PALOTÁS JÁNOS (MDF)
PALOTÁS JÁNOS (MDF)
PALOTÁS JÁNOS (MDF) Köszönöm, Elnök Úr! Az állami költségvetésről az általános vitában elég részletesen kifejtettem már véleményemet, ezért a részletes vita jellegének megfelelően kizárólag az 1158-as szám alatt kezelt módosító indítványomról szeretnék beszélni. Nem öröm ugyan számomra, hogy az október végén mindannyiunk számára azért válságként megélt három nap ismét a Parlament elé kell, hogy hozattassék, hogy itt kelljen róla beszélni. Én azt hiszem, hogy akkor egy ország vitatkozott órákon, napokon keresztül annak érdekében, hogy Magyarországon egy korrekt, az európai árviszonyoknak megfelelően kialkudott üzemanyagnorma, üzemanyagár kerüljön bevezetésre. Az akkori megállapodás a mai napig él, a mai nappal semmilyen európai körülmény nem változtatott azon, hogy ezt felül kelljen bírálni, ettől eltérő szabályok kerüljenek január elsején bevezetésre. Ugyan annakidején a Kormány állította, hogy erre szükség lesz, csak napok kérdése, hogy a világpiacon további jelentős áremelkedésekre kerüljön sor, erre tartalékokat és egyebeket kell képezni – ez volt az indokolatlan áremelés nagyságának a háttere. Az élet azóta bebizonyította, hogy nem következett be áremelkedés, sőt jelentős ármérséklődés. Számos olyan ajánlat van a világon, beleértve a tőzsdét, amely a következő év egészére a mai árak alatti áron garantálja a bevételt, a szállítást, ha arra ma szerződést kötnek.
Éppen ezért megdöbbentett, amikor az állami költségvetésekről szóló törvényjavaslat sok-sok kötetének ezer oldalát meghaladó valamelyik mellékletében, azt hiszem a 8-as számú mellékletében, megtaláltam, és rájöttem arra, hogy a Kormány minden megállapodást keresztülhúzva betette 1991. január elsejei javaslattal az új fogyasztási – most már abszolút értékű – adó értékeit, amely a mostanihoz képest közel 60–70%-os fogyasztási adónövekedést tervez, amely a tavalyi év fogyasztási adójának mértékén több mint 100%-os fogyasztási adónövekedést tervez olyan körülmények között, amikor egyetlen nyugat-európai kormány sem engedi meg magának, hogy a jelenlegi feszült energiaárak területén itt adóbevételi többletet próbáljon elérni.
Ezért terjesztettem be azt a törvénymódosítási javaslatot, amely a mai és a megállapodásokban is rögzített fogyasztásiadó-mértéket 1991-re is fenntartja. Szeretném képviselőtársaimnak elmondani, hogy utánanéztem: azokban az országokban, ahol lehetséges volt, egyetlenegyben sem tette meg a pénzügyi kormányzat vagy a kormány, hogy ezen ma, az üzemanyagon, adóbevételi többletet próbáljon meg 1991-ben elérni.
Szeretnék még néhány számot elmondani. Szándékosan a mai nappal néztem utána, lévén ma van a hozzászólásom, ma Magyarországon az üzemanyagár megegyezik a döntő fogyasztókkal, vagyis Nyugat-Európában az NSZK-ban, Angliában alkalmazott üzemanyagárakkal. Mindössze 4-5 forinttal olcsóbb az átlagosnál drágább üzemanyaggal működő nyugat-európai országokhoz képest, így például Ausztriához, akik a közvetlen konkurenciát vagy benzin kiszivattyúzást végezhetnék, bár ezt komolyan szerintem senki nem állíthatja, mint lehetőséget.
Mégis négy-öt forint eltérés van. Ehhez képest a beterjesztés 13 forintos átlaggal kívánja a fogyasztási adót növelni, ezáltal elérni, hogy Magyarországon Európában a legdrágább üzemanyag kerüljön bevezetésre január elsejével. Én nem tudom elképzelni, hogy kik, hol s milyen módon próbálták ezt átgondolni.
Szeretném itt az Országgyűléssel közölni, lévén a beterjesztésben nem szerepel, bár szerepelnie kellene, hogy az Országos Érdekegyeztető Tanácsban nem sikerült ebben a kérdésben megállapodásra jutni, és mind a munkáltatói, mind a munkavállalói oldal egyhangú véleménnyel fenntartotta, hogy nem lehet a fogyasztási adó tömegén 1991-ben véleménye szerint változtatni. Igaz, nincs egységes ÉT-ármegállapodás, mert ehhez a kormányjavaslat hozzájárulása is kellene, viszont a vonatkozó szabályok szerint ezt a Kormánynak az előterjesztéskor itt a Parlamentben jeleznie kellett volna, hogy az ő véleményétől eltérő a munkaadói és a munkavállalói oldal egységes javaslata. Parlamenti demokráciákban szokásos módszerektől eltérően a beterjesztett törvénymódosítási javaslat óta a kormányzat illetékes tárcájának egyetlen munkatársa sem igyekezett felvenni velem a kapcsolatot annak érdekében, hogy megindokolja az általa példátlan mértékben beterjesztett fogyasztási adó mértékét. Oly mértékig magabiztos a beterjesztő abban, hogy ez a Parlamenten minden vita nélkül keresztülmegy, nincs szükség arra, hogy a beterjesztő képviselőt esetleg meggyőzzük, hogy nincs igaza, hogy vonja vissza, vagy valamilyen kompromisszum szülessen. Ez a magabiztosság hovatovább a Parlamentet sérteni illenék. (Taps a bal oldalon.)
Nem tartotta mégsem a Kormány szükségesnek, vagy az illetékese, hogy erről a módosításról tárgyaljon.
Azt is szeretném elmondani, hogy a fogyasztásiadó-törvénytervezetben szereplő 33 forint körüli fogyasztásiadó-mérték magasabb, mint a hat hónappal ezelőtti Magyarországon alkalmazott üzemanyagár. Tehát most fogyasztási adóban terjeszt be a Kormány magasabbat, mint néhány hónappal ezelőtt ebben az országban alkalmazott üzemanyagár volt; a nemzetközi összehasonlításokról beszéltem.
Ehhez a beterjesztési módhoz bizonyos mértékig bátorság kell megítélésem szerint egy Kormány részéről. Bár a bátorságot én pozitív kifejezésnek tartom, ezért ezt a beterjesztést nem bátorságnak, hanem vakmerőségnek vagy még inkább kalandorságnak tartom, amely úgy tűnik, nem kíván számolni azzal a társadalmi tényezővel, amit az általa beterjesztett törvényjavaslat tartalmaz.
Én nagyon szeretném, ha képviselőtársaim nem lennének partnerek egy kalandorvállalkozásban. Köszönöm szépen. (Taps.)
