HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS, DR. (SZDSZ)
HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS, DR. (SZDSZ)
HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS, DR. (SZDSZ) Elnök Úr! Hölgyeim és Uraim! Én is a polgármesteri törvény 4. §-ához, az összeférhetetlenség kérdéséhez szeretnék néhány gondolatot fűzni, méghozzá az úgynevezett abszolút összeférhetetlenségi körhöz. 476-os számon benyújtott módosító javaslatunkban kifejtettük részletesen azt, hogy mely tisztségeket tartjuk abszolút összeférhetetlennek a polgármesteri tisztséggel. Ezt az imént Tölgyessy Péter ismertette, nem kívánok ismétlésbe bocsátkozni.
Őszintén sajnálom azonban, hogy a mai plenáris ülésen már nem uralkodik az a légkör, amely az elmúlt héten a jogi bizottsági ülés egyik napjának délelőttjén a teremben uralkodott, amikor is azt a törvénytervezetet, amelyet a Kormány eredetileg beterjesztett, igyekeztünk pártszempontoktól függetlenül olyan vizsgálat alá vetni, amelynek eredményeképpen nagyon jó és nagyon konstruktív, szinte egyhangú szavazások születtek. Egyet tudtunk nagyon sok alapvető kérdésben érteni, úgy látom, hogy sajnos ez a szellem már nem nagyon uralkodik a teremben.
Ennek az abszolút összeférhetetlenségi kérdéskörnek is egyetlen pontjával szeretnék foglalkozni. A két bizottság jelentésének a 8. pontja tartalmazza azt a felsorolást, amelyet az imént én is említettem azzal a kiegészítéssel, hogy a bizottság javasolja "valamint országgyűlési képviselő" ne lehessen polgármester.
Mi úgy gondoljuk, hogy nemcsak indokolatlan, hogy ez a rendelkezés idekerüljön, hanem ez egy elvi garanciális kérdés is, épen ezért ebből a szemszögből próbálom egy kicsit vizsgálni.
Az Alkotmány 20. §-ának (5) bekezdésének utolsó mondata így szól:
"Törvény az összeférhetetlenség egyéb eseteit is megállapíthatja" – mármint az országgyűlési képviselői jogállásról van szó.
A (6) bekezdés pedig úgy rendelkezik, hogy "az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló törvény elfogadásához a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának a szavazata szükséges".
E két mondat helyes értelmezése teljesen egyértelművé teszi azt, hogy a törvényhozónak a szándéka, azaz a Parlamentnek a szándéka mire irányul. Emlékszem arra az ad hoc bizottsági ülések sorozatára, amelyen a hat párt képviselőivel a képviselők jogállásáról szóló törvénytervezetet készítettük elő. Már akkor ott is felmerült az, hogy nagyon fontos, hogy egyéb alacsonyabb szintű jogszabályok lehetőség szerint ne tartalmazzanak rendelkezéseket a képviselői jogállásról, éppen ezért minisztertanácsi rendeleteket és egyebeket vizsgáltunk meg, és az ott szabályozott, az országgyűlési képviselőket érintő kérdéseket bevontuk ebbe a törvénybe, éppen azon garanciális okoknál fogva, hogy csak kétharmados szavazati aránnyal lehessen megváltoztatni ezeket a rendelkezéseket.
Mi úgy gondoljuk, hogy alkotmányellenes lenne, hogyha a képviselők jogállását ilyen módon, ebben az ötven százalékos törvényben, bárhogy is érintenénk. Bárhogy is érintenénk, hiszen itt a szándék, és a kijelentése az (5) bekezdés utolsó mondatának nem arra irányul, hogy egyszerű törvényre utaljon az Alkotmány, hanem itt az volt a lényeges, hogy nem kívántuk lezárni azt a kört, amely az összeférhetetlenség okait felsorolja. De ez a mondat nem jelenti azt, hogy csak ötven százalékos törvénnyel lehessen megváltoztatni, sőt éppen az ellenkezőjét jelenti a (6) bekezdés elolvasása után és helyes értelmezése után. És ez a (6) bekezdés is nemcsak azt jelenti, hogy a legszűkebben vett, ilyen nevet viselő törvény ugye, amely az országgyűlési képviselők jogállásáról szól, ne csak ez a törvény jelentsen kétharmados kört, hanem minden olyan kérdés, amely érinti az országgyűlési képviselők jogállását. Márpedig a polgármester és a képviselő egy olyan relatív kapcsolatot jelent e szerint a mostani törvény szerint, hogy kihatással van az egyik oldal a másikra. Tehát a polgármesterről szóló szabályozás és a képviselő összehasonlítása egy egyértelmű összecsengést jelent, és éppen ezért, ha a polgármesterek ilyen módon megtiltjuk, hogy képviselők legyenek, ezzel óhatatlanul a képviselők jogállását is érintjük, és ez véleményünk szerint mindenképpen alkotmányellenes, hogyha csak ötven százalékos többséggel lehet elfogadni.
Éppen ezért a Szabad Demokraták Szövetsége megfontolás tárgyává teszi, hogy amennyiben ez a jogszabályban véglegesen így marad, akkor ennek megváltoztatása, illetve hatályon kívül helyezése érdekében az Alkotmánybírósághoz fogunk fordulni. Éppen ezért még egyszer nagyon szépen kérek mindenkit, hogy itt ne pártérdekeket keressen e mögött a kérdés mögött, hanem egyszerűen egy olyan garanciális szempontot, amely hogyha sérelmet szenved, akkor véleményünk szerint nagyon rossz fejleményekkel végződhet esetleg a Parlamentben. Kérem, ezt vegyék figyelembe. Köszönöm szépen. (Taps a baloldalon.)
