári Törvénykönyvben a tulajdonjoggal kapcsolatos bármiféle korlátozások. Viszont tudatában volt annak, hogy ezzel a hozzájárulásával ő magát ezeknek a következményeknek önként aláveti.
A vitában végig ehhez a rendelkezéshez igazítottuk azokat a javaslatainkat, amelyek mind az elővásárlási joggal kapcsolatosak, mind pedig a bérleti jog felmondásának korlátozásával kapcsolatosan rendelkezéseket tartalmaztak.
Nos, ilyen előzmények után, teljesen váratlanul, az utolsó előkészítési napunkon déltájban Schagrin Tamás államtitkár úr előállt egy olyan javaslattal, amely az eddigi munkánknak az eredményét koncepciójában erősen megkérdőjelezte és amely rendkívüli veszélyeket tartalmaz az egész törvény alkotmányosságát illetően.
Ez a javaslat tulajdonképpen nem eredeti formájában, hanem bizonyos stilisztikai javítás után olvasható az alkotmányügyi bizottság összefoglaló jelentésének 65. pontja alatt. Az előbbi szöveggel szemben, amely tehát ezt tartalmazta, hogy a nem állami tulajdonban álló ingatlanban működő üzletet csak az ingatlan tulajdonosának hozzájárulásával lehet értékesíteni, a következő szöveg váltaná fel: "Ha a törvény hatálybalépésekor az üzlet nem kizárólag vagy többségében állami tulajdonban álló ingatlanon működik, azt csak az ingatlan tulajdonosának hozzájárulásával lehet értékesíteni."
Első ránézésre nehéz észrevenni a különbséget a két szöveg között. Nyilvánvaló, aki abban gondolkodott, hogy ezt a bizonyos nem szócskát nem szúrják be, tehát ahogy eredetileg megkaptuk ezt a szöveget, egészen másra gondolhatott. Itt nem erről van szó. Éppen azért, mert ezt a nem szócskát csak a mostani bizottsági előterjesztés során füzették be a képviselőtársaimnak a példányába, nem biztos, hogy végig tudták gondolni ennek a következményeit.
Lényeges változás kettő van.
Az egyik, hogy kizárólag vagy többségében, a másik pedig, hogy a törvény hatálybalépésekor állami tulajdonban lévő ingatlanoknál nem szükséges a tulajdonostársnak a hozzájárulása.
A kizárólag vagy többségében véleményem szerint ellenkezik a Polgári Törvénykönyvnek az általános rendelkezéseivel a tulajdonjogról szóló rendelkezésnél. Hiszen ha esetlegesen kisebbségben van magánszemély tulajdonában egy ilyen ingatlan, például egy-, kétötöd részben, akkor az ő hozzájárulása nélkül a tulajdonát, a tulajdonában lévő boltot úgy lehet privatizáltatni, hogy tíz évig ő ahhoz a bolthoz nagyon nehezen tudna hozzájutni bármilyen formában. Véleményem szerint ez a beszúrás, amely a gondolatjelben így szerepel, már önmagában sérti az Alkotmány 13. szakaszát, és ennek mindenképpen a mellőzése indokolt.
A 13. szakasz az Alkotmányban a tulajdonjog védelmével foglalkozik, azzal, hogy a tulajdoni rendelkezési jogot milyen körben lehet korlátozni, általában pedig kártalanítás jár az ilyen jellegű, tulajdonjogot érintő rendelkezésekhez. Erről szó sincs itt.
Sokkal problematikusabb az első beszúrás, ez a "ha a törvény hatályba lépésekor az üzlet állami tulajdonban van." A privatizációra bizonytalan, hogy mikor fog sor kerülni. A módosítási szöveg viszont azt tartalmazná, hogy ami jelenleg van állami tulajdonban, annál a későbbi tulajdoni változástól függetlenül a majdani tulajdonos hozzájárulása nélkül a privatizációs eljárást le lehetne folytatni. Ez a beszúrás egyértelműen azt jelenti, hogy ahol nagymértékben számolni kell azzal, hogy az állami tulajdonból ingatlanok kikerülnek, ott a majdani tulajdonosnak nem lesz beleszólása ebbe a privatizációs folyamatba, sőt a törvénytervezetnek a 15. szakasz (1) bekezdése értelmében a befolyó összegből sem kap semmit, hanem az állam részére fog befolyni. Ez konkrétan a még föl nem állt önkormányzatoknak a tulajdonjogát érinti nagyon érzékenyen. Bár ez így kifejezetten nincs benne a szövegben, de a megfogalmazás, hogy most még állami tulajdon, a privatizációkor pedig nem lesz állami tulajdon, tipikusan az önkormányzati tulajdont érinti.
Sajnos, előzetesen be kell jelentenem, hogy nem tudjuk, nem áll módunkban tudni, hogy az önkormányzat tulajdonába kerülő ingatlanoknak ez milyen körét érinti. Én a vita során rákérdeztem Schagrin Tamás államtitkár úrra, hogy az önkormányzati törvény 107. szakasz (1) bekezdésének a) pontjában ígért törvény, amely meg fogja határozni, hogy az önkormányzat közigazgatási területén milyen ingatlanok kerülnek önkormányzati tulajdonba, tehát ez a törvény milyen előkészítési stádiumban van, hozzávetőlegesen mit tartalmazhat, sajnálatos módon semmiféle tájékoztatást erre nem tudtunk kapni, tehát nem tudjuk, hogy ebben a törvényben mi lesz, az önkormányzati tulajdon milyen körét fogja érinteni a privatizálandó ingatlanoknak.
Ennek ellenére ez a mostani beszúrás a jogszabályba azt jelentené, hogy az önkormányzat esetleg kap ezekből az ingatlanokból, azonban az önkormányzat hozzájárulása nélkül ez minden további nélkül privatizálható lenne. Rendkívül veszélyes helyzet, rendkívüli mértékben csökkenti az önkormányzatoknak a tulajdoni lehetőségeit. Ezért énnekem az a kérésem, hogy amikor szavazásra kerül sor, akkor azt a törvényszöveget, amelyet a kormány eredeti előterjesztésének a 12. szakasz (2) bekezdése tartalmaz – azt a szöveget – szavazzuk meg, mert egyébként nagyon félő, hogy olyan jogszabályi rendelkezést fogadnánk el ezzel a 65. pont alatti módosított szöveggel, amely egyrészt sérti az Alkotmány 13. szakaszát, másrészt sérti az önkormányzatok majdan felálló szervezeteinek a tulajdonjogát, és ezeket a körülményeket egészen egyszerűen a későbbiek során már nem tudnánk korrigálni.
Én bízom benne, hogy az önkormányzatok tulajdonáról szóló törvény rövidesen meg fog születni. Szükség van rá, hiszen az önkormányzatok valóban nem tudják, hogy mivel fognak gazdálkodni. Én úgy érzem, hogyha bármiféle hasonló biztosítási intézkedést keresztül kellene még itt vinni a privatizációhoz kapcsolódóan, akkor annak a törvénynek a vitájában erre meglesz a lehetőség.
Köszönöm szépen. (Taps.)
