KÓNYA IMRE, DR. (MDF)
KÓNYA IMRE, DR. (MDF)
KÓNYA IMRE, DR. (MDF) Tisztelt Országgyűlés! Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Elnök Úr! Mint tudjuk, Magyarországon jelenleg az 1949-ben hozott sztálini Alkotmány van érvényben. Ezt az Alkotmányt több ízben módosította az Országgyűlés. A legutóbbi nagyobb módosítás a háromoldalú tárgyalásokat lezáró szeptember 19-i megállapodást követően került sorra. Tudomásul kell azonban venni, hogy ennek a megállapodásnak egy részét az idő túlhaladta.
Másrészt pedig az Országgyűlés meg is változtatta a megállapodásnak bizonyos pontjait. Feltétlenül indokolt, hogy a politikai helyzet megváltozásával, az idő múlásával a valóban jogállami megoldásokat az alkotmányban átvezessük.
Ez az alapvető indoka ennek az alkotmánymódosításnak, különös tekintettel arra, hogy olyan alkotmányos rendelkezések is vannak pillanatnyilag, amelyek az ország kormányozhatóságát is lehetetlenné teszik. Ismeretes a kétharmados szabálynak a kérdése, az alkotmányerejű törvények kérdése, amely azt jelenti, hogy gyakorlatilag Magyarországon ma szinte minden törvény meghozatalához kétharmados többség szükséges. Ez nemcsak egyedülálló a jogállamok alkotmányában, példátlan, hanem a gyakorlati kormányzást is lehetetlenné teszi. Ez indokolja mindenekelőtt a kérdés sürgős napirendre tűzését.
Emellett egy nagyon jelentős indok szól még az alkotmány-módosító javaslat sürgős napirendre tűzése mellett: a nemzetiségi képviselet ügye. Mint tudjuk, a nagy alkotmány-módosítást követően elsietetten a nemzetiségi képviselők ügyében hozott az elmúlt Országgyűlés egy olyan döntést, amely sem nem oldja meg a nemzetiségek megfelelő képviseletét, érdekképviseletét sem, ugyanakkor ellentétes a jogállamok gyakorlatával. Hiszen egy képviseleti testületben behívásos alapon tesz lehetővé képviseletet. Ezt mindenképpen meg kell változtatni, és megnyugtatóan meg kell oldani a nemzetiségi képviselet ügyét, különös tekintettel arra, hogy az a határidő a következő napokban lejár, amelyen belül a nemzetiségi képviselőket be kellene hívni.
Megnyugtató megoldást kellene találni – erre vonatkozóan teszünk javaslatot az Alkotmányban, s ezt kiegészíti majd a választójogi törvény módosítása. Az első lépés az Alkotmány módosítása. Úgy gondolom, hogy javaslatunk megnyugtató lesz ebben a vonatkozásban. Ebben már részben elmondtam a sürgősség indokát is: elsősorban tehát, illetőleg egyenlő súllyal a nemzetiségi képviselet megnyugtató megoldásának a megkezdése, más részről pedig a kétharmados kérdésre vonatkozó alkotmány-módosítás indokolja a sürgősséget.
Hozzátenném azonban, tisztelt Országgyűlés, hogy ez a sürgősség nem jelenti azt, hogy az Országgyűlésnek megfontolás nélkül kellene hevenyészve dönteni ebben a kérdésben. Azt kérjük, hogy kerüljön napirendre a kérdés először egy általános vita keretében, és azt megelőzi egy jogi bizottsági előkészítés, amely folyamatosan fog folyni. Az általános vitát sem képzeljük el, hogy befejeződhet ez alkalommal; további jogi bizottsági előkészítést követően folytatódhat tovább, és azután a részletes vita is sorra kerül.
Tehát nyilvánvaló, hogy ez hosszú, kemény munkát követel az Országgyűléstől. A sürgősség mindössze azt jelenti, hogy minél előbb kezdjük meg ezt a munkát, hogy minél megfontoltabban tudjunk dönteni ebben a fontos kérdésben. Köszönöm szépen a figyelmet.
Határozathozatal
