KUTRUCZ KATALIN, DR. (MDF)
KUTRUCZ KATALIN, DR. (MDF)
KUTRUCZ KATALIN, DR. (MDF) Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Viszonylag rövid lehetek. Az alkotmányügyi bizottság megtárgyalta a közkegyelem gyakorlásáról szóló törvényjavaslatot, azt általában véve elfogadta – de megtárgyalta a törvényjavaslathoz érkezett módosító indítványokat is. A törvényjavaslathoz módosító indítványt terjesztett előkolay Zoltán az MDF részéről – ők írásban tették ezt –, aztán, a bizottság ülésén Szigethy István, az SZDSZ képviselője egy olyan szóbeli javaslatot terjesztett elő, amely lényegében része Szokolay Zoltán írásbeli javaslatának.
A jogi bizottság megtárgyalta ezeket a módosító javaslatokat. Engedtessék meg nekem, hogy ne foglalkozzak mindegyikkel. Torgyán József például öt részből álló módosító javaslatot terjesztett elő, amelyből tudomásom szerint négyet visszavont, én pedig feleslegesnek tartom a tisztelt Ház idejét a viszszavont indítványok ismertetésével rabolni.
Torgyán József egy indítványát tartotta fenn, ez pedig a következő. A törvényjavaslat 8.§-a tartalmazza a kizáró körülményeket. A kizáró körülmények között megemlíti a törvényjavaslat az emberölés büntettét – ez a harmadik pontja –, és utána a testi sértésnek különböző eseteit sorolja fel. Torgyán József módosító javaslata arra vonatkozik, hogy az emberölés és a testi sértés mellett vegyük fel a kizáró okok közé az erős felindulásban elkövetett emberölést is. Torgyán József indoka ehhez az, hogy itt egy lyuk keletkezne, ha az erős felindulásban elkövetett emberölést nem vesszük be, mert ez ugyanolyan erőszakos bűncselekmény, mint a testi sértés vagy az emberölés. Lehetne indok az, hogy az emberölést méltányolható oka miatt vettük ki a kizáró okok közül – akkor azonban gond lesz, mert a testi sértésnél a törvény nem tartalmaz különbségtételt, nincs méltányolható okból elkövetett testi sértés. Ebből az a sajátos helyzet állna elő, hogy aki méltányolható okból testi sértést okoz, arra nem terjed ki a közkegyelem, aki pedig embert öl, arra igen. Egy esetleges eljárás során az lenne célszerű a terhelt számára, ha egy súlyosabb bűncselekmény elkövetésével vádolná magát.
A jogi bizottság Torgyán József ezen javaslatát elvetette. Én azonban – ha már nálam van a szó, engedtessék meg – a tisztelt Ház megfontolására ajánlom Torgyán József eme javaslatát, az előbb elmondott indokoknál fogva.
A közkegyelemről szóló javaslathoz írásbeli módosító indítványt nyújtott be még Szokolay Zoltán – mint már említettem –, és ehhez kapcsolódó szóbeli javaslatot – tehát Szokolay Zoltán javaslatának egy részét képező szóbeli javaslatot – tett a jogi bizottság ülésén Szigethy István. A javaslat lényege az, hogy az eljárási kegyelem ne terjedjen ki a hivatali visszaélésre és a vesztegetés, továbbá a hűtlen kezelés büntetti alakzataira.
Az alkotmányügyi bizottság ezzel a módosító indítvánnyal egyetért, elfogadását támogatja, amint az igazságügyi miniszter úr előterjesztésében hallottuk, a Kormány is magáévá teszi. Kérem ezért a tisztelt Házat, hogy a törvényjavaslat 6. §-ának (1) bekezdés b) pontját a következő megszövegezéssel fogadja el:
"Olyan büntett miatt, amelyre a törvény három évi szabadságvesztésnél nem súlyosabb büntetés kiszabását rendeli, kivéve a hivatali visszaélést (Btk. 255.§) a vesztegetést [Btk. 250.§ (1) bekezdés, 251.§ (2) bekezdés, 252.§ (1) bekezdés, 253.§ (2) bekezdés, 255.§] és a hűtlen kezelést [Btk. 319.§ (3) bekezdés a) pont]."
A módosító javaslat, vagyis Szokolay Zoltán módosító indítványa arra is irányul, hogy ugyanakkor ebből természetesen következően változzék meg a törvényjavaslat 6.§ (1) bekezdésének D. pontja, nevezetesen: törlődjön a törvény elfogadandó szövegéből. A D. pont pillanatnyilag úgy szól, hogy jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés büntettére – ez egy egytől öt évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegetett bűncselekmény – is kiterjedne a Kormány eredeti javaslata szerint az eljárási kegyelem. Ha az eljárási kegyelmet nem kívánjuk kiterjeszteni az ennél enyhébb hűtlen kezelésre, akkor nyilvánvaló következménye ennek az állásfoglalásunknak, hogy a törvényjavaslat szövegéből a D. pontot törölni kell.
Kérem a tisztelt Házat, hogy a Kormány javaslatát, a jogi bizottság által elfogadott – Szokolay Zoltán módosító javaslatát magában foglaló – módosítással fogadja el. Azt is kérem, hogy Torgyán József fenntartott módosító javaslatát, amely az erős felindulásban elkövetett emberölésre vonatkozik – nevezetesen arra, hogy erre se terjedjen ki a kegyelem, ha a többi erőszakos bűncselekményre nem terjed ki –, fogadja el a tisztelt Ház.
Köszönöm szépen.
