FÜZESSY TIBOR, DR. (KDNP)

Teljes szövegű keresés

FÜZESSY TIBOR, DR. (KDNP)
FÜZESSY TIBOR, DR. (KDNP) Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Dornbach képviselőtársunk éles logikával és nagyon ésszerű okfejtéssel fejezte ki azt a véleményét, hogy ez a sokat vitatott (5) bekezdés a törvényjavaslat szövegében idegen test, valójában nem illik bele. Megkérdezném azonban őt, vagy bármelyik más képviselőtársunkat: segítenének nyomra vezetni ebben a kérdésben, hogy ez a bizonyos (5) bekezdés hogyan került be az 54-es számú törvényjavaslatba? (Gyér taps.) A 36-os számúban ugyanis nem szerepel, abban nincs (5) bekezdés. A 36-os számú javaslatot előterjesztették május 22-én. Utána dátum nélkül, de kétségtelenül később keletkezett a 40-es számú törvényjavaslat, amely önálló kérdésként kezeli az ügyet, és amelynek az első §-a teljes egészében azonos a most élő, úgynevezett Lukács-féle módosítási javaslattal.
Időben ez után keletkezett az 54-es számú törvényjavaslat, amelyiknek dátuma május 29-e, és amelyikben szerepel ez az ominózus (5) bekezdés. Szerepel, de nem ugyanazzal a szöveggel, amivel a Lukács-féle törvényjavaslat. Eltérő a megszövegezés, két irányban is. Egyrészt szélesebb körű, másrészt szűkebb körű. Szűkebb körű a Lukács-féle javaslatnál annyiban, hogy csak az egyházakról tesz említést, a vallásfelekezetekről, vallási közösségekről és ezek szervezeteiről nem. A javasolt technikai megoldása azonban teljesen azonos a Lukács-féle javaslattal, amennyiben azt a megoldást tartalmazza, hogy az érintett egyházak vagy jogutódjuk hozzájárulásával lehet csak ennek a bizonyos tervezett vagyonellenőrző bizottságnak az engedélyt megadni.
Másrészt az 54-es számú javaslatban szereplő megfogalmazás szűkebb körű, mint a Lukács-féle javaslat.
Talán megkockáztatnám azt a megjegyzést, hogy a Lukács-féle javaslat azért teljesebb és talán szakszerűbb is, mert kiemeli a termőföldeket, az ipari és egyéb gazdasági célú létesítményeket. Ha ugyanis ezeket nem emelné ki, akkor az 54-es számú törvényjavaslat (5) bekezdése ezekre is vonatkozna.
Én a tegnapi felszólalásomban, amelyet azóta nagyon sokszor megbántam, azért bántam meg, mert úgy vettem észre, hogy objektíve hátráltatta ennek az ügynek a gyors elintézését; én azt szerettem volna legjobban már tegnap is, hogyha mára már ezt az egész vitát elfelejtettük volna és a törvényjavaslatokból törvény lenne. Teljesen akaratom és intencióim ellenére sikerült így az ügy.
De ha már így történt, akkor mégiscsak vissza kell térnem a tegnapi megjegyzésemre. Itt az történt valójában, hogy egy előterjesztett - szabályszerűen előterjesztett, emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság által megvitatott - törvényjavaslatot tulajdonképpen úgy helyeztek át egy másik törvényjavaslatba, hogy annak a tartalmát, szövegét megváltoztatták, részint megcsonkították, részint szélesebb kört adtak neki. Ez a megoldási lehetőség semmiképpen nem jó. Én itt semmiféle gyanúsítgatást nem óhajtok szóvá tenni. Itt nyilvánvaló félreértésről, tévedésről van szó, lényegében azonban mégsem történt más, mint az, hogy ha az 54-es számú javaslatot, amelyet minden elképzelhető bizottság jónak talált, a tisztelt Ház elfogadta volna, akkor abba a helyzetbe került volna, hogy közvetlenül utána egy eltérő tartalmú, 40-es számú törvényjavaslatot kellett volna tárgyalnia, és akkor lehetséges, hogy ugyanabba a helyzetbe jutott volna a tisztelt Országgyűlés, amelyikbe tavaly került, pontosan a földtörvénynek a vitája során, amikor is a földtörvénynek egyik elhamarkodottan meghozott, vagy legalábbis a későbbiek tükrében elhamarkodottan meghozott rendelkezését egy héttel később meg kellett változtatnia.
Ami az (5) bekezdésnek most már a Lukács Tamás-féle végleges előterjesztését illeti, én ennek a törvényszövegnek semmiféle különösebb jogi aggályosságát nem látom. Elhangzottak itt bizonyos jogi kifejezések elővásárlási jog gyakorlásáról. Én ebben semmiféle elővásárlási joggyakorlást nem látok. Nem tudom, hogy hogy került be oda. (Közbeszólás: Nem hangzott el ilyen!) Akkor vevőkijelölési jog, elnézést kérek, azt se látom. (Dr. Kövér László: Az baj! - Dr. Orbán Viktor: Nem? Polgári Törvénykönyv!) Majd talán magyarázatot kapunk rá. Én már rég tanultam ezeket a kifejezéseket, lehet, hogy elfelejtettem.
Itt tulajdonképpen talán jobban megközelítené a helyzetet egy bizonyos vétógyakorlási jog. Arról van szó ugyanis, hogy a tanács által, illetőleg a belügyminiszter által kijelölt bizottság meghozhatja a döntést a volt egyházi ingatlanok tekintetében is. Ez ellen a döntés ellen az érintett ingatlanok tekintetében azonban az egyházaknak - nem szívesen használom a vétójog kifejezést, de - bizonyos beleszólási joga és beleszólási lehetősége van. Nem vevőkijelölés ez. (Dr. Orbán Viktor (FIDESZ): Annak adják át, akinek tetszik.)
Nem annak, akinek tetszik, szó sincs róla. Itt arról van szó, hogy az egyház bejelenti az igényét. Itt inkább egy olyan jogi aktusról van szó, hogy az egyház bejelenti azt, hogy igényt támaszt erre az ingatlanra, és ezért időt kér. Időt kér egyszerűen azért, mert nincs meg a gyakorlati módja és lehetősége egyelőre arra, hogy hasznosítani tudja a kérdéses ingatlant. Sajnos, az egyházak nincsenek olyan állapotban, nincsenek olyan szervezettségben és felkészültségben, hogy azonnal hasznosítani tudják ezeket az ingatlanokat. Egyszerűen azért, mert a szervezettségük, a személyi állományuk az elmúlt 40 esztendőben olyan sérelmeket szenvedett, hogy nem tudnák az eredeti rendeltetésüknek megfelelően fölhasználni ezeket az ingatlanokat. Nyilván ezeknek az ingatlanoknak a nagy részét a továbbiak során sem, belátható ideig nem tudják felhasználni. Azonban nagyon valószínű, hogy a kérdéses ingatlanok egy részével már terveik, elképzeléseik vannak. Nem olyan elképzeléseik, hogy azokból hasznot és üzletet csináljanak, hanem olyan elképzeléseik, hogy azokból iskolákat, kollégiumokat és kórházakat csináljanak akkor, amikor a szervezettségük eljut olyan stádiumba, hogy erre meglesz a gyakorlati lehetőség. Nyilván nem 40-50 évre akarják akadályozni ezeknek az ingatlanoknak az egészséges forgalmát, hanem csak olyan belátható időre, amire nézve nekik már konkrét elképzeléseik vannak. Ilyen körülmények között én teljesen reálisnak tartom ezt az egyházi igényt, és nem hiszem, hogy ezt bármiféle okoskodással, jogi érveléssel akadályozni lehetne és akadályozni célszerű lenne. Köszönöm szépen. (Taps.)

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem