DÉNES JÁNOS (MDF)
DÉNES JÁNOS (MDF)
DÉNES JÁNOS (MDF) Tisztelt Országgyűlés! Hölgyeim és Uraim! Azt hiszem, kifejezhetem afeletti örömömet, hogy a széles medrű vita eljutott odáig: közvetlenül a döntés előtt állunk. A magam részéről röviden inkább erkölcsi, lelki dolgokról szeretnék szólni, többek között polgármesterek pártosságáról.
A magam részéről a képviselői fogadóórámat a helyi könyvtárban tartom. Jóllehet a X. és a XVIII. kerületben mind a három helyen Magyar Demokrata Fórum-győzelem született – ennek alapján szólok most itt, egyikként… (taps a II. szektor utolsó sorából) … –, mégis a könytárban fogadom az érdeklődőket, hogy kifejezzem: megválasztásom után nem csak a Magyar Demokrata Fórumot képviselem.
Hatványozottan áll ez a polgármesterre, aki a közösségi kapcsolatnak a helyi megjelenítője.
A másik: egy bizonyos típusú embernek a magatartása, hogy csak a tutit szereti, aki eleve már úgy érzi, sikerembernek született. Kérem, közéleti tevékenységet mindig kockázattal vállalunk, az erkölcsi, anyagi és létbizonytalanság kockázatával. Mi lett volna, hogy ha 1956-ban a nemzeti bizottságok vagy a munkástanácsok kimondottan a tuti, a holtbiztos alapján vállaltak volna el társadalmi, közösségi megbízatást? (Taps az MDF és az FKgP soraiból.)
