KÁLLAY KRISTÓF (független)
KÁLLAY KRISTÓF (független)
KÁLLAY KRISTÓF (független) Elnök Úr! Tisztelt Ház! Nem vagyok doktor, mint a kiírásból is látható, úgyhogy ezt korrigáljuk, ha lehet.
A másik kérés, hogy sajnálom, hogy a túlparti képviselők első sorába nem jutott el a módosító indítványom 111-es sorszámmal, mert akkor nem mondták volna, hogy már nincs ilyen az asztalukon. Erről kívánnék pár szót szólni.
Mint az alkotmánymódosításban láthattuk, az eddigi kétféle szavazási mód helyett áttérnénk négyféle szavazási módszerre. Ezek közül megmaradna a korábbi kettő, tehát a jelenlegi képviselők 50 százaléka plusz egy fő, és megmaradna az összes képviselő, tehát a képviselő-létszám kétharmada. Ez lenne a két szélső eset, és a kettő közé bejönne a teljes képviselői létszám 50 százaléka plusz egy fő – ez más néven az abszolút többség –, illetve a jelenlegi képviselők kétharmada.
Én, amikor ezt átnéztem, azt láttam, hogy amenynyiben a képviselői létszám, tehát a jelenlevők száma 291 fő alá esne, abban az esetben a jelenlevő képviselők kétharmada kevesebb főt jelentene, mint a képviselői létszám 50 százaléka plusz egy fő. Ezt a hátoldalon látható grafikonból is észre lehet venni. És mivel úgy éreztem, hogy ebben az alkotmánymódosításban a jelenlevők kétharmada az egy erősebb valami akar lenni, mint a teljes képviselői létszám 50 százaléka, ezért indítványoztam azt, hogy egyszerre kelljen teljesülnie ennek a két feltételnek, ami azt jelenti, hogy a grafikonon vastag vonallal jelzett szám lenne szükséges mindig az adott indítvány elfogadásához. Tehát egész pontosan, amennyiben 386 képviselő van, akkor a 194-től 291 fős megjelent szám esetén ez mindig 194 képviselőt jelentene, 291 fő fölött pedig a jelenlevők kétharmadát jelentené. Úgy érzem, hogy ez egy erősebb hatást gyakorolna az adott törvények elfogadásához.
A másik kérdéskör, amihez szeretnék hozzászólni, az a 87-es szám alatt, Kónya Imre által beterjesztett címer és zászló kérdése. Itt szeretném elmondani, hogy a koronás címer lényegesen közelebb áll a nemzet egészéhez. Itt ugyan nyilván nem kérhettem ki 26 ezer fő véleményét, de például a Füles Szerkesztősége készített tavaly egy ilyen felmérést, ami nyilván nem teljes körű, de több embert meg tudtak kérdezni. Itt szeretném még elmondani, hogy az úgynevezett Kossuth-címer voltaképpen nem Kossuth kitalálmánya, hanem 1849. március 4-én Ferencz József fosztotta meg a koronától címerünket. Áprilisban pedig az akkor éppen hivatalosan használt címert használták, ami végül is Kossuth-címerként került a köztudatba. Azt is érdemes elmondani, hogy amikor először elkezdték használni koronával a címert 1385 körül, akkor éppen nem volt király uralmon. Királyság volt király nélkül, tehát a korona maga nem függ össze közvetlenül a királlyal.
Fontosnak tartom azt is elmondani, hogy itt időnként kiküldenek nekünk egy ilyen országgyűlési emblémát, amin még mindig a régi vörös csillagos címer található. Annak ellenére, hogy a Parlamentről ezt már levették.
Jó volna, hogyha a címerügyben dönteni tudnánk. Tudni kell azt is, hogy az alkotmánymódosításhoz kétharmadra van szükség, tehát az összes országgyűlési képviselő kétharmada kell hogy megszavazza az A- vagy a B-változatot. Ha történetesen egyiket sem szavaznánk meg, akkor továbbra is fennmaradna a régi változat. Ezért azt fogom kérni, hogy amennyiben az egyik változatot nem szavaztuk meg, akkor mindenképpen a másikra adjuk le a voksainkat, hogy lehetőleg ne kelljen tovább használnunk az eddigi, hát, kádárista címert.
Még egy javaslatom lenne. Úgy érzem, hogy igazán hitelessé akkor tudnánk tenni a címerünket, ahogyan a novemberi népszavazás alkalmával is történt: utólag legyen lehetősége a nemzet egészének megerősíteni a címert. Tehát amikor amúgy is sor kerül egy szavazásra, akár helyhatóságira, akár – amennyiben lesz – elnökválasztásra, akkor ezzel párhuzamosan szavazhasson a nép a címerre is, és akkor ez legyen a végleges, ne pedig csak egy húsz-harminc évre szóló, hanem a következő ezer évre szóló címer. Köszönöm a figyelmüket. (Taps.)
