HORVÁTH ALADÁR (SZDSZ)
HORVÁTH ALADÁR (SZDSZ)
HORVÁTH ALADÁR (SZDSZ) Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az Alkotmányban elismerést nyertek a nemzeti és etnikai kisebbségek jogai, így megteremtődtek az elvi lehetőségei annak, hogy a kisebbségek otthon legyenek a hazában, alkotói, építői egy igazi demokráciának. Az önkormányzati törvény kötelező feladatként szabja meg a helyhatóságoknak a kisebbségi jogok gyakorlásához szükséges feltételek biztosítását. Ez elvben azt is jelenti, hogy a Kormánynak viszont biztosítani kell az önkormányzatok részére az ehhez szükséges anyagi feltételeket.
Nézzük, mennyit szán az állami költségvetés arra, hogy a Kormány által is megfogalmazott célkitűzéseknek megfelelően a nemzeti és etnikai kisebbségek az eddiginél nagyobb hatékonysággal érvényesíthessék jogaikat. Nemzetiségi alapok céljára szerepel 20 millió forint, nemzetiségekkel kapcsolatos kormányzati feladatok ellátására 17,5 millió forint, nemzetiségi lapokra 20 millió forint, országos nemzetiségi szövetségek támogatására 100 millió forint, ezt ha összeadom, 157,5 millió forintot tesz ki.
Szerepel még a Belügyminisztérium költségvetésében 626 millió forint a nemzetiségi iskolák finanszírozására. E pénzből csak a már működő nemzetiségi oktatási intézményeket képes támogatni. A cigány anyanyelvű oktatásra például ezzel semmiféle lehetőséget nem teremt. De nem található az előirányzatban az országgyűlési biztosi intézmények funkcióba helyezésére sem fedezet. Megállapítható tehát, hogy a költségvetési törvény kizárja a lehetőségét annak, hogy a jogalkotási eredmények következményei a gyakorlatban is érvényesüljenek. Félő, hogy ilyen körülmények között a papíron létező jog újra csak írott malaszt marad. Gondoljunk például arra, hogy a nem magyar anyanyelvű magyarországi cigányság anyanyelvi oktatásának megteremtése ezzel ismét a távolabbi jövőbe tolódik el és ez a cigány etnikai kisebbségi jogok gyakorlásának csak egyik, de fontos eleme. Azt a tényt, hogy a cigányság nemzedékeken keresztül nem juthat hozzá a társadalmilag érvényes tudáshoz, megítélésem szerint csak politikai diszkriminációként lehet értékelni.
A magyarországi Roma Parlament álláspontja szerint a cigányság szemszögéből nézve már az egészséges élet újratermelődése van súlyosan veszélyeztetve, a putrik, az egészségtelen egyszoba-konyhás lakások és a táplálkozási hiányosságok következtében. Ebben a vonatkozásban a magyarországi cigányság egy jelentős részének helyzete hasonló a harmadik világ éhező népeinek sorsához – és mindehhez járul még az etnikumot sújtó előítélet kiváltotta tartós stresszhatás, az állandósult marginalizálódás, azaz a társadalom szélére vagy a társadalmon kívülire rekesztés súlyos krízise.
Felmerülhet többekben az, hogy amikor az ország egyharmada szegény vagy szegényedik, akkor miért indokolt hangsúlyozni a cigány szegényeket, vagy a kisebbségben lévők közül miért kell kiemelni a cigány kisebbségieket. Azért tisztelt Képviselőtársaim, mert az azonosság és a különbözőség állandóan együtt van jelen. Azonos két ember szegénysége, de rasszjegyei alapján a cigányságnak még kevesebb esélye van a munkaközvetítő irodákban munkahelyhez jutni vagy a helyi önkormányzatban lakásépítési támogatáshoz.
A kisebbségi létben is vannak azonosságok, de a cigányság az egyetlen olyan jelentős kisebbség Magyarországon, amelynek a nemzetiségi jogait elvették, amelyet segédmunkás létben, tudatlanságban, szociális állampolgári létbizonytalanságban tartottak. Törvényszerű, hogy két szegény vagy két kisebbségi közül a rasszjegyeket hordozó cigány kisebbséghez tartozó a szegényebb és kiszolgáltatottabb, mert őt az etnikumát kollektíven érintő előítéletes diszkrimináció is sújtja.
Tisztelt Képviselőtársaim! Úgy tűnik, a Kormány nem fogja fel olyan válságosnak a roma kisebbség helyzetét, mint amennyire katasztrofális az. Vagy pontosan tudja, és akkor nem történt a cigány politikában rendszerváltás és számíthatunk a legrosszabbakra. Ha viszont komoly és felelős politikát folytat, akkor a nemzeti megújhodás programja szerint is komplex válságkezelő kormányzati tevékenységet kell folytasson. Összegyűjtve minden anyagi és szellemi potenciált, amely megfelelő módon tudja kezelni a problématömeget, és megoldási módozatot nyújt az érintettek, az egész társadalom számára. Sürgős, nem halasztható feladat. A Roma Parlament szakértői felajánlják szakmai tudásukat egy valódi európai léptékű válságkezelői kormányzati program megalkotásához.
Engedjék meg, hogy röviden néhány szót szóljak az előző rendszer cigánypolitikájáról, amely deklarációiban demokratikus volt, a valóságban fajgyűlölő, cigányellenes. Mindannyian tudjuk, a cigányságot erőszakos asszimilációra kényszerítették. Kialakították a cigányságban azt az érzetet, hogy ebben az országban szégyen cigánynak lenni, hogy nincs a cigánynak kultúrája, hagyománya, anyanyelve, az etnikai másságból eredő életmódja, amely értékes és becsülhető lenne az ítélet meghozatalára önmagát jogosnak tartó többség szemében. Kialakították ezzel a cigányságban az öngyűlöletet, azt a meggyőződést, hogy a cigányságot ért diszkriminációért nem a hatalom a felelős, hanem a másik cigány, a lemaradt, a szegény, az elesett. Körülépítették a cigányságot hamis mítoszokkal, melyekkel a mai napig is megakadályozzák, hogy a cigányságról, helyzetéről logikusan, humánusan és szolidárisan legyünk képesek gondolkodni.
Engedjék meg, hogy felolvassak egy idézetet Aronson Társas lény című könyvéből: "Ha valamilyen módon kárt okozunk egy másik embernek vagy embercsoportnak, akkor cselekedetünk igazolására tettünk elszenvedőjét lekicsinyeljük, ha sikerül elhitetnünk magunkkal, hogy az a csoport értéktelen, tagjai buták, erkölcstelenek, tulajdonképpen nem is emberek, akkor leigázhatjuk őket, megköthetjük, megfoszthatjuk őket a továbbtanulás lehetőségétől, vagy akár meg is gyilkolhatjuk őket, hiszen nem kell attól tartanunk, nem kell azt gondolnunk magunkról, hogy mi erkölcstelenek vagyunk."
Tisztelt Képviselőtársaim! Kénytelen vagyok az önök erkölcsi, etikai felelősségérzetére hivatkozni és hagyatkozni, amikor azt kérem önöktől, hogy álljunk útjába az ilyen típusú gondolkodásmódnak és gyakorlatnak. Az Országgyűlésnek, országunk legfőbb döntéshozó fórumának képesnek kell lennie szakítani az eddigi kisebbségpolitikai gyakorlattal. Képesnek kell lennie az ország hosszú távú érdekeinek a leginkább megfelelő döntések meghozatalára.
Képviselőtársaim! Nem alkottunk kisebbségi törvényt. Nem tettük lehetővé a kisebbségek által szabadon választott képviselők jelenlétét a Parlamentben. S még jóideig nem lesz országgyűlési biztosuk a hazai nemzeti és etnikai kisebbségeknek. Ezért azt kérem önöktől, kerüljük el azt a hibát, hogy a költségvetés jelenlegi hányosságaival, hiányával a legminimálisabb kisebbségi jogok gyakorlásának is gátat vessünk.
Tisztában vagyunk azzal, hogy szükség-költségvetést kell elfogadnunk, s azzal is, hogy az ország jelenlegi gazdasági helyzetében szinte semmire nem jut annyi pénz, mint amennyi kellene. Ezért nem akarok túlzott és teljesíthetetlen igénnyel fellépni. A ma délelőtt szerb, szlovén, horvát, román, német és cigány szervezetek vezetőivel konzultáltunk, és a legmesszebbmenőkig támogatják a javaslatainkat.
Az alábbi, a szükségletekhez képest igen szerény módosításokat szeretném javasolni. Először is a nemzetiségi szövetségek részére előirányzott 100 millió forintot emeljük fel 200 millióra a nemzeti és etnikai kisebbségi szervezetek támogatása céljából. Ugyanis az előirányzat csak az országos szervezetek számára nyújtana támogatást. Egyéb szervezetek, egyesületek, mozgalmak a társadalmi szervezetek pénzére pályázhatnának. Nem lenne szerencsés, hogy ha a többségi szervezetekkel kellene vetélkedniük a támogatási összegekért.
Azért is szükséges a kisebbségi társadalmi szervezetek működésére szánt összeg felemelése és elkülönítése, hogy ebből az összes magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségi szervezet – akár helyi, regionális, országos – garantált támogatást élvezzen.
Másik javaslatunk a miniszterelnökség költségvetési előirányzatához 800 millió forintos címzett tartalékalapot rendelne, amely a nemzeti és etnikai kisebbségi törvény megalkotásával egyidejűleg egy parlamenti ideiglenes bizottság által meghatározott módon és mértékben kerülne felhasználásra.
A Szabad Demokraták Szövetségének módosító indítványai között szerepel még a nemzetiségi óvodák céljellegű és normatív finanszírozása is.
E javaslatok elfogadása esetén megteremtődnének a legminimálisabb feltételei a nemzeti és etnikai kisebbségek kollektív jogainak gyakorlásához, a kisebbségek sajátos érdekeit szolgáló intézmények létrehozásához és működtetéséhez. Elképzelésünk szerint az igényelt pénzeszközök két lehetséges forrásból nyerhetők. Az egyik a költségvetés hétmilliárd forintos tartaléka, vagy a szükségesen megemelt tartalék összegéből, a másik forrás a költségvetés egyenlegét javító, a megtakarításokból nyert összegekből fedezhető.
Tisztelt Képviselőtársaim! Erkölcsi és politikai felelősségükre apellálva kérem önöket, képviseljék a többség és a kisebbség érdekeit egyaránt szolgáló javaslatainkat. Köszönöm szépen. (Taps.)
