NYÍRI SÁNDOR, DR. megbízott legfőbb ügyész:
NYÍRI SÁNDOR, DR. megbízott legfőbb ügyész:
NYÍRI SÁNDOR, DR. megbízott legfőbb ügyész: Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! A képviselő úr erkölcsi, politikai fenntartásait megértem, azonban az általa hivatkozott alkotmányi és Ptk.-rendelkezéseket értelmezve, nem látok jogszabályi lehetőséget a szerződés érvénytelenségének megállapítása érdekében kereset benyújtására.
A szerződés érvényességének vizsgálatánál a megkötés időpontjában hatályos jogszabályi rendelkezésekből kell kiindulni. Az interpellációban hivatkozott jogszabályi rendelkezések egybevetéséből nem lehet azt a következtetést levonni, hogy a volt KISZ KB székházának elidegenítésére kötött szerződés Alkotmányba ütköző lenne. Kétségtelen, hogy az Alkotmány megfogalmazása szerint a magyar állam tulajdona nemzeti vagyon, a korábban hatályos rendelkezések szerint az egész nép vagyona. Az állam vagyonát azonban az Alkotmánynak a szerződéskötés időpontjában hatályos és jelenlegi rendelkezései szerint is állami vállalatok, gazdálkodó szervek, intézmények, társadalmi szervek kezelték, illetve kezelik. A kezelőket a törvényben meghatározott jogok illetik meg. Többek között a kezelésükben lévő állami vagyonnal való rendelkezési jog, ideértve az elidegenítés jogát is.
Ezeket a jogokat a külön jogszabályokban meghatározott rendelkezések szerint gyakorolhatják. A szerződést a Polgári Törvénykönyv 174. szakasza alapján sem lehet érvénytelennek tekinteni.
Az a rendelkezés, hogy az állami tulajdon egységes és oszthatatlan, nem jelenti azt, hogy az állami tulajdonban álló egyes vagyontárgyakat a törvényben meghatározott keretek és feltételek között ne lehetne elidegeníteni. A törvény ilyen értelmezése teljes jogbizonytalanságot eredményezne. Ezen az alapon például az állami tulajdonban lévő lakások elidegenítésére kötött szerződéseket is semmisnek kellene tekinteni. A Ptk., a Polgári Törvénykönyv ötödik szakaszának első bekezdése szerint a törvény tiltja a joggal való visszaélést. E rendelkezés – mint alapelv – megsértése önmagában nem eredményezheti a szerződés semmisségét.
Hosszan lehetne vitatkozni arról, hogy egy jogszerűen megkötött adásvételi szerződés mennyiben tekinthető joggal való visszaélésnek. Ebben a vonatkozásban a Polgári Törvénykönyv 200. szakasz (2) bekezdésének rendelkezését is irányadónak kell tekinteni, mely szerint: "semmis az a szerződés, amely jogszabályba ütközik, vagy amelyet jogszabály megkerülésével kötöttek".
Az adott esetben a szerződést nem lehet jogszabályba ütközőnek tekinteni.
Interpellációjában a képviselő úr is megállapította, hogy a földtörvénynek a szerződés megkötésekor hatályos rendelkezése szerint a kezelő az ingatlan tulajdonjogát átruházhatta. Az idézett rendelkezés szerint tehát a DEMISZ mint társadalmi szervezet jogosult volt az ingatlan átruházására. A Ptk. 5. szakasz (2) bekezdésének alkalmazásával kapcsolatban meg kell jegyezni, hogy a képviselő úr által kifogásolt szerződést nem lehet olyannak tekinteni, mint amely illetéktelen előny szerzéséhez vezetett.
Kétségtelen, hogy a jogügylet a DEMISZ-nek mint előadónak és a vevőnek, a Magyar Hitelbanknak is előnyös lehetett, adásvételt azonban a szerződő felek általában csak előnyös feltételek mellett kötnek. Azt az ügyben nem lehet bizonyítani, hogy a DEMISZ illetéktelen előnyhöz jutott, valamint azt sem, hogy a szerződéskötési jog gyakorlása társadalmi rendelkezéssel össze nem férő célra irányult volna.
Nem vitás, hogy a volt KISZ-székház eredetileg ifjúsági célok megvalósítására épült. Az sem kétséges, hogy a DEMISZ mint a KISZ jogutódja ma is működő, törvényesen bejegyzett ifjúsági szervezet. Az ellenkező bizonyításáig feltételezhető, hogy a vételárat is ifjúsági célokra fordították. Amennyiben ez iránt kétségek merülnek fel (Mozgás a képviselők között. Közbeszólás – Dr. Orbán Viktor –: Erősen!) , a DEMISZ gazdálkodásának vizsgálatára, a kapott vételár felhasználásának ellenőrzésére az Állami Számvevőszék rendelkezik megfelelő hatáskörrel. Köszönöm szépen.
