MÁDI LÁSZLÓ (FIDESZ)

Teljes szövegű keresés

MÁDI LÁSZLÓ (FIDESZ)
MÁDI LÁSZLÓ (FIDESZ) Elnök Úr! Tisztelt Ház! Hölgyeim és Uraim! Mindannyian tudjuk, hogy az általunk most tárgyalt költségvetési tervezet nagyon sok ponton robbanásveszéllyel fenyeget, és itt és most nekünk az az elsődleges dolgunk, hogy lehetőség szerint hatástalanítsuk ezeket a bombákat, legalábbis már amennyire ezt a körülmények engedik.
Kétségtelenül a legnagyobb hatóerejű és hatósugarú bomba a jövő évi költségvetésben a munkanélküliség problémája. Vajon felismerte-e a kormányzat ezen problémakör óriási súlyát és várható következményeit?
Vajon koncepcionális tisztánlátásban, eszközrendszerben és pénzügyi fedezet oldaláról állunk-e azon a szinten, hogy a munkanélküliség jövőre már minden bizonnyal 100 ezres nagyságrendű mértékét és annak regionális és ágazati hatásait ha nem is gyógyítani, de legalább elfogadható mértékben csillapítani tudjuk?
Hogy ha ezen kérdések megválaszolásánál a kormányzópárt programját vesszük alapul, a költségvetési előirányzatban szereplő 78 milliárd forint hiányt szemléljük, akkor válaszunk mindenképp igenlő. Ez a magas összeg ugyanis feltételezi, hogy a várható drasztikus gazdasági intézkedések várható hatásait a munkanélküliség aktív és passzív ellenszerét már beépítették a költségvetésbe.
Elvárható lenne, hogy a Kormány ezen kiépített védőrendszerre bátran támaszkodva kezdhetné el a kemény gazdasági reformlépéseit. Nem lehet várni ugyanis, hogy ennek hiányában a kormányzat kitartóan és makacsul végigvinné az általunk is támogatott támogatásleépítési programját, és teljes egészében vállalja a KGST-piac összeomlásának következményeit és az elkerülhetetlen gazdasági visszaesés komoly munkanélküliséggel együtt járó hatásait. Sajnos az eddig eltelt időszak és a benyújtott költségvetési tervezet nemhogy nem erősít bennünket eme optimista várakozásainkban, hanem sokkal inkább pesszimistává tesz bennünket. Miért? A jövőre tárgyalandó foglalkoztatási törvény kétfajta forrást teremt a munkanélküliség tüneteinek orvoslására.
Az egyik a költségvetésben tételesen megjelenő foglalkoztatási alap, míg a másik a biztosítási elven járulékra épülő szolidaritási alap. Mivel azonban a szolidaritási alapra és egyáltalán, a munkanélküliség finanszírozására korlátlan költségvetési garancia van, így a szolidarítási alap sorsa a költségvetés szempontjából sem lehet közömbös.
Az egyik probléma az, mint ahogy az egyeztetések kronológiai rendjének vizsgálatakor kiderült, hogy a költségvetés foglalkoztatási alapjának összegszerű meghatározásakor a Kormány a 3+1, tehát összesen 4 százalékos járulékfizetéssel számolt, arra épített. Ám a legújabb hírek szerint ebből már talán csak 2 százalék fog szerepelni a januári beterjesztésben. Márpedig 2 százalék járulék esetén, épp a Kormány által végzett számítások eredményeképpen a szolidarítási alap várható hiánya 8 milliárd forint lesz, ami éppen duplája a foglalkoztatási alapban erre az esetre tartalékba tett pénznek. 4 milliárd forint pedig nem elhanyagolható pénzösszeg.
Ugyanekkor még ezt a 2 százalékos összeget sem érzem igazából bebiztosítottnak, amiről az Érdekegyeztető Tanács ellenvéleménye és Szabó Tamás államtitkár úr az irányú kísérlete győzött meg, amelyik a hivatalos kormányállásponttal szemben arra próbálta rávenni a szociális bizottságot, hogy a társadalombiztosítás valamilyen formában, valamilyen forráscserével fizesse ki ezt az összeget.
A másik probléma az, hogy az események bármilyen alakulása esetén, paradox módon, nő a költségvetés eddig meghatározott hiánya, s csak a legjobb esetben marad a tervezett szinten. Ez abból adódik, hogy amennyiben a szolidaritási és a foglalkoztatási alap kimerül, úgy nő a költségvetési deficit. Míg ha a szolidaritási alap nem használódik fel, akkor az nagy valószínűséggel a foglalkoztatási alapot növeli, de nem csökkenti a költségvetés deficitjét.
Azt, hogy hazánknak hosszú távú munkanélküliségre kell számítania, azt többek között az ifjúsági munkanélküliség növekvő aránya mutatja. Szűkebb hazámban, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a munkanélküliség által legjobban sújtott területeken, Vásárosnamény, Nyírbátor és Fehérgyarmat körzetében az összes munkanélküli 42-50 százaléka 30 éven aluli. Ne felejtsük el, hogy a 25-30 év alattiak tudtak a legkevesebb tartalékot felhalmozni, lakást, biztos egzisztenciát teremteni, vagy ha már éppen túl is vannak a lakásgondokon, akkor nyomasztó súlyként nehezedik rájuk az elődöknél összehasonlíthatatlanul nagyobb lakáshitel-törlesztő részlet. Zárójelben jegyzem meg, hogy részben ez motívál bennünket abban, hogy reményeink szerint egy igazságosabb elosztást dolgozunk ki, de erről majd képviselőtársam kifejti a frakció véleményét.
Emellett azonban meg kell még említenünk a gyermeknevelés óriási terheit, ami szintén erre a korosztályra hárul.
A FIDESZ az aktív foglalkoztatáspolitikát támogatja, annál is inkább, mert különösen az ifjúsági munkanélküliség esetében a segélyezés bizonyítottan a legrosszabb forma. Épp a megyében levő gondok miatt, ahol a munkanélküliek száma már meghaladta a 17 ezret, fontosnak tartom felhívni a figyelmet, hogy a foglalkoztatási helyzet javítására szánt pénzeszközöket szigorúan normatív alapon, a rászorultság alapján kell elosztani az ezt igénylő térségek között.
Tehát a foglalkoztatási alap felhasználása decentralizált kell, hogy legyen, normatív és az egész évet figyelembe vevő.
Sajnos a költségvetési tervezettel a Kormány már kész helyzetet teremtett. Mi csak reménykedhetünk, hogy a kormányzatnak az 1991-es évben sikerül olyan gazdaságpolitikát folytatnia, amely felvállalja ugyan az elkerülhetetlenül fájó lépéseket, ám a várhatóan fellépő 4-5 százalékos munkanélküliséget is kezelni tudja majd. Azt is figyelembe kell vennünk ugyanakkor, hogy a munkanélküliség problémáinak orvoslásakor nem áll a rendelkezésünkre egy átfogó szociális rendszer, amelyre támaszkodhatnánk mindazok esetében, akik a munkanélküliség megfelelő formáiban nem részesedhetnek. Ugyanakkor nem szeretnénk, ha a Kormány felelős körei az év második felében majd azért odáznának el népszerűtlen, támogatásleépítő intézkedéseket, mert a nem kellően átgondolt költségvetés miatt kimerül az erre szánt alap, s ennek komoly esélye van. Köszönöm szépen.

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem