NYIKOS LÁSZLÓ, DR. az Állami Számvevőszék elnökhelyettese:
NYIKOS LÁSZLÓ, DR. az Állami Számvevőszék elnökhelyettese:
NYIKOS LÁSZLÓ, DR. az Állami Számvevőszék elnökhelyettese: Az Állami Számvevőszék megalakulásától kezdve, tehát 1990. január 1-jétől foglalkozik az állami vagyon privatizálásának a kérdéseivel. Hangsúlyozom, hogy az állami vagyonéval, tehát a mi kompetenciánkba a szövetkezeti vagyon kérdései nem tartoznak bele. Nemcsak az alkotmány, a hivatkozott alkotmányi paragrafus és az Állami Számvevőszékről szóló törvény kötelez erre minket, hanem azok a sajtó által nyilvánosságra hozott konkrét esetek, állampolgári bejelentések is. Vannak kezdeti tapasztalataink, hiszen elvégeztünk néhány konkrét vizsgálatot.
A kép vegyes. Nem minden átalakulásról mondhatjuk, hogy káros lehet a társadalomra, úgy tűnik, hogy a privatizálás nehezebb, sokkal bonyolultabb folyamat, mint az államosítás volt annak idején. Úgy látjuk, hogy több mint ezer állami vállalatnak a privatizálása nem is mehet, sajnos, hiba nélkül. Többek között azért, mert nem volt eddig és még ma sincs elég megfelelő színvonalú olyan szolgáltatás, ami a privatizációt elősegítené. Az átalakulási törvény gyakorlati próbáját most már mind több vagyonkezelő, vagyonértékelő cég is segíti, továbbá a tavasszal megalakult Állami Vagyonügynökség, amelynek szakemberei, vezetői konzultációkkal, publikációkkal segítik az átalakulási folyamatot.
Ami a konkrét kérdéseket illeti, az első kérdésre a válaszom egyértelműen igen. Vagyis foglalkozunk és foglalkozni kívánunk az átalakulás kérdéseivel. Említettem, hogy végeztünk néhány esetben konkrét vizsgálatokat, ezekből azonban messzemenő következtetéseket nem lehet még levonni. Felhívtuk azonban néhány államigazgatási szerv, minisztérium, a figyelmét egyes, általunk veszélyesnek tartott problémára. Így például az Autóker esetében a Kereskedelmi Minisztérium figyelmét, a Nagykanizsai Sörgyár esetében a Mezőgazdasági Minisztérium figyelmét, a Művészeti Alap ügyében a művelődési miniszter figyelmét.
Szeretném a tisztelt Országgyűlést arról tájékoztatni, hogy július közepére várhatóan elkészül egy részletes jelentésünk, amely mintegy harminc állami vállalatnak a reprivatizációs gyakorlatát dolgozza föl, és ezt egy részletes jelentésben megküldjük a parlament illetékes szakmai bizottságai számára. Továbbá szeretném azt elmondani, hogy foglalkozunk a tanácsi szférába tartozó állami vállalatok privatizációs problémáival.
Az első kérdésre tehát az a válaszom, hogy ma még kevés a szakmai tapasztalatunk ahhoz, hogy egyértelmű választ adjunk a kérdésre, de folyamatosan gazdagszik ez a tapasztalat, az a véleményünk, hogy csak konkrét esetben lehet és akkor sem könnyen megmondani, hogy a jogi szabályozás hézagos-e vagy a tapasztalatlanság okozza-e a hibás gyakorlatot, esetleg visszaélésekről van szó, tehát káros-e a privatizációs gyakorlat a társadalomra.
A második kérdéssel kapcsolatban a válaszom egyértelműen nem. Nem kívánunk tehát sürgősségi javaslatot kezdeményezni e témakörben, mert úgy véljük, hogy július közepéig egy megalapozott jelentést készíthetünk. Úgy tudjuk, hogy az állami vagyonügynökség is addig egy összefoglaló jelentést fog készíteni.
Célszerűnek tartanánk mindezek mellett azt is, hogyha az igazságügyi minisztérium áttekintené, illetve folytatná az áttekintését az átalakulási törvény, a társasági törvény, és a vállalati törvény gyakorlati érvényesülésének, és mindezek együttes áttekintésével kerülhetnénk olyan helyzetbe, hogy megalapozott javaslatot tegyünk a Parlament számára az átalakulási törvény esetleges módosítására vonatkozóan. Ma kellőképpen megalapozott törvénymódosítási javaslatot az Állami Számvevőszék nem kíván tenni. Az átalakulási törvény szakmailag kellőképpen meg nem alapozott módosítása olyan veszélyt rejt magában, ami miatt a külföldi tőke érdeklődése megszűnhet, az ország stabilitása iránt táplált hite megrendülhet. Köszönöm a figyelmet.
