HÁMORI CSABA (MSZP)
HÁMORI CSABA (MSZP)
HÁMORI CSABA (MSZP) Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Elnök Úr! Engedtessék meg először egy megjegyzés: én az előző Parlamentnek is tagja voltam. (Taps a bal oldalon.) Ott nem volt szokás ilyen módszerekkel az ellenzéki képviselőket… (derültség és taps) …ahogy mondottam, nem volt szokás az ellenzéki képviselőket ilyen módszerekkel (derültség és taps)
Örülök annak, hogy sikerült némi derültséget keltenem a hosszúra nyúlt vita során. Így az általános vita vége felé mégis szeretném összefoglalni azt, hogy a Szocialista Párt képviselői miért is nem támogatják az alkotmánymódosítást ilyen terjedelemben, ilyen sürgősséggel, és milyen politikai szándékokat látnak az alkotmánymódosítási szándékban.
Nem támogathatunk egy kampányszerű, vagyis a kormányozhatóság jogos indokain túlmutatóan széles körű, sürgősséggel beterjesztett alkotmánymódosítást. Az a véleményünk, hogy az Alkotmány sokadszori rövid időn belüli módosítása ilyen mértékben, ráadásul oda-vissza módosítása fölösleges, sőt káros, mert gyengíti a jogállam működésébe vetett reményeket. Márpedig stabil alkotmányos alaprendelkezések nélkül a jogrend és a jogbiztonság illúzió csupán.
A vitában sok képviselőtársunk elmondotta, hogy a javaslatok jelentős részének sürgősségét semmi nem indokolja. Utalt erre Pozsgay Imre, de szólt erről Füzessy Tibor is, a Kereszténydemokrata Néppárt frakcióvezetője. Oktalanság lenne persze törvényhozói alkotásvágy számlájára írni, esetleg presztízsszempontokra visszavezetni a jelen módosító javaslatot. Nyilvánvalóan politikai indítékok játszanak szerepet, a mai és a remélt majdani kormányhatalom birtokosainak érdekeit, indítékait kell keresni mögöttük, és meg is lehet találni. Ha az egy hónapnál korábbi és a mai javaslatokat politikai technológia nézőpontjából elemezzük, akkor körvonalazódik egy majdani kétpárti váltógazdaság kialakításának szándéka. Vagyis most a Magyar Demokrata Fórum, majd a Szabad Demokraták Szövetsége, majd ismét a Magyar Demokrata Fórum kormányozna. (Derültség.)
Úgy gondolom, hogy ez a szándék több módosító javaslatból együttesen kiolvasható. Erre utal a miniszterelnök és a miniszterek megválasztásának, illetve kinevezésének módja. Ezt célozza a bizalmatlansági indítvány Európában egyedülállóan szigorú technikája, erre utal a köztársasági elnök ma is igen sokszor emlegetett közvetlen megválasztásának javaslata is.
Mi a kétpárti váltógazdaság ellen tiltakozunk. Mi ennek a bebiztosításával nem érthetünk egyet, mert először is a választásokon erről nem volt szó, és a választási számok, a választási arányok nem ezt üzenik. Másodszor: a mai nagy pártok – ez idézőjelben értendő –, és a kisebb parlamenti pártok sem, nem tekinthetők kiforrott, a választók által többször megmért, megismert pártoknak. Harmadszor: demokráciafelfogásunkkkal ellentétes, nem csupán azért, mert mások útját megnehezíti vagy kirekeszti, hanem azért is, mert a pártelvűség nimbuszát meg akarja hosszabbítani, pedig az a világ más térségeiben máris kopni látszik.
Tisztelt Országgyűlés! Módosító indítványt is beterjesztettem, ez a 93-as számon található. Mivel a részletes vitában már nem kívánok hozzászólni, hadd szóljak hozzá most két mondat erejéig.
Az első: a módosító indítványom a bizalmatlansági indítvány úgynevezett konstruktív voltának az elhagyását célozza, vagyis azt, hogy ne legyen szükséges a miniszterelnökkel szembeni bizalmatlansági indítvány esetén az új miniszterelnök személyének a javaslata is.
E módosító indítvány annyiban különbözik az ugyanebben a témakörben Orbán Viktor által benyújtott módosító indítványtól, hogy én a szükséges egyötödös, tehát húsz százalékos képviselői aránnyal szemben egytizedes, tíz százalékos arányt indítványoztam. Hadd hivatkozzam arra, ha már a kormánypárt olyan szívesen hasonul a német megoldásokhoz, akkor a Német Szövetségi Köztársaság alkotmányában is hasonló megoldás kíséri a konstruktív bizalmatlansági indítványt.
Tisztelt Ház! Köszönöm a későbbi figyelmet. (Taps a bal oldalon.)
