HAJDU ISTVÁNNÉ, DR. (FKgP)
HAJDU ISTVÁNNÉ, DR. (FKgP)
HAJDU ISTVÁNNÉ, DR. (FKgP) Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A költségvetési hiány az ország működőképességéért, fizetőképességéért aggódókat mindenképpen arra sarkallja, hogy az adózás területén egy olyan optimumpontot találjunk, amely átsegít minket az utóbbi évtizedek minden bizonnyal legkritikusabb évén.
Nem lehet kétséges, hogy mind a vállalkozóknak, mind a magánszemélyeknek súlyos terheket kell viselniük. E terhek azonban csak annyira lehetnek súlyosak, amely alatt a gazdaság és annak szereplői nem roppannak össze.
Mit jelent mindez most már konkrétan az előttünk álló törvénytervezettel kapcsolatban? Abból kell kiindulni, hogy reális eséllyel nem kérhetünk számottevő adómérséklést, csak és csakis ott javasolhatunk kedvezményt, ahol ez megvalósítható és indokolható. Ehhez szeretném képviselőtársaimat megnyerni.
A vállalkozási nyereségadóról szóló törvénnyel kapcsolatban egyetlen gondolatot szeretnék kiemelni: az élelmiszeripar egyes területeinek esetleges adókedvezményének meghagyását. A bevezetőben elmondottakkal szoros összefüggésben kérem, tekintsük át ismételten az élelmiszeripari tevékenységek és szolgáltatások adóvisszatartás formájában igénybe vehető kedvezményei meghagyásának lehetőségét!
Tudnunk kell, hogy tizennégy féle élelmiszeripari termék-előállító tevékenységre és kétféle élelmiszeripari szolgáltatási tevékenységre 1990 első félévében 35%, utána pedig 20%-os adókedvezmény tartozott. Ez megtalálható az 1988. évi IX., illetőleg az ezt módosító 1990. évi vállalkozási nyereségadóról szóló törvény 7. számú mellékletében.
Nem úgy az előttünk álló módosító javaslatban, ahol a 6. §-ban rögzített tervezet szerint mindenfajta élelmiszeripari tevékenységre megszűnne az adókedvezmény. E tény igazán csak a törvénytervezethez csatolt indoklásból tűnik ki, így az sem volna számomra meglepő, ha sokunk szeme előtt ez elsikkadna.
Természetesen a korábbi teljes mértékű adókedvezményt minden területen nem javasolhatom, így csak azoknál a tevékenységeknél javaslom a már ez évben is csökkentett, tehát 20%-os adókedvezmény fönntartását, amelyek a lakossági alapellátáshoz kapcsolódnak. Ezzel célom kettős: egyrészt a jelenlegi törvénytervezethez képest visszaállítaná a korábbi törvény olyan jellegű harmóniáját, amely a mezőgazdasági és az alapvető élelmiszertermékek vonatkozásában az alapanyagra épülő élelmiszeripari tevékenység egységes kezelését volt hivatott biztosítani. Ez a javaslatom nem mond ellent a törvényjavaslat indoklásában szereplő két alapvető érvnek, mármint hogy a szabad árak teljes körűvé válása, illetve a privatizáció eredményeképpen kell a támogatást teljes egészében megszüntetni, hiszen én nem tulajdonforma, illetve árrendszer szerinti versenysemlegességet kérek, hiszen ez már megvan, hanem tevékenységi alapon tekintett versenysemlegességet, egyes élelmiszeripari termék-előállító tevékenységre vonatkoztatott kedvezményt.
Másrészt a módosítás során arra is törekedtem, hogy az alapvető élelmiszer-ellátó tevékenységeknél az 1990-es évben már eddig is tapasztalható termelés-visszaesésnek gátat szabjunk. Mindennek fogyasztási, foglalkoztatási és nem utolsósorban közhangulati vonatkozásai nem elhanyagolhatóak.
Az említettek figyelembevételével ezután a 20%-os kedvezmény meghagyását a húsipari, baromfiipari, tejipari, malomipari, cukoripari termékeknél és a kenyér vonatkozásában javaslom csak. Az összes más területen, az élelmiszeripar egyéb területein elfogadom a kedvezmények megszüntetését.
Úgy gondolom, az ilyenfajta szelekcióval egyszerre tudjuk biztosítani a mikro- és a makrogazdasági egyensúlyi követelményeket. Konkrét módosító javaslatomat is ezzel összefüggésben nyújtottam be, és kérem szíves támogatásukat. (Taps.)
