DORNBACH ALAJOS, DR. (SZDSZ)
DORNBACH ALAJOS, DR. (SZDSZ)
DORNBACH ALAJOS, DR. (SZDSZ) Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Kérdést kaptam, mint előterjesztő, ezért köteles vagyok válaszolni.
Füzessy képviselő úr nyílt kérdést intézett hozzám, hogy vajon miként került be a tervezetünkbe a földtörvény 13. § javasolt (5) bekezdése. És lényegében ezt a kérdést megismételte Lukács Tamás képviselő úr is.
Kénytelen vagyok őket emlékeztetni arra, hogy az alkotmányjogi bizottság, amikor tárgyalta egyrészt a földtörvény módosításáról szóló törvénytervezetet, másrészt az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság által előterjesztett és az egyházi ingatlanokra vonatkozó törvényjavaslatot, akkor jelen volt Füzessy képviselő úr is, és - sajnos, csak az ülés elején - jelen volt Lukács képviselő úr is. Emlékeztetem: sajnálatos módon egy temetésre távozott, ezért nem volt ott végig az ülésen. Ezen az ülésen az alkotmányjogi bizottság elnöke - a jelen lévő Salamon képviselő úr - vetette föl, de Füzessy képviselő úr is, hogy nem lenne-e helyes a két törvénytervezetet összegyúrni, tehát egyesíteni. Akkor tettünk mi javaslatot - én csak tanácskozási joggal vettem részt, mert nem vagyok ennek a bizottságnak tagja, csak mint az egyik törvényjavaslat előterjesztője vettem részt -, tehát mi tettünk javaslatot, én tettem szövegszerű javaslatot, hogy mi legyen a tervezett (5) bekezdés szövege; Füzessy képviselő úr jelenlétében fogalmaztuk meg. A bizottság egyhangúlag el is fogadta. Majd külön szavazott a bizottság arról is, hogy az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság önálló törvénytervezetét elfogadja-e. És egy ellenszavazattal egyhangúan elutasította.
Tőlem ott senki nem kérdezte meg, hogy miért az egyszerűbb szöveget vettem be a törvénytervezetbe. Úgy gondolom, hogy nem kell most itt elmondanom, hogy miért, mert ma már ezt kifejtettem. Mert a bővebb szöveggel nem értettem, és ma sem értenék egyet, mert szakmailag indokolatlan. Az egészet nem tartottam szakmailag indokoltnak, de szintén csak kompromisszumkészségünk bizonyítására vettük be. Mert a mi véleményünk akkor is az volt - ami alatt értem most, hogy én mint a szabad demokraták képviselője tettem elsősorban kezdeményezést, majd az önkormányzati bizottság egységesen ugyanezt az álláspontot képviselte -, hogy nem szükséges tovább szabályozni ezt a kérdést, sem egyházi ingatlanokra, sem egyéb ingatlanra.
Tehát ezért egy egyszerűbb szövegváltozattal, de azt mondtuk: ám legyen, a béke kedvéért. Ezzel, úgy gondolom, magyarázatot adtam. Semmiféle turpis cél senkit nem vezetett, és csodálom, hogy egyáltalán ez felmerült.
A másik, amire válaszolni kívánnék, az lényegében Szél Péter képviselő úr kérdése, hogy miért a megyénként szervezett bizottság bírálja el, és másodfokon miért a belügyminiszter, illetve a mellette, vagy általa szervezett másodfokú hatóság. Ezt majd a végrehajtási rendelet lesz jogosult részletezni. A törvénytervezet ismertetésekor igyekeztem bizonyos vitát kivédendő megindokolni, hogy kívülálló szakértőkkel hosszasan konzultálva ezt a megoldást találtuk a legegyszerűbbnek, leggyorsabbnak, legmegnyugtatóbbnak ahhoz, hogy egy négy-öt hónapos, de mindenképp pár hónapos időszakra egy átmeneti rendelkezést úgy oldjunk meg, hogy ne hozzunk létre felesleges új bizottságokat, ne kelljen kinevezni kormánybiztosokat. Ez az a szerv, a megyei tanács vb-titkára; a kormánynak alárendelt, a belügyminiszternek utasítási, munkáltatói jogköre van vele szemben. Tehát úgy gondoltuk, hogy ez az a szerv, amelyiknek a vezetője közvetlen kormányfelügyelet alatt dolgozik.
Az már más kérdés, hogy a bizottságok milyen szempontok szerint dolgoznak. Az Országgyűlés annyiban megköti a kezét ezeknek a bizottságoknak, hogy utalunk a törvénytervezet szövegében az 1990. évi VIII. törvény, az állami vagyonvédelemről szólótörvény legfontosabb előírására, amely eredetileg a Vagyonügynökségre ró kötelezettségeket, hogy milyen szempontok szerint köteles eljárni. Ugyanezeket a szempontokat teszi a törvényjavaslat kötelezővé a vagyonrendező bizottságoknak is, tehát így a létrehozandó bizottságok egyrészt nem valamiféle homályban fognak tapogatózni.
Másrészt pedig úgy gondoljuk, hogy működéséhez eligazítást kell majd adjon a Kormánynak az ingatlanokkal kapcsolatos koncepciója. Ha ez minden részletében még megnyugtató vagy világos megfogalmazást nem nyert, azt ne nekünk, az előterjesztőknek róják fel. Itt kell utalnom arra, hogy tegnap Torgyán képviselő úrral ebben a kérdésben egy rövid tv-interjúban, amit készítettek velünk, elég éles hangú … - nagyon becsülöm a kollégát, személyesen nagyon jóban vagyunk, de hát … -, még nagyon sértő jelző is elhangzott emiatt, mert azt mondtam, hogy sajnos a Kormány e tekintetben nem fogalmazott meg koncepciót; s akkor erre kénytelen vagyok magyarázatot adni. Az alkotmányügyi bizottság, amikor ezt a törvénytervezetet legutóbb tárgyalta, jelen volt a kormány képviseletében az egyik államtitkár úr és a bizottság egyik tagjának igen határozott, ismételt kérdése, hogy ennek a törvénytervezetnek a kérdésében mi a Kormány álláspontja, az államtitkár úr azt mondta, hogy nem tudja.
Akkor tőlünk ne kérjék számon ugyanezt! Köszönöm szépen. (Taps a bal oldalon.)
