PINTÉR JÓZSEF (FKgP)
PINTÉR JÓZSEF (FKgP)
PINTÉR JÓZSEF (FKgP) Igen tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Elöljáróban azt kell mondanom, hogy a magyar mezőgazdaság átalakításának végcélja az fog lenni, hogy túlsúlyba kerül a magángazdálkodás, de ez a téma nem a mostani ülés témája. Ez egy cél, amelyet egy folyamat fog követni, hogy a célt megvalósítsuk. Akkor lesz a magyar mezőgazdaság átalakítható, ha lesz elég vállalkozó, aki ért a gazdálkodáshoz, meg tudja a földet művelni, az ország szekerét abból az állapotból, amelyben ma vagyunk, ki tudja emelni. Ennek a célnak a megvalósíthatóságát gátolja az a jelenlegi állapot, amely ma van: hogy el akarják a földek egy részét adni. Én mint volt vállalati főkönyvelő jól ismerem a számviteli előírásokat, tudom, hogy mi játszódott le az elmúlt 40 év alatt a magyar mezőgazdaság életében. Volt egy alaptevékenység: növénytermesztés, állattenyésztés és kertészet. Gazdaságilag nem volt megalapozott az állattenyésztés, át kellett adni magángazdálkodásba, háztájiba, ugyanígy a kertészetet, a zöldségtermelést is. Ez a háztáji gazdaság látja el ma Magyarország lakosságának jó részét. Megmaradt a növénytermelés és egy kis állattenyésztés.
Nem volt elég a mezőgazdaság átalakulásában ez a folyamat, el kellett kezdeni kiépíteni a kisegítő gazdaságokat, hogy meglegyen az a nyereség, amelyből a termelőszövetkezet, a nagyüzemi gazdálkodás magát fenn tudja tartani. Hogy most a földet el akarják adni - azon túl, hogy spekulatív jellege van -, gazdálkodási okai vannak. Azzal a 3-4 százalékos nyerséggel, amit ma a mezőgazdasági nagyüzemek elérnek, nem lehet gazdálkodni, nincs bővített újratermelés. Nem azért van bizonytalanság a mezőgazdaságban, mert ezek a témák napirenden vannak, hanem azért van beruházási hiány, mert nincs hozzá tőke, pénz. A gépek amortizálódni fognak, túl vannak írva, nem fognak tudni helyette másikat venni. Kell a pénz! - ahhoz, hogy nyereség legyen, mert a kisegítő gazdaság hozama sem elegendő a termelőszövetkezet fenntartásához, a nyereség képzéséhez, esetleg netán egy nagyobb összegű prémium kifizetéséhez. (Szórványos taps.)
Hogy gazdálkodási okok vannak, azok a mai törvények, rendelkezések szerint vannak így. Hogy ez változni fog, az egy későbbi téma, ma azonban ez a helyzet. Gazdálkodni tudnak, de csak úgy tudnak nyereséget termelni, ha ehhez a lehetőséghez is hozzájutnak.
Nem is beszélek a spekulációkról, amik előfordulnak; most zártkertnek kiadják, esetleg később átalakítják, és üdülőtelekként vagy más formában, busás haszonnal forgalomba fogják hozni. És éppen azoktól fogják elvenni a földet, akik később azon gazdálkodnának - és eredményesen gazdálkodnának!
A termelőszövetkezetek 40 százaléka jelenleg pénzügyileg nem stabil, nem nyereséges, a felbomlás szélén van. Abban én is egyetértek, hogy ez a stop, ez a tilalom ne jelentse mindenféle lehetőség kizárását - ahogy igen tisztelt képviselőtársam mondotta -, mert vannak helyes gazdasági irányok, vannak pozitív oldalai is a földeladásnak, és vannak negatív oldalai is. De mert mi, az Országgyűlés vagy a Kormány a jelenlegi helyzetben ezt országosan nem tudja ellenőrizni - éppen azokból a számokból látszik, amelyek azt mutatják, hogy öt hónap alatt a tavalyi egész évi földeladás tízszeresére nőtt -, nem tudjuk, milyen állapotok következnének be egy esztendő múlva. Éppen ezért azzal értenék egyet, hogy a Zsiros Géza képviselőtársam által beterjesztett földtörvényt azonnal fogadjuk el azzal, hogy kezdődjenek meg a részmunkálatok olyan oldására, amely alapján valaki, egy bizottság a földeladások jogosságát, pozitív oldalát felül tudja bírálni. Köszönöm szépen.
(A terembe katonai egyenruhába belépő Kéri Kálmánt a képviselők hosszan tartó, lelkes tapssal fogadják.)
