BOROS LÁSZLÓ (MSZP)
BOROS LÁSZLÓ (MSZP)
BOROS LÁSZLÓ (MSZP) Tisztelt Elnök Úr! Kedves Képviselőtársaim! Mély meggyőződésem, hogy az előttünk fekvő törvénymódosító javaslat jelentőségét csak azok érzik át, akik valamilyen módon közvetlen kapcsolatban vannak a szakoktatással. Tudom, a tisztelt Házban csak kevesen vannak ilyenek, ezért a témát jól ismerőként szeretném önöket a lehető legjobb döntéshez segíteni.
A szakképzés tárgyi színvonalának emelése még a jelenlegi gazdasági helyzetben is stratégiai kérdés. Ennek megfelelően indokolt lenne a hozzájárulás mértékének megemelése, azt azonban a Szocialista Párt parlamenti frakciója nem javasolja, hiszen ez a jövedelemelvonás koncentrációjának növelését jelentené, ezt pedig általában ellenezzük.
Mit lehet akkor tenni, hogy a várhatóan rendelkezésre álló pénzeszközök felhasználása segítse a színvonal emelését? Ennek egyetlen módja van: oldani a centrális elemeket, közelebb vinni az elosztást a képzés helyszínéhez és törvényileg lehetetlenné tenni a hozzájárulás megfizetése alóli kibújást. Ezt a célt szolgálják az 1104., 1105. és 1108. számon beadott módosító javaslataink, melyek megszavazásával önök is hozzájárulhatnak a törvénymódosító javaslat jobbátételéhez.
A tisztelt képviselőtársaim által benyújtott módosító javaslatok zöme sajnos jobbító szándékaik ellenére nem szolgálja az előbb említett célokat, így azokat támogatni nem tudjuk. Ugyanakkor Sápi József és Sasvári Szilárd képviselőtársaim módosító javaslatai kiválóak, azokat jó szívvel ajánlom elfogadásra.
Ezek után a benyújtott módosító javaslatainkról: mint említettem, ezek a centralizáció ellen hatnak, erősítve a demokratikus és a racionális elemeket. A regionális alap létrehozása, amelynek szerepét – ahol a feltételrendszer nem alakul ki – a megyei alap is elláthatja átmenetileg, a közeli jövő egyetlen lehetséges jó megoldása. Egy-egy régió szakképzésének átlátása, a segítség indokolt pontjainak feltárása csak helyileg lehet tévedhetetlen. A helyi vagy regionális gazdasági kamarák, amelyek a vállalatok képviselői mellett a vállalkozók széles rétegét is reprezentálják és a szakképzéssel foglalkozó intézetek képviselői, az önkormányzatok felügyelete és támogatása mellett képesek az adott térség fejlesztési irányainak meghatározására, az anyagi eszközök legcélszerűbb csoportosítására, a beadott pályázatok helyi szempontokat is mérlegelő elbírálására. Ahhoz azonban, hogy ezt megtehessék, a hozzájárulások befizetésének döntő mértékét helyben kell tartani.
Tisztelt Képviselőtársaim! A módosító javaslatok bizottsági vitái során a költségvetési bizottságban próbáltam a módosító javaslatokat megvédeni, illetve azokat a bizottsággal elfogadtatni. Nem tudom, menynyiben kerül átvezetésre; az 1108-as számon beadott módosító javaslataim közül a 2. számút ott visszavontam. A 3., 4., 5. javaslatot a bizottság támogatja, tudomásom szerint a gazdasági bizottság is. Az 1. volt, ami a regionális alapra történő befizetést szorgalmazza, ezen meglehetősen nagy vita bontakozott ki Rolek államtitkár úr és köztem. Nem tudtuk egymást ebben a kérdésben meggyőzni. Nekem meggyőződésem, hogy a jövő egyetlen lehetséges útja a regionális kamarák mellett létrehozandó regionális alap működtetése. Nem tudom azt az érvet elfogadni – bár ez ténykérdés –, hogy jelenleg mindenütt nincs még ilyen helyi vagy regionális kamara. Ez tény, ezzel én nem tudok vitatkozni – de lesz! Ha mi a törvényben lehetővé teszünk egy ilyen helyre való befizetést, akkor ahol még nincs, ott nyilvánvaló, nem lehet, de ahogy ezek sorban jönnek létre – és ezek gombamód szaporodnak most az országban –, akkor minden helyen, nyilvánvalóan éves váltásokkal, de ennek a lehetősége megteremtődik!.
Ezért nagyon szépen kérem önöket, hogy a várható bizottsági döntések, nemleges döntések ellenére akkor, amikor ebben a tárgyban döntenek, ezt a dolgot így gondolják végig, hogy gyakorlatilag egy lehetőséget adunk, ha a törvényben ezt benne hagyjuk.
A hozzájárulási kötelezettség határidejének a tárgyévet követő március 31-ig való kitolása azért fontos, mert mérlegadatok hiányában az érintett vállalatok egyébként érthető óvatos alábecslése az intézeteket sújtja, hiszen a mérleg elkészülte után a végleges járulékkülönbözetet már csak a központi alapba fizethetik be, így az részben vagy egészben elveszik a helyi célok számára.
A 3. § (1) bekezdésének megfogalmazása megfelelő, azonban kissé pontatlan, így különböző trükkök megkísérlésére ad lehetőséget. Ha azonban önök az általam javasolt "ellenőrizhető" szó betoldását elfogadják, ezt meggátolhatjuk.
Miről is van szó tulajdonképpen? A tanműhelyek és laboratóriumok általában egy-egy vállalat telephelyébe ágyazottan működnek, a közüzemi szolgáltatások mérése megoldatlan. Ha előírjuk az ellenőrizhetőséget, akkor a vállalatokat rákényszerítjük mérőhelyek kialakítására, elejét véve számos felesleges vitának, indokolatlan költségek felszámíthatóságának.
Ugyancsak a bizottsági ülésen hangzott el ezzel kapcsolatban egy ellenérv. Nem a minisztérium részéről, hanem az egyik bizottsági tag részéről, hogy sokba kerül a mérőhelyek kialakítása. Ez egyszerűen elfogadhatatlan érvelés, ez nem igaz! Ezeket ki kell alakítani, különben olyan trükköket csinálnak a vállalatok, amiből örökös viták lesznek.
Ugyancsak ennek a szakasznak új (4) bekezdésében Körösfői László képviselőtársam jogi garanciát kíván teremteni arra, hogy a gyakorlati oktatást biztosító vállalat más cégek számára nyújtott egyirányú szolgáltatásainak költségét ne számolhassa el a hozzájárulás keretében, hiszen ezt a másik vállalattól megkapta. Rendkívül fontosnak tartom, hogy e javaslatot a tisztelt Ház elfogadja, a tisztelt Elnök Úr szóhasználatával élve, magáévá tegye.
Végül ajánlom szíves figyelmükbe az 5. § (3) bekezdésében javasolt új d) pontot, amely a szakképzési alap felhasználására létrehozott bizottság feladatait kívánja bővíteni a mindannyiunk által áhított demokratizmus jegyében. Ez az új pont a bizottság feladataként előírja, hogy gondoskodik az elbírált pályázatok nyilvánosságra hozataláról, az indokolások közzétételéről.
Miért tartom fontosnak ennek előírását? Nos, az eddigi rossz tapasztalatok miatt. Tudomásom van róla, hogy az elmúlt esztendőben egy iskola négy pályázatot nyújtott be, amelyből egyet elfogadtak. Hangsúlyozom, nem az aránnyal van bajom, hanem azzal, hogy sem arról nem értesültek, azt az egyet miért fogadták el, sem pedig, hogy a hármat miért nem! Ha képviselőtársaim elfogadják a javasolt kiegészítést, nyilvánossá, demokratikussá tesszük a pályázati rendszert, elejét vesszük az alapos vagy alaptalan gyanusítgatásoknak és vádaskodásoknak, egyúttal a nyilvánosság kontrollja alá helyezzük a bizottság tevékenységét.
Tisztelt Ház! Bízom abban, hogy felsorolt érveim elegendőnek bizonyultak. Kérem önöket, döntésükig mérlegeljék azokat. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps.)
